Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-04-18 / 15. szám
15. sz. 1914 Április 18. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 17 (szintén Gömörmegyében) szerzé meg, ezt a vadregényes, nehezen megközelíthető, közel 3000 lábnyi magas hegyen épült erősséget, mely aztán a család első székhelye lön. A várhoz már ekkor a legérdekesebb hagyományok fűződtek. Mátyás király alatt rablók tanyáztak benne, később a hírhedt Basso Mihály választá főhadiszállásul, hogy onnan intézze garázdálkodásait. De biztos hely is volt Mni ány vára és Széchy György azért kedvellette meg az akkori veszélyes időszakban. De sokat is költött rá, hogy kényelmes tartózkodási hellyé változtassa át, A gyermek, Mária kedélyében a vidék és környezetének regényes sége nem maradthatott hatás nélkül. Úgyszólván a katonáskodás zaja között nevelkedett föl s korán hozzászokott, hogy a férfiút vitézsége, erélye után tanulja ismerni és becsülni. Nagyobb befolyással is volt rá atyja, ki mint legidősebb leányát gyöngéden dédelgette, — inig szigorúan vallá sós anyjától, kinek lelkülete sokkal komolyabb volt. csak a vallás, költészet és zene iránti hajlamot nyerte örökségül. Különben is jó nevelést kapott a fogékony szivü leány, mert mindig tudós papok foglalták el a murányvári lelkész! hivatalt, akik egyúttal a gyér mekek tanítói, nevelői és magyar Írók is voltak. Széchy Máriát mindenekelőtt magyar nővé nevelték. Nem is értett más nyelvet, mint a magyart. De annál ügyesebb volt a férfias szórakozásokban, vadászatban, lovaglásban. így nőtt fel hajadonná s mikor a 15. évet betöltötte, atyja vőlegényt szemelt ki számára. E tervvel Széchy György, mint nemes ember, politikai és családi érdekű célt is tűzött maga elé, azért választása ifjabb gróf Bethlen Istvánra, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem unokaöccsére esett. A fejedelem, ki már korábban nagy hasznát vette Széchy Györgynek, s/ivesen beleegyezett a létesítendő frigybe s a hozomány ügyeinek rendezése végett követeket is kül dött Murányba, majd Terebesre, mely szintén a menyasszony atyjának tula jdonát képezé. Azonban e tárgyalásokat hirtelen félbesza- kítá egy váratlan csapás. Széchy Györgyöt vadászat után. amidőn Beckón egy csűrben éjjeli pihenőre tért^saiát fegyverhordozója, két szolga kíséretében orozva agyonlőtte. E katasztrófát még az is súlyosabbá tette, hogy a gymz- 1 aborult özvegyet, a fényes és világraszóló temetés után, mely Murány várában 1625. december 14-én történt, a rokonok kíméletlen pö- rökkel támadták meg. De Homonnai Mária eszélyessé- gével és kitartásával legyőzte sok baját. Kieszközölte a király ol talmát, aki megerősítette őt férje hátrahagyott, birtokaiban. Ezenkívül ki tudta vinni azt, hogy leányát, Máriát, nőül adta Bethlen Gábor unokaöccsének, annak dacára, hogy a király nem jó szemmel nézte az erdélyi fejedelemmel való összeköttetést s fogadalmat is tétetett az özveggyel, hogy Mu- rány várát sem életében, sem ha lála után nem engedi át erdélyi embernek. A vőlegény kedvence '■olt Bethlen Gábornak, s mint hogy neki magának nem voltak gyermekei, trónörökösévé is kisze melte. Neki ajándékozta Vajda- hunyadot a hozzátartozó uradalommal s az éppoly bátor, mint eszesé s egykorú Írók szerint jóra- való ifjú meg is érdemelte mindezen kitüntetéseket. De Széchy Máriának az volt a végzete, hogy ne legyen erdélyi fejedelemné, mert nőül ment ugyan Bethlen Istvánhoz, de ez elesett a fejedelmi tróntól. Bethlen Gábor ugyanis másodszor is megnősült, elvéve branderburgi Katalint és ezt a hiú, tetszető és mulatni vágyó asszonyt, aki később Széchy Mária jellemére is befolyással volt ,nevezte ki utódjává a fejedelmi székre. Az özvegy Széchy Györgyné nagy ügyességgel elintézte az ifjú mátkapár anagi dolgait is és 1627 tavaszán nagy fénnyel meg is ülték a lakodalmat, amelyen a király s a nádor is képviseltették masukat.A menyasszony kelengyéje oly gazdag volt, hogy hire messze földre elbatolt. A murányi kincstár sok drága nászajándékul szolgált, mikhez még Pozsonyból s Becsből hozatták a sok értékes holmit. E kincsekhez járultak aztán a vőlegény müdarabjai is. a melyek közt Attila egy paizsa is szerepelt. (Folyt, köv.) Hl HM AI RRCKRKRP P7 epvediili. a melylyel gyermekének Igazi lelki gyönyörűséget szerezhet. \ legszebb ajándék ez és rtTVRNKftT VASÁRNAPRA Bzólé bibliai leckekép ára a postaköltséggel együtt CSRPAN IO ORNT. Megrendelhető a kiadóhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok T.snia 214—2nd AVE.. NEW YORK. Regény OGLÁN BÉG KINCSE. Irta.- Rákosi Viktor. (Folytatás.) NEGYEDIK FEJEZET. A kincs pihen. Hogy a következő napokon és heteken keresztül merre kuncor- gott ez a török-magyar kalandor- csapat, annak a két vezéren kívül csak a jó Isten a megmondhatója. Eltávoztak távolabbi vidékek felé. ott nagy lármát csaptak, csak hogy a figyelmet magukra vonják, fegyverüket zörgették, különböző 1 incseket emlegettek, süriin haj.- togatták Oglán bég meg Csákány kapitány nevét, azután egyszerre, hirtelen eltűntek s lappangva, álljakon visszatértek a Bodrogköz vidékére. Egy napon aztán igy szólt Csákány Balázs bajtársához, Oglán béghez: — Oglán uram, itt a pillanat, hogy dologhoz lássunk. Amint látod, magyar vitézeim száma meglehetősen leapadt. Az utolsók ma este elhagyják táborunkat s attól kezdve senkibe fog tudni kincseidről semmit, csupán te, én, a diákom. no meg a tatáraid. Ezekkel aztán a kincset ma éjszaka a barlangba szállíthatjuk. A te dolgod lés zen azután, hogy az meddig maradion ott és mikor jusson eszedbe azt magad után szállítani nagy Törökországba. ügy lön, ahogy a vezér mondotta. Amint bealkonyodott az idő, az utolsó hajdúk, mintha csak közönséges parancsot vennének, ott hagyták a tábort s mikor a vizi- kuvik éjfelet kezdett sikoltani, Balázs intésére fölkerekedett a csapat s elindult az éjszakai munka elvégzésére. A buta tatárak csöndesen dolgoztak Simon diák és Balázs vitéz utasításai szerint. Csak egy rövid, mély árkot kellett ásniok s kaptak egy száraz medret. honnan egy tiszta barlangba tudtak behatolni. Tde szállították be Oglán bég mesés kincseit. Oglán maga egv hatalmas kapával állott közöttük és öt helyett dolgozott és a derék jó fiukat egyre biztatta, hogy ne sajnálják a tenyerüket. mert mindegyiknek száz arany iiti a markát, megszerezve pgv aranv köntössel és egy fehér paripával. Mint gazdag emberek mehetnek vissza Krimiába, házat, és olajfaerdőt vehetnek maguknak s Petiik végezetéig boldogan és megelégedetten élhetnek. Mikor pedig elvégezték a munkát és a hold utolsó sugara lecsúszott az égről, megeskette őket a próféta szakállára, hogy ők el nem árulnak semmit abból, amit láttak és hallottak. Oglán bég nem volt rossz ember, de a szive saj- gott, mikor végignézett a szegény tatárokon. Mert csak ő tudta közülük, hogy milyen rövid ideig fognak az Isten szépséges világában gyönyörködni. A vizet visszaeresztették a régi mederbe s a barlang nyílása szépen eltűnt. S ekkor fölkerekedett a csapat s mindenféle kacskarin- gós vizi utakon törtetett előre. Hajnalban pedig megállották egy utszéli csárdába nés akkor Simon diák, a két vezér elé l(épvén, igy szólt: — Oglán bég. attól ne tarts, hogy én elárullak. Én hazamegyek papnak, tanítónak, szántóvető embernek, az a darab föld lesz az én minden kincsem amely megtermi az én mindennapi kenyeremet. A gazdagság vágya engem nem bánt, a kincskeresés ördögei az én lel- kemet nyugton hagyják. De nektek a kezetekbe akarok adni valamit, hogy anélkül és egymás nélkül a kincseket fel ne vehessetek, íme, egy rajzot és egy írást vettem fel róla, neked adom Oglán bég az egyik felét. Ha ezt a rajzot összeillesztitek és az írást üsszo- c’vasátok, rátaláltok a kincs helyére, még hogyha özönvíz borítaná is el azt a tájat. Más azon- bai , akinek ez az Írása és ez a rajza nincs meg, nem talál rá. ha száz esztendeig kutatja is. így igazán a kincs csak kettőtöké. Tudom, hogy az én vezérem is olyan tiszta lelkű ember, mint én magam ■vagyok és soha se lészen szüksége a te pénzedre, Oglán bég. De igenis jöhetnek olyan idők, mikor ennek a koldus magyar nemzetnek melyet annyi ellenség marcangol, szüksége lesz vagyonra, hogy ellenfelét lerázza nyakáról. Akkor azután Oglán bég. gondolj arra, hogy egykor milyen 'becsületes magyar emberekkel volt dolgod, ■é® oszd meg velük a kincsedet, hogy hazájuk szabadságát visszavívhassák. Akkor is marad neked annyi, bogy a török császár után te léssz a leggazdagabb ur a próféta birodalmában. Áldjon meg az isten téged! Oglán bég kézen fogta a két magyar embert és meghatottan igy szólt hozzájuk: — Okosan, nviltan és becsületesen beszéltél iámbor és hív szolgám. Simon diák. Irigyellek té^ed barátomtól. Csákány kapitánytól.
