Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-04-25 / 16. szám

% AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 16. sz. 1914 Április 25. megmutattuk, midőn Károlyi Mi­hály grófot, a függetlenségi párt vezérét oly tüzes lelkesedéssel fo­gadtuk és ünnepeltük. De ezzel még nem tettük meg azt, amit az ó-haza kér és elvár tőlünk. Ne­künk más módon is bizonyítanunk kell hazaszeretetünket. Áldozato­kat, pénzbeli áldozatokat is kell hoznunk. Szülőhazánk tőlünk kér és vár támogatást. És ezt mi meg is ígér­tük. Már most be is kell váltani Ígéretünket. Eljött a cselekvés ideje. Az amerikai magyarságnak meg kell mutatnia, hogy nemcsak Ígér ni, hanem adni'is tud. Adakozzunk! Minden magyarlakta városban, telepen, egyletek, intézmények te­gyék magukévá azt az eszmét, hogy hazánk függetlenségének ki­vívását tőlünk várja és adakozza nak, gyűjtsenek. Adakozzunk! ­Gyűljünk össze minden magyar lakta helyen és cselekedjünk. Adakozzunk! És midőn hazánk függetlensé gének kivívására letesszük önkén­tes adónkat, jusson eszünkbe, hogy mi itt az idegenben is sza­badság közepette, függetlenül élünk, de testvéreink, sok-sok mil­lió testvérünk jog nélkül, szabad­ság nélkül él és csak tőlünk várja azt, hogy jogához, szabadságához hozzásegítsük. És mi megtehetjük ezt. És tegyük is meg ezt! Adakozzunk! Angol-magyar Református Ka­tekizmus. Kitűnő katekizmusi kis könyvecske, melynek használható­ságát mutatja, hogy már a máso­dik kiadás is csaknem teljesen el­fogyott belőle, — kapható a hó­ra esteadi ref. lelkészi hivatalnál, a könyvecske ára 15 cent. Ugyanott ■ megrendelhetők Őzi­ke Dániel Halotti Búcsúztatók cí­mű müve is 50 centért, továbbá Miért vagyok én evangéliumi pro­testáns című kitűnő hitvédelmi munkácska is 12 centért. Megrendelések e címre intézen- dők: Rév. Alex Harsanyi, 1008 Tent Avenue, Homestead. Pa. Hires magyar dolgok. Kalapos király. Napjainkban még sokszor esik vissza emlékezés a kalapos király­ra, aki bár magyar királylyá so­hasem koronáztatta meg magát, mégis ma már úgy él az utókor emlékezetében, mint egyike a leg­kiválóbb Habsburg házból szár­mazott uralkodóknak. Hogy ez a kalapos király jelző honnan ered, az nem egészen bizonyos, ellen­ben igen valószínű, hogy ez a ki­fejezés a nép ajkán származott, mert uralkodásának elején is már kalapos királynak nevezte őt el a né]>. II. József 1780-ban 39 éves korában lett uralkodóvá és való­színűleg félvén attól, hogy eskü­jét, melyet a koronázáskor az al­kotmányra le kellett volna tennie, úgy sem tarthatja be, tehát meg sem koronáztatta magát. így lett a koronázatlan királyból kalapos király. Különben a 18-ik század egyik jeles poétája, Ányos Pál egy politikai verse is kalapos ki­rálynak nevezi az uralkodót és igy az sem lehetetlen, hogy az ak­kor csak írásban megjelent és csak 80 évvel később kinyomatott vers, volt a kutforrása e gúnyos elnevezésnek. Az érdekes vers kü­lönben igy szól: Iszonyú hatalom ! még ez nem volt nálunk, Hogy korona nélkül lett volna királyunk. Mátyás, hogy nem talált koronát magának, Tiizzel-vassal rohant Fridrik kas­télyának, Nem szánt föláldozni több száz magyarokat, Csakhogy koronázva ülje trónus- sukat. De ez megelégszik, hogy kalap van a fején, Mert háromszázezer zsoldos él kenyerén. . . .Mért gyermekségedben nem nem tudtunk felőled, Hogy kalapos király fog lenni belőled? Hidd el. hogy véled is máskép bántak volna, Most kegyetlenséged magyar nem gázolna. Volt. (Fűit.) A budapesti gyönyörű városli­getben, a Budapesten közismert Hermina kápolna közelében van egy magányos sir, melynek sírkö­vén csak egy szó áll: Fűit (Volt) Ez alatt a magányos sir alatt egy valamikor hires ember és na,gy emberbarát nyugossza örök ál­mát. Különös dolog, hogy a buda­pesti városligetben egy ilyen ma­gányos sir van, ennek azonban a magyarázata nem is látszik olyan különösnek. A Martinovics pör idején Pestnek legismertebb és leghíresebb ügyvédje volt Hor­váth Jakab, ki a nagy pör vád­lottjainak védője volt és ezáltal még csak öregbítette már amúgy is nagy nevét és tekintélyét. Hor- vát Jakab agglegény volt és bár hires volt, jótékonyságáról és em­berbarátságáról, mégis nagy kü­lönc hírében állott. Végrendelete is életéhez hasonlóan különc volt, mert utolsó kívánsága az volt, hogy Pest városának hagyott 700 forint (ami akkor tekintélyes nagy összeg volt) örökség fejé­ben egy magányos kertben temes­sék el és sírkövére csak egy szót írjanak, ezt: Fűit (Volt). Pest város az örökséget elfogadta és a végrendelet értelmében, az akkor még teljesen elhanyagolt és elha­gyatott városligetben adott sírhe­lyet a különc embernek. Több mint száz esztendő után a budapesti liget benépesült. Vasár naponként az emberek tízezrei ke­resik fel, a1 ik megállanak egy pil­lanatra a különös sírnál, emléke­zetükbe vésve az az egy szót, mely az elmúlásra emlékeztet.-----o----­Amerikai furcsaságok. Patersonban, N. J. William Doylet egy ittasságában elköve tett bűnének következményei alól felmentette a bíróság, mert ünne­pélyes esküt tett, hogy többé inni nem fog. A napokban oly nagy mértékben erőt vett rajta az ivás iránti szenvedélye, hogy inkább önmaga ment a rendőrségre, hol bezáratta magát, minthogy újra rabja legyen szenvedélyének, mely őt bűnre csábítja. * * * EFzabeth, N. J. Alexander Ras- mussent 30 napi lezárásra Ítélte a biró, mert ittas állapotban vezette automobilját. * * ❖ Chicagóban egy virtussal ren­delkező fiatal ember egy 135 láb magas oszlopra mászott fel, mert azt akarta, hogy lent álló barátja ilyen pózban fényképezze le őt. A fiatalember éppen éppen abban a pillanatban érintette meg az osz­lop tetején levő villany vezetéket, midőn barátja a fényképező masi­nát reászegezte. A fiatalember nyomban holtan esett le a magas­ból, s inv a fénykép is abban a pil­lanatban készült el, midőn élet­telen teste lehullott a magasból. AZ ELVESZETT JUH ÉS DRAHMA. (Lukács ev. 15:1—10.) 1914 ápr. 26. Aranyige: Örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén. Lukács 15:10. BIBLIAI SZÖVEG. Közelgetnek vala pedig ő hoz­zá minden Publikánusok és bűnö­sök, hogy hallgatnák ötét. És zúgolódnak vala a Farizeu­sok és Írástudók, ezt mondván: Ez a bűnösöket magához fogadja és v elük együtt eszik. Ő pedig szólá nekik e példabe­szédet, mondván: Ha valakinek köziiletek száz ju­ha vagyon, és egyet azok közül el­vesztem!: avagy nem hagyia-é el a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megyen-é el annak megke­resésére, amely elveszett, inig azt megtalálja? És minekutána megtalálja, fel­veti az ő vállára, örülvén. És hazamenvén, egyhivja bará­tit és szomszédit, mondván nék’k: Örvendezzetek én velem: mert megtaláltam az én juhomat, amely elveszett vala. Mondom néktek, hogy ilyen mó­don öröm lészen a mennyben egy megtérő bűnös emberen, nagyobb hogynem kilencvenkilenc igazon, kik nem szűkölködnek megtérés nélkül. Avagy valamely asszonynak tíz drahmája vagyon, és egy drahmát elveszténd, avagy nem gyu.it-é gyertyát és nem sepri-é meg a há­zat, s nem keresi-é nagy szorgal- matossággal mígnem megtalálja? És minekutána megtalálja, nem hivia-é egvbe az ő asszonvbarátit és szomszédit, ezt mondván: Örül­jetek én velem, mert megtaláltam a drahmát, melyet elveszítettem vala. Ezenképpen, mondom néktek, örömök vagyon az Isten angya­léinak egy bűnös ember megtéré­sén. MAGYARÁZAT. Ismét Jézus hallgatói vagyunk. Belevegyülünk azon megvetett emberek közé, akik a zsidó nép szemében a leggyalázatosabb fog­lalkozással bírtak; ezek a publi­kánusok (vámszedők) voltak. Lám, Jézus nem veti meg őket. Hi­szen, mint mondja, éppen a bű­nösök megmentésére jött e világ­ra, meg nincs egy se az emberek között, aki igaznak találtatnék. Ezért látjuk legtöbbször a bű­nös emberek társaságában. Szere-

Next

/
Thumbnails
Contents