Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-05-09 / 18. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 18. sz. 1914 Május 9. 2 ezzel még nem tettük meg azt, a mit az óhaza kér és elvár tőlünk. Nekünk más módon is bizonyíta­nunk kell hazaszeretetünket. Ál­dozatokat, pénzbeli áldozatokat is kell hoznunk. Szülőhazánk tőlünk kér és vár támogatást. És ezt mi meg is Ígér­tük. Már most be kell váltani ígéretünket. Eljött a cselekvés ideje. Az amerikai magyarságnak meg kell mutatni, hogy nemcsak ígér­ni, hanem adni is tud. Adakozzunk! Minden magyarlakta városban, telepen, egyletek, intézmények te­gyék magukévá azt az eszmét, hogy hazánk függetlenségének ki vívását tőlünk várja és adakozza­nak, gyűjtsenek. Adakozzunk! Gyűljünk össze minden magyar lakta helyen és cselekedjünk. Adakozzunk! És midőn hazánk függetlensé­gének kivívásáért letesszük ön­kéntes adónkat, jusson eszünkbe, hogy mi itt az idegenben is sza­badság közepette, függetlenül élünk, de testvéreink, sok-sok mil­lió testvérünk jog nélkül, szabad­ság nélkül él és csak tőlünk várja azt. hogy jogához, szabadságához hozzásegítsük. És mi megtehetjük ezt. És tegyük is meg ezt. Adakozzunk! Angol-magyar Református Ka­tekizmus. Kitűnő katekizmusi kis könyvecske, melynek használható­ságát mutatja, hogy már a máso­dik kiadás is csaknem teljesen el­fogyott belőle, — kapható a hó­in esteadi ref. lelkészi hivatalnál, a könyvecske ára 15 cent. Ugyanott megrendelhetők Czi- kt Dániel Halotti Búcsúztatók cí­mű müve is 50 centért, továbbá Miért vagyok én evangéliumi pro­testáns című kitűnő hitvédelmi munkácska is 12 centért. Megrendelések e cimre intézen- dök: Rév. Alex Harsanyi, 1008 Tent Avenue, Homestead, Pa. Jubileumi nagyszámunkat meg- küldöttük összes előfizetőinknek. Hátralékban lévő előfizetők nem kapták meg a lapot. Mindazok, kik előfizetésüket megújítják, vagy előfizetnek, tel­jesen INGYEN kapják meg az 52 old-’los díszes emléklapot. A jubileumi nagy szám ára 25 cent. Híres magyar dolgok. Ezüst kanalat lopott. Ila valakit a magyar közéletben vagy társas életben képtelenül rá­galmaznak, szokták mondani, hogy még azt is ráfogják mahol­nap, hogy ezüst kanalat lopott.— Sokan azt Iiíszík, hogy az ilyen­fajta rágalmazás ujaob keletű, holott már 1848-ban Fehérvárme- gye egyik közgyűlésén Madarász Lászlónak, a későbbi miniszternek azt vetették a szemére, illetve az­zal a képtelen rágalommal illet­tek, hogy ezüst kanalat lopott. De még ennél is régebben, egy 1810- bcn megjelent magyarfaló könyv, mely Bécsben látott napvilágot, Kossuth Lajos édesanyját vádolta az ezüst kanál lopásával. Termé­szetes, hogy az ilyen alaptalan vád mindenki előtt a legrutabb és leggyalázatosabb rágalmazásnak tűnt íel, miért is teljesen érthető, hogy ez a kifejezés, mint rágalom annyira átment a köztudatba, hogy még ma is, két emberöltővel később, ha valakit rágalmaznak, azt szokta mondani, hogy még majd azt is rám fogják, hogy ezüst kanalat loptam. Magyarország nem volt, hanem lesz. Ez is egy olyan mondás, ami annyira átment a köztudatba, hogy mindennapi életünkben igen gyakran van alkalmunk vele ta­lálkozni. Gróf Széchenyi István, a szenzáció erejével ható, 1830-ban megjelent “Hitel” cimü munká jóban a következő végsorokat ir­ta : “Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni, valaha mik vol­tunk, de inkább átnézni, idővel, mik lehetünk s mik leendünk. A Múlt elesett hatalmunkból, a Jö­vendőnek urai vagyunk. Ne baj­lódjunk azért hiábavaló reminis- centiákkal, de bírjuk inkább el­szánt hazafiságunk s hiv egyesü­lésünk által drága anyaföldünket szebb virradásra. Sokan azt gon­dolják: Magyarország ■*— volt; én azt szeretem hinni: lesz!” Valószínű, hogy Széchenyi be­fejező sorainak az elferdítéséből keletkezett a fenti mondás. Bizo­nyos, hogy Széchenyi e szavaival: “Magyarország volt” tulajdon­képpen azokra a német írókra rélzott. akik a 17 és 18-ik század­ban a rágalmak egész özönét szór­ták Magyarországra. 1681-hen is megjelent egy ily, természetesen németül Írott magyargyalázó könyv, melynek Írója még azt sem átallotta megírni, hogy Magyar- ország: Nem főd nem isch lös”, a mi magyarul annyit jelent, nem volt és nem is lösz. Lehet, hogy Széchényinket e könyvek inspirál­ták, midőn nagy munkájában ama nézetének adott határozott fólmá­ban kifejezést, hogy Magyaror­szág lesz. Esernyős forradalom. így nevezte a nagy Széchenyi 1848 március 15-ikét. Tudjuk hogy Széchenyi a békés megoldás­nak és nem a fegyveres ellentál- lással való harcolásnak a hive volt és igy természetesnek talál­hatjuk, ha szelíd gunynyal jelle­mezte azt, ami elveivel homlok- egyenest ellenkezett. Hallhatatlan nevű nagy köl­tőnk, Jókai Mór, a 48-iki esemé nyék 50 éves évfordulója alkalmá­ból 1898 március 15-én a Petőfi- társaság emlékünnepélyén beszé­dében erről is szólott és többek között azt mondotta: “Igaz, hogy eső esett és a szavainkat hallgató értelmes közönség védte a kalap­jait az esernyőjével, de amint kö­zülünk egy, ki talán most is jelen van, a nyomda ajtajából átkiáltot­ta : “Urak, az eső elleni paraplét is feszítünk ki, hát ha egy óra múlva golyók forrnak hullani, ak­kor mivel fedezzük magunka+f” Erre a szóra eltűnt minden ernyő és azontúl nem mutatkozott Mi, a hálás utókor, ma már jól tudjuk, hogy mit jelent nekünk 1848 március 15 és éppen azért hálával és kegyelettel emlékezünk meg ez ünnepnapunkról még itt is ezer és ezer mértföldnyire a nagy események színhelyétől. Amerikai furcsaságok. Nanuet Westchester Countihoz tartozó városkának a postahivata­lában betörők jártak. Felrobban­tották a vasszekrényt, abból 275 dollár értékű bélyeget elvittek, el­olvasták az összes leveleket, mind­egyik levélre ráírták a saját meg­jegyzésüket és azután csendben távoztak. * * ❖ Alpin városkában letartóztat­ták gyors hajtásért Robert Law- sont, de ismét nyomban szabad­lábra helyezték, midőn kiderült hogy a legközelebbi kórházhoz sü­tött, hol automobilozás közben el­tört karját akarta kezelés alá vé­tetni. * ijí Indián Lake mellett Daniel Fairchild motorbiciklijével bele­szaladt egy teherkocsi hátsó ré­szébe. Két órával később vette észre a teherkocsi kocsisa, hegy egy eszméletlen ember fekszik a kocsi tetején. * * * Chapinvillen Miss Folkes és öz­vegy édes anyja Mrs. Folkes egy napon kötöttek házasságot és né­gyesben mentek nászúira. * * ❖ Orangetownban Leon K. Page automobiljával elütött egy em­bert. Nyomban megállította a ko­csiját és az áldozat segítségére si­etett, kiben a legnagyobb fájdal­mára a saját édesatyjára ismert. * * * New Yorkban a törvény írott betűje szerint eljáró rendőrség le­tartóztatta. tiltott fegyverviselés­ért a 17 éves Max Chonelast, ki egy barátjának a puskáját akarta szívességből elzálogosítani. Őt fogva tartják, barátja ellenben szabadon jár. Ilyen a törvény. TISZTELT OLVASÓINKHOZ. (Lapunk könyvosztályáról.) Lapunk tisztelt olvasóinak ké­nyelmére könyvosztályt nyitot­tunk, mely főképen az imákon^ vek és egyéb vallásos könjy terjesztésével kivan foglalkozni, ezenkiviil a hasznos és lélekemelő könyveket kívánjuk terjeszteni. Reméljük, hogy lapunk t. olva­sói a jövőben bennünket keres nek fel megrendeléseikkel, anná is inkább, mert a hirde^siinkbei közölt könyveket azonnaj szállit hatjuk. Tisztelettel az A. M. Reformátusok Lá^ia szerkesztősége és kiadóhivatal tanítónői ajánlkozás-------- V ' Oklevéllel biró, a tanítás terén sikereket elért magyar református r.ői tanító, családi körülmények végett Amerikába szándékozván ' jönni, alkalmaztatást óhajtana } nyerni valamely gyülekezet köré­ben mint tanítónő. Megkeresd az Ameri1 ai Magyar Reformátusok Lapjához intézendő. New Yorkban egy Tzrael Peine nevű egy éves kis fint az édes­anyja almával etetett. A gyermek nek torj^áu 1 ah'SflT a gjojmölcs és | pá><f5erc múlva az édes any.ta -kar- rjai között megfulladt.

Next

/
Thumbnails
Contents