Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-02-08 / 6. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 6. sz. Február 8. VOL. XIV. FEB. 8, 1913. No. 6. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e cimre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. 115th St., New York. Thelephone 1893 Harlem. Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. Lincoln. Február 12-én ünnepet ül az Egyesült Államok népe. E napon született meg a nagy Lincoln, a ki nagy tudásával és éles eszével meg tudta akadályozni azt, hogy az ország kettészakadjon és e tettével, valamint a rabszolgák felszabadításával örök időkre halhatatlanná tette nevét. Valóban, mi, bevándoroltak őszinte csodálkozással és lelkesedéssel kell, hogy tiszteljük uj hazánk alkotmányát és tradícióit, a melyek lehetővé tették az egyszerű favágó szülőktől származott Lincolnnak, hogy a legmagasabb állást, a legnagyobb hatalmat elérhesse. Ha Lincoln életét figyelmesen tanulmányozzuk, akkor az ő életéből sok hasznosat és követésre- in élt ót tanulhatunk. Első sorban is azt. hogy vasakarattal és szorgalommal mindent elérhetünk. — Lincoln apja egyszerű és szegény favágó volt, aki fiát taníttatni képtelen volt. De azért az ifjú Lincoln nem csüggedt, mert bízott magamagában és mint tudjuk, tulajdonképpen az önbizalom a boldogulás első kelléke. Lincoln vasakarattal küzdött. Kölcsönvett könyvekből, a nyitott tűzhely lángja- mellett tanult és ily nyomorúságos viszonyok közepete küzdelmes évek után elérte, hogy ügyvédi oklevelet tudott szerezni. Lincolnnak csak ki kellett lépnie a közéletbe és éles eszével, nagy tudásával sikert, elismerést aratott mindenütt. Sikeres politikai pályafutás után, nehéz időkben választotta meg az Egyesült Államok népe 1857-ben Lincolnt az elérhető legmagasabb tisztségre, az elnöki méltóságra. Lincoln elnöksége idején élte át az ország a legnehezebb időket. Polgárháború dúlt, az ország végleges kettészakadása küszöbön állt, de Lincoln bölcsességével, nagy politikai tudásával minden akadályt legyőzve, békét tudott teremteni. És midőn sikerekben gazdag, de küzdelmekkel teli életének gyümölcsét élvezhette volna, akkor egy fanatikus déli rabszolgakereskedő gyilkos merényletének áldozatául esett. Ha Lincoln életben marad, talán még sok nemeset és szépet alkothatott volna, de korai halála dacára is, a szelleme még ma is itt él közöttünk, mert még ma is tépten-nyomon hallhatjuk, hogy a közélet puritán szereplői a nagy Lincoln emlékét követik.-----o----MAGYAR SZÓ ANGOL SZÍNPADON. nyolt, de nekünk olyan drága magyar nyelvünk szóhoz jut amerikai színpadon is, bebizonyítva azt, hogy a mi lenézett, kicsufolt nyelvünknek is vannak szépségei. A budapesti Nemzeti Színház tervbe vett amerikai vendégjátékának eszméjét örömmel üdvözöljük, mert tudjuk, hogy a bemutató előadás napja a magyar szó, a magyar géniusz diadalának napja lesz. A HARMINC ÉVES SZOBOR. Ha hinni lehet a Londonon keresztül érkezett tudósításnak, mely szerint a budapesti m. kir. Nemzeti Színház művészei rövidé sen, valószínűleg még ebben az esztendőben átrándulnak ide Amerikába, hogy eljátszák itt Madách Imrének csodás és örökké szép müvét, “Az ember tragédiáját, “akkor valóban egy oly esemény előtt áll az amerikai magyarság, amely egy uj korszakot fog jelenteni. Madách remekét, egy amerikai szinházember akarja itt előadatni — magyar nyelven, budapesti magyar művészek közreműködésével, az angol nyelvű amerikai közönségnek. És ha ez a terv valóra válik, akkor az amerikai kö zönségnek alkalma lesz magyar láng-ész szülöttével megismerkedni, azon keresztül megismerni, a sokszor lenézett, sokszor kigu- nyolt. semmibe sem vett magyar népet. Megtudják majd, hogy az egész müveit világ előtt irodalmunk, költészetünk büszkén, bátran helyet állhat. Megtudják majd, hogy a magyar műveltségre hajló, szívesen tanuló faj, melynek hibáit, félszegségeit keil csak lenyesni, hogy nagy és erős kulturnemzetté válljon. “Az ember tragédiája” előadása alkalmából a lenézett, kiguHarminc év nagy idő az ember életében, a Talpra magyar költője meg sem 'ért annyit a földön s a szobra öregebb már, mint ö volt: most telt be harmadik évtizede, hogy ott áll a Dunaparton. Eszébe jut-e valakinek ez a dátum: 1882. október 15-ike, ez a borongós őszi nap, amikor az eső szitálva verte az uj szobor talpazatán összegyűlt százegy koszorút s a lobogóerdö alatt összesereglett nép áhítattal hallgatta Jókai szavát: I — óh, jön még idő, a mikor e szobornak úgy megtelik o szive gyönyörrel, hogy melegétől izzó- i vá lesz az érc és világítani fog az éjszakába. . . Micsoda örömünnep volt az, a mikor több mint két évtizedig tartó küzdelem után végre testet öltött a magyar ember forró vágya s a nemzeti géniusz lánglelkü küldöttjének ércalakja ott állt föl- [ emelt jobbjával a hazaszeretet bálványaként! Harminc év, milyen messze esik ez az emberöltő a Huszár Adolf müvének születésnapjától. Nekünk, a kik most éljük férfikorunkat s a leleplezés napján apáink, nagyapáink kezet fogva nézelődtünk az őszi széltől lengett zászlók alatt s a következő években, mint gimnázisták nap nap után ott kergetőztünk a szobor körül, eszünkbe jut-e e szobor születésének története? Eszünkbe jut-e az 1860-ban száműzetéséből hazatért nagy művész, Reményi Ede, aki először vetette föl a szobor eszméjét s első elnöke lett a Kemény Zsigmond báró lakásán megalakult szobor-bizottságnak. Gondol-e valaki arra a sok ellenséges indulatra, amelylyel az eszme találkozott, a kormány idegenkedésére, a sajtó félénk némaságára?... A hivatalos engedelem csak akkor jött meg, amikor a nemzet már kibékült királyával. Az 1871. év végére huszonhétezer forint gyűlt egybe s ekkor a bizottság végre hozzáfoghatott a nagv terv megvalósi tuséhoz. De még ettől számítva is több mint tiz esztendő kellett a szobor fölállításához. Tudja-e a mai fiatalság, mi a története ennek a tiz évnek? A magyarság küzdelme a magyarságért, a nyelv küzdelme s, nyelvért! Itt folyt a nagy harc a fővárosban olyan vezérek alatt, mint Jókai, Tóth Ede és Rákosi Jenő. A győzelem nem maradhatott el s amikor 1879-ben a külföldön élő Reményi helyett Károlyi István gróf lett a szobor-bizottság elnöke, már javában játszottak a magyar Népszínházban, a hová a budapesti embert ellenállhatatlanul csalta Blaháné, a nemzet csalogánya. A szobor-bizottságban a főváros képviselőin kívül Mailáth György, Türr István, Apponyi Albert, Arany László és Dalnady Győző buzgólkod- tak. Két év múlva végre lehullott p lepel a szoborról, melyet Endrő- di Sándor ódájával avattak föl. A verset Nagy Imre szavalta. Azóta ott áll a Petőfi szobor. — Születése összeesik a kiforrott, uj Magyarország megteremtésével s a nemzet és a főváros újjászületésével. Talán azért lett a legnépszerűbb szobra Budapestnek. Esz- tendőről-esztendőre fölkeresi a nemzet hálás kegyelete, minden év márciusának idusán ott van az egyetemi ifjúság s nemes pátosz- szál szavalja el a Talpra magyart. Hát még ki van ott? Közönség is van, de minden évben kevesebb.— Annyira megöregedtünk, annyira elfásult a lelkünk, hogy nem tud rajongani az emlékekért? Már elfelejtettük azokat a csodás dalokat, a melyek közül az egyik zugó zivatar, a másik suttogó szellő, de akár a hazafi büszkesége és fájdalma, akár a gúny vagy kétségbe esés szólal meg bennünk, mindenkor a magyar nép természetének érzelmi világát tárják elénk? Dehogy felejtettük el. Jól tudja ezt ma is mindenki, csak egyet nem tud: ünnepelni, áldozni a múlt megszentelt oltárán. A modern ember valami megmagyarázhatatlan,furcsa módon idegenkedik min dentől, ami a meghatottsággal jár Az a szobor ma is lát, ma is érez, ma is gondolkodik. Érctestében nemcsak nagy idők tanújának a lelke lappang, hanem benne él Petőfi örök szelleme, az a nyughatatlan, lázas szellem, a mely titkon társalog minden idők korszellemével. És nem beszélhetünk olyan fényes haladásról, nem mosolyoghat ránk olyan rózsás jövő, hogy a Petőfi szellemét meg ne kelljen hallgatnia a magyarnemzetnek.
