Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-04-25 / 16. szám

16. sz. 1914 Április 25. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA !7 Tárcza. A MURÁNYI VÉNUS. — Széchy Mária története. — Irta: Kovács Endre. (Folytatás.) Bethlen István fiatal nejét Er­délybe >vitte, ahol, mint váradi fő­kapitány előkelő szerepet játszott. Várad lett otthonuk, de bejárták gyakran az egész országot s ha szórakozás kellett Széchy Máriá­nak, fölváltva lakhatott férje kü­lönböző biitokáin: Vajdahunya- don. Tasnádon, Eeseden, Déván. Az udvar körében ritkábban for­dultak meg a házasfelek s ennek oka kétségkívül az volt, hogy Bethlen István távol akarta tar­tani nejét a fejedelemné ledér tár­saságától, A Berlinből Erdélybe jutott “német asszony” ugyan­csak élte világát s nap-nap után bálok ,álarcos vigalmak rendezé­sével foglak ozott, melyek alatt az udvari kalandokra bő alkalom nyílt, Tgaz, hogy e mulatságok hozzájárultak a társadalmi szoká sok finomlásához, de az előbi dő zsölések helyébe, amikor gyermek s asszony is lerészegedett. ledér élvvágy kapót lábra s ha Bethlen Gábor első házassága alatt csupán a fejedelem tivornyáin virágzott a kicsapongás, most a második fe­leség vetélkedett férjével a ledér - ségben. Csak termbészetes, hogy a feje­delmi udvar első hölgyének e pél­dáját Erdély előkelő női közül so­kan követték. Széchy Máriának is, ki egészen ellentéte volt anyjá­nak, a vallásos és istenfélő Ho rconnai Máriának, ott nyíltak meg a szemei s habár gyűlölte brandenburgi Katalint s lehetőleg ritkán érintkezett vele, jellemé­nek későbbi gyors átváltozásához már az első benyomások is hozzá­járultak. De Széchy Mária szeret­te férjét, a “kis grófot”, mint a kortársai nevezték. Szeretettel csüggött raita, s boldogságukat, melyet a házias önelégedés és nyilvános ünnepeltetés egyaránt biztosított szivüknek, házasságuk második évében. 1628-ban, egy kis leánv születése is fokozta. De a békés napokat nem soká­ra háborús világ váltotta fel. A feiedelem halála után I. Rákóczy Györgyöt emelték a trónra s a kis gróf is nem nyugodott addig, mig Brandenburgi Katalint le nem mondatta. S ez erélves eljárásban mutatkozik Széehv Mária első el­szánt föllépése a Politika terén, mert ő volt az, ki férjét e lépésé­re ösztönözte, s mint egy próbáját tette le ez úttal ama nagy hivatá-' sának, melylyel később az ország sorsára oly elhatározó befolyást gyakorolt. Személyesen azonban nem vett részt férje nehéz és győzelmes munkájában. Kis leányával Ecse- den időzött. De épp az ecsedi na­pok váltak végzetessé Széchy Má­ria családi boldogságára. Az otta­ni egészségtelen éghajlatban meg­betegedett a kis Krisztina s alig 3 éves korában meghalt. Ettől fogva a gyász meg-megujult Szé- thy Mária életében. Második gyér meke csecsemő korában hunyt el s nemsokára még rosszabb, na­gyobb csapás érte. Nem élvezhette soká ama kitüntetéseket, melyek­ben férjét az uj fejedelem, I. Rá­kóczy György udvarában részesí­tették, mert Bethlen István követ- le két i is gyermekét s neje önfel­áldozó, szeretetteljes ápolása da­cára meghalt Eeseden. III. Fiatal és özvegy volt Sz'chy Mária. Éppen csak hogy megizlel- bette a házasság örömét s már le kellett mondani azokról. Tulaj­donképpeni nevelése, jellemének fejlesztése, akaraterejének meg­szilárdítása csak férje oldalán kéz dődött, aki támasza, vezetője volt az élet utján, s most elhagyatva, idegen földön, kapzsi rokonok kö­zött találta magát. Különösen férje családja üldözte őt s el akar­ta szedni tőle a kis gróf hátraha­gyott birtokait. Apósa és sógora lelketlenül oly családi egyezmény aláírására kényszeritették, me­lyet mindenki jogtalannak mon­dott, de a fejedelem se tehetett ellenében semmit, Az özvegy elhagyta Ecsedet és Dévára vonult. Ttt tölté a gyász ideiét. S vájjon szive mélyéből gyászolta-e elhunyt férje urát? Ez az az éles kérdés, melyet újra meg újra felvetnek a történetírók, mert gyakori följegyzések s későb­bi ítéletek egyaránt alapul szol­gáltak, hogy Széchy Mária inga­tag szivéről egész mende-mondák képződjenek. Ezek szerint a mu­rányi Vénusznak már az első há­zasságát se az égben kötötték, mert vőlegényét, Bethlen Istvánt nem szerette és már akkor is Wesselényi Ferencért rajongott, kinek, mint látni fogjuk, meg kel­lett elégednie, hogy a harmadik férj legyen, amikor az első nem lehetett. A históriai pletyka tud­ni akarja, hogy a fiatal leány ál­mait az ő szigorú atyja kímélet­lenül megzavarta, s erőszakkal követelte az erdélyi fejedelem családjával való összeköttetést. De mindez mesének bizonyult, mert Széchy Mária élete ezen éveiben nem is látta Wesselényit, és első férjét, Bethlen Istvánt kez­dettől fogva szívből szerette. Házasságuk évei alatt e vonza­lom csak erősbödhetett s mégis feljegyezték róla, hogy már mint hűtlen asszony volt, ki férje saját sógorával, Zólyom Dáviddal foly­tatott szerelmi viszonyt. Annyi szent igaz, hogy ez az állítólagos udvarló benső viszonyban állt a házasfelekkel, hive volt a férjnek, jóbarátja annak feleségének, ki­vel együtt ápolta huzamosan a be­teg kis grófot; és az is igaz, hogy az özvegygyé lett Széchy Máriát éppen Zólyomi Dávid kisérte el Déváról, ahol szomorú napjaiban vigasztalta; de mindez csak lát­szat, melynek ellenében több hi­telt érdemel az, hogy mind az el­hunyt férj, mind pedig annak aty­ja magasztalva emlékeznek meg Széchy Mária ragaszkodásáról, önfeláldozásáról, s ez annyival döntőbb, mert az özvegy apósa a leglelketlenebb pörökkel támadta meg a védtelen asszonyt s e csalá­di hadjárat alkalmával a más ter­mészetű vádaknak egész özönét zúdította reá. Különben is Zólyomi Dávid né­hány nappal sógora temetése után fogságba került, hol életét be is fejezte és soha többé nem látta Széchy Máriát. így ettől a táma­szától is meg volt fosztva a fiatal özvegy. Mindene volt: szabadsá­ga, vagyona, szépsége, egészsége, csak védője nem akadt, aki fosz­togatói ellen megoltalmazhatta volna. A gyászév elteltével a bol­dogság utáni vágy is mind köve- telőbben ostromolta szivét. Élvez­ni akarta az életet, melyet szere­tett és újra meg akarta Ízlelni a szerelmet, melyre kevés oly nő termett, mint ő. Mindez megba- rátkoztatta ama gondolattal, hogy másodszor is féjhez menjen. E szándékát megvalósította annak dacára, hogy Vajda-Hunyadót és Bábolnát veszély fenyegette, mert a Bethlenek által kierőszakolt egyezmény szerint e két birtokról le kell mondania, ha másodszor férjhez menne. Széchy Máma az­zal kezdte, hogy 1634 március 13-án megjelent Gyulafehérvárott s ott ünnepéivesen tiltakozott az ecsedi szerződés érvényessége el­len, mert annak aláírását férje ravatalánál kicsikarták tőle. Erélyes, okos lépés volt ez; de a miért tulajdonképpen megtette, az éppen nem volt észszerű. Az Erdélyben csak nem rég ün­nepelt, szellemes, előkelő, mélven érező és méltán hiú asszony egy­szerre megfeledkezett önmagáról s oly férfiút tüntetett ki kegyé­vel és kezével, aki semmiképp nem illett hozzál Szathmárból ke­rült ez a második férj, névszerint Rózsályi Kun István. Egy alapjá­ban jószivü, bár, mint később ki­tűnt, brutális boszszura is hajló ember, közönséges észszel, közna­pi szokásokkal, akinek sem tehet­sége, sem vágya nem volt szere­ltet játszani a közéletben, s akit korlátolt szelleme másra se utalt, minthogy csöndben gazdálkodjék és ismeretlen homályban élje le napjait. Mind e fogyatkozásokat leg- kevésbbé sem bírta ellensúlyozni az, hogy Rózsályi Kun István sze­rette nejét. Mi örömet találhatott Széchy Mária oly ember ragaszkodásá­ban, akinek lelkülete nem egyezik meg az övével, aki meg nem ért heti őt s akinek társasága kezdet­től fogva untató volt ránézve. Va­lóban csodálkozni lehet, mint hagyhatta el az előkelő kedvtelé­sekre vágyó nő Dévát, hogy Ró- zsályra menjen, és mint tudta ön­állóságát. szabadságát áldozatul dobni olyan köznapi lélekért, ami Íven Kun Tstván volt. De vannak rejtélyek a nők szivbeli cselekede­teiben. amelyeket meg nem fejt­hetünk. Mintha csak abban talál­nának koronként élvezetet, hogy saját jobb meggyőződésük és haj­lamuk ellenére járjanak el és mint egy magukra erőszakolják azt. a mit tulajdonkép nem is akarnak. (Folyt, köv.) B1RLIAI LKCKRKIÍP az egyediül, a melylyel gyermekének Igazi lelki gyönyörűséget szerezhet. A legszebb ajándék ez és OT\ K\K6T VASÁRNAPRA szélé bib1' -’ 1 m-Vet-én ár i a posta­költséggel együtt CSUPÁN 1« PR VT. Megrendelhető a kiadóhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 214—2nd A VE.. NEW YORK. SÜRGÖNY1LEG vagy GYORSHAJÓN IHAJÓJEGYEK A AZ ÖSSZES VONALAKRA. KÖZJEGYZŐI ÜGYEKBEN ♦GYORS ELINTÉZÉS-

Next

/
Thumbnails
Contents