Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-02-08 / 6. szám
6. sz. Február 8. AMERIKAI MAGVAK REFORMÁTUSOK LAKJA i Ml újság a A magára hagyott hajó. — A Ward Line Esperando nevű gőzhajója vasárnap reggel a Hateras fok közelében egy sülyedő vitorlásra talált. Az Esperanto a men- tőesolnakjait azonnal a vitorlás segítségére küldte a matrózait, ámde azonkívül, hogy megállapították, miszerint S. P. Bladburn a neve, egyéb teendőjük nem akadt. A vitorlás ugyanis teljesen néptelen volt. A legénység azonban nem régen hagyhatta oda, mert még a kapitány kabinjában hagyott óra még mindig ketyegett s a rajta levő lámpák is égtek. A «ülyedő hajót nem lehetett megmenteni. Korbács, mint házassági szertartás. A mi népünknél is nagy szerepet játszott és játszik bizony még ma is a házaséletben az asz .szony verése, mert hiszen a közmondás is azt tartja, hogy “a pénz olvasva, az asszony verve jó” s faluhelyen az a hit, .hogy az az ember nem szereti a feleségét, aki még nem verte meg. Hanem házassági szertartássá még sem emelkedett nálunk a korbács, mint Oroszországban. Ott a korbács vagy kancsuka annyira nemzeti tulajdonság volt, hogy annak használásától a legszegényebb muzsikot (parasztot) sem lehetett megfosztani. Mivel pedig ez mást nem verhetett, hát verte a feleségét. Mikor hát az orosz paraszt haza vitte a feleségét, a korbács, mint a férfiú tekintély jelképe, be volt dugva az egyik csizmaszárába. Lefekvéskor aztán ráparancsolt a vőlegény a mátkájára, hogy huzza le a csizmáját. Jaj volt a szegénynek, ha azt találta először lehúzni, a melyikben a kor bács volt. Akkor mindjárt a nászéjszakáján meg kellett kóstolnia a korbács izét. Az is szokásban volt, hogy esküvő után, mielőtt az apa átadta volna leányát az urának, megparancsolta az uj menyecske nek, hogy menjen ki s hozzon vesz szőt a maga számára. A leány engedelmeskedett s átadván a vesz- szőt apjának, ütésre tartotta a hátát. Az apa ekkor rávert, majd átadta a vesszőket a férjnek, kijelentve leányának, hogy ezentúl nem ő, hanem az ura fogja verni. Nagy Péter cár megfosztotta ezen elég barbár házassági szertartásokat, hogy úgy mondjuk, hivatalos jellegüktől, de azért fönnállanak azok most is s az orosz asszony többnyire már első nap belekóstol a verésbe, ha az első verés sokkalnagyvilágban? ta gyöngédebb is, mint az utána következendő — igaziak. Hamis pénz. Máramarosban főleg vásárok alkalmával igen sok hamis ötkoronás kerül forgalomba A rendőrség még eddig nem tudta a pénzgyártókat felfedezni. — Jéger Herz kabolapataki marha kereskedőt rajta érték, a mikor Marossán lllás szardaszói gazdálkodónak több pénz közé keverve, egy hamis öt koronással akart fizetni. Jéger tagadja, hogy szándékosan adott volna hamis pénzt. A nagyság átka. Pierre Loti, a hires francia regényíró és tengerésztiszt nem győzött eleget panaszkodni amiatt a sok zaklatás és alkalmatlankodás miatt, melyet egyenesen i agy hirnevének köszönhet. Akárhová bújik el, mindenütt felkeresik. Utoljára mái egy tengerparti magános házikóba húzódott meg, de hiába, mert itt se volt nyugta. Egyik ismerősének igy sirta el bánatát: — Valósággal megszállva tartják az emberek a házamat, a turisták tömegesen keresnek fel automobiljaikon, (pedig a házamhoz vezető ut nagyon meredek és nem a legjobb karban \an tartva) minden tartózkodás nélkül csengetnek, bejönnek és hiába adom ki a parancsot, hogy nem vagyok otthon, a legbelsőbb szobámból is előcibálnak, hogy banális kérdé sekkel ostromoljanak, vagy legalább képes levelező lapot írassanak velem alá. A szerényebbek azzal is megelégesznek, hogy egy rózsát vagy egy levelet visznek magukkal emlékül a kertemből, mások meg úgy elégítik ki kíváncsiságukat, hogy egész nap az ab lakom alatt csónakáznak, miközben ezerszer kell hallanom: ‘‘Ez az ő dolgozó szobája! Várjon, mindjárt ki fog nézni!” így bo- szantanak egész álló nap. Úgy élek, mint egy kolostorba vonult életunt, és munkakedvemet egészen elvesztettem. Annyi tény, hogy a franciák különös módon fejezik ki csodálatukat, de azért Pierre Loti panaszára is lehet mondani, hogy: Záli te nem panaszkodol, te dicsekszel! A biztos hely. Teleki Sándor gróf, a 48-as vitéz ezredes és Petőfi barátja élte végéig csupa kedély, csupa tűz volt. Ajkán pajzán tréfa ült. de szive lángolt a népek és ezek közt első sorban házának szabadságáért. Az emigráció idejében bekalandozta csaknem egész Európát és ezáltal igen széles ismeretkörre tett szert. Csakhogy ezt sohasem fitogtatta, sőt inkább szerette, ha utazásait valami csinynyel hozták kapcsolatban. Pulszky Ferenc egy alkalommal Szicíliában találkozott vele. Nagyon megörültek egymásnak. — Hát te hogy kerülsz ide? — kérdezte Pulszky. — Megyek Garibaldihoz. — De hát akkor mi az ördögöt keresel itt Szicíliában? Teleky titokteljesen mosolygott. — Tudod, ez az egyetlen hely, a hol még nincs hitelezőm. Itt legalább biztonságban vagyok. Elfogott betörő. Szatmáron minap éjszaka Füredi Ábrahám titkosrendőr razzia alkalmával elfogott egy Fencsán László nevű egyént. Erről az emberről kiderült, hogy egy igen veszedelmes betörő, aki Szatmáron és környékén már hónapok óta garázdálkodik. Fencsán tagadott, de a rend őrség egész éjjel vallatta, inig meg nem tört és töredelmes vallomást nem tett. Elmondotta, hogy betörésért és lopásért már hat évi fegvházat ült. Két évet Lipótvá ron, négyet pedig Szamosujváron, a honnan a múlt év február hava - ban szabadult ki. Nagykárolyba költözött, majd Szatmárra jött s itt egy zugszállóban telepedett le. Rövid néhány nap alatt kilenc betörést követett el. Utoljára Pong- rácz Lajos vendéglőstől lopott el nagyobb összegű pénzt. A gondos háziasszony. Gyere ki abból a fazékból kis fiam. mert már jön apád, oszt kiabálni fog, hogy még nem tettem tűzre a levest.-----o----HAT NAPI MUNKÁÉRT HÉT NAPI KENYERET. Mikor a jó Isten világot teremtett Sa paradicsomba embert helyezett Azt mondotta nekik: adok én ti nektek Hat napi munkáért hét napi kenyeret. Övéinek isten tartja is mit Ígért, Hét napi kényért ád hat napi munkáért, Azoknak azonban, kik nem az övéi, A kenyeret Isten szűkösebben méri. Azok számára, ez isteni rendelet Hét napi munkáért hét napi kenyeret. Ember! mindezekből igazán láthatod, Hogy mi van házadon, áldás-e? vagy átok?! PÉNZT VAGY ÉLETET 1 kiáltja az útonálló áldozatá- f nak megtámadásánál. Életet, t pénzt, egészséget és vagyont, % mindent megemészt a beteg- I ség, ha annak felléptét meg nem akadályozzuk, vagy ha az már meglevő betegségi tü- <| neteket ki nem irtjuk a szervezetből. Az ideggyengeség és ennek ezerféle tünete képezi alapját jg sok nagy szenvedésnek ts $ vészthozó betegségnek. Az I ideges szív, gyomor, bél és | hólyagbajok, hát, fej, derék, I lábfájások, a kedélyi izgal- f mák, a feledékenység, a testi I és egyéb gyengeség, csuzos, t köszvényes, görcsökkel és f bénulással járó állapotok | mind a legfényesebb eredménynyel javulnak az erősítő edző SATURNIN AZ “ÉLETITAL” i rendszeres alkalmazása által. Ne halassza, ne kételkedik jék, de hozassa meg még ma f ezen kitűnő jó gyógyszert, hogy egészsége mielőbb visz- szatérjen. JLVASSA el még ogyszerI SZÍVLELJE MEG! NE FELEDJE! 1 üveg Saturnin ára.$100, 3 üveg $2 50, 6 üveg)$5.00; postán üvegje 10 cénníel több Megrendelését ciinezzé mindig igy: VÖRÖS !KERESZT PATIKA 8901 BUCKEYE RD. CLEVELAND, O SZELVÉNY Érvényes egy olajnyomásu fali naptárra 1913 évre, ha kivágja és rendelésével beküldi .
