Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-02-08 / 6. szám

2 AMERIKAI MAU VAK KEEOKMAIUSOK LAKJA 6. sz. Február 8. igeret van, amiből egy kórház fel­állítását bátran meg lehet Ígérni. Csakhogy ígéretekből nem igen lehet ám kórházat építeni, itt nem ígérni, hanem tenni kell. Ha min­denki csak igér és senki vagy alig náhányan tesznek csak valamit, akkor soha sem lesz meg a kórház. Az alapszabályok szerint, ha a kórház 1917-ig fel nem épül, ak­kor minden adományt visszafizet az egyesület. Hát akkor nem csak Ígérni lehet, hanem tenni is kell. Vagy tán akad valaki, aki azt hi­szi, hogy a kisembereknek, annak az 1.499.000-nek lesz bizalma az egyesület iránt, ha annak az ezer­nek sincs, akik a magyarság vezé­rei gyanánt szerepelnek. Sajnos, a kórházeszme, ma már nem oly népszerű, mint volt egy esztendővel ezelőtt és ha ez igy van, akkor ennek a magyarázatát abban találhatjuk az arra illetéke­sek, hogy a magyar ember azt tartja: kétszer ad, ki gyorsan ad. A kórháznak meg kell lennie, de olyan viszonyok közepette, a mikor egy esztendő leforgása alatt csak 120 tagot és csak $3352 16 cent készpénzt tudott gyűjteni az egyesület, ellenben gyűjtött sok-sok Ígéretet, nem lehet meg a kórház. Népszerűsíteni kell a kórház eszméjét. És akkor nem ígéretek­ből, de készpénzadományokból meg is lesz egy-kettőre a kórház.-----o----­AZ AMERIKAI ALKOHOL­HARC. Az alkohol elleni küzdelemben mi is résztveszünk és mindenkor hirdetjük, hogy az alkohol a test nek és léleknek megölője. Ameri­kában olc$ó az ital s igy azok, a kik szenvedélyüket kielégíteni óhajtják könnyen juthatnak hoz­zá. Sok-sok százezer embert kerge­tett már a halálba, az őrületbe az alkohol és mégis az iszákosság ret­tenetes betegségének leküzdésére alakult egyesületek alig-alig fut­nak tért hódítani. Pedig nemes munkájukra éppen itt, az égetett és erős, idegölő pálinkák hazájá­ban mérhetetlen nagy szükség van. Hogy nemes munkájuknak, milyen, csak nagy nehézségek árán legyőzhető, akna munkával kell megbirkóznia, arról hűsége­sen beszámol az egyik legnagyobb magyar napilapban megjelent alább közölt nagyérdekességü űkk, melynek Írója alaposan kell, hogy ismerje az itteni életet. * * * Bőszebb színpadi háború alig dúl a világon valahol, mint az Egyesült Államokban a szeszáru­sok és szeszárus-ellenesek között. Utcai szónoklatokkal, lapokkal, röpivekkel és a politikai s társa­dalmi agitáció minden nemével harcol az egyik tábor, az u. n. „Korcsmaellenes Szövetség“ (An- li-saloon League), némán, de an­nál biztosabban halad a maga ut­án a másik, mely az emberi termé­szetre apelál. A szeszesital élveze­tét nem lehet kiirtani az emberek­ből, különösen itt nem, ahol egész­séges ivóvíz csak igen kevés he­lyen található s ahol a milliókba került vízvezetékek vizét mester­ségesen teszik élvezhetlenné, hogy az embereket az ugyanazon vizbői szűrt „desztilálf ‘ viz használatára kényszerítsék, melynek haszna az illető város főbirájának, mint fő­részvényesnek s a többi város atyáknak, mint nagy részvénytu­lajdonosoknak zsebébe megy. A; Egyesült Államok egyik legna­gyobb városában éjjelenként agya gos iszapot öntenek a vízvezeték ivóvizébe, hivatalból, azaz a pol­gármester és főbíró (egy személy­ben) rendeletére, kinek évi 40.000 dollárra becsülik hasznát egy otta­ni tisztavizkészitő vállalat részvé­nyeiből. Ez „ásványvíz“ ugyan­azon vízvezetékből szüretik le per­sze az iszap beleöntése előtt. Ki te­het panaszt ellene? Akárki. Ki i bírája a panasznak? A föbiró-pol- gármester. Xyer-e a panaszos vala mit, — elgondolható. E viz üvegje csak 10 cent, ma gyár pénz szerint 50 fillér, átlagos napi eladás 100.000 üveg, azaz 10.000 dollár. Érthető tehát, hogy ? polgármester ur nyugodtan húz­hat 40.000 dollár sápot s a többi városatyának is marad szépen. Né­ha azonban a jó yankeek megso- kalják a „graftelés“ szemérmet­len voltát s azt,, hogy nekik nem jut belőle s az egész városi taná­csot vád alá vonják. A világon sehol sem oly mély és a lelkekbe begyökerezett jellem­vonás a korrupció, mint Ameriká­ban. Miután minden a pénz körül forog s az életcél annak minél na­gyobb tömegben megszerzése — bármi áron, bármily eszközökkel, ennek elérése csak áluton, buvó helyen, pocsolyán és szemétdom bon visz át. De az amerikai a siker ért mindenre képes, mert csak an­nak van becsülete, akinek sok á bankbetétje, bármiképp szerezte is azt. A pénz elérésére nem törő­dik embertársai egészségével, sőt életével sem. ha aztán már sok a pénze, akkor szívesen lesz jóté kony is és adakozik közcélra óriási , összegeket is. Sok jó és üdvös törvényt hoz­nak minden államban, de ezeket többnyire úgy csinálják, hogy va­lami kibúvó mindig legyen kiját­szására is. Az egyszerű becsületes ember nem is sejti, hogy hol lesz a kibúvó, de törvényhozók már előre látják azt és görcsösen ra- gaszkadnak hozzá, hogy az a né­hány szó belejusson a szövegbe. Itt a törvénynek nem a szellemét, hanem szavait tekintik, s aszerint is értelmezik. S az .elmagyarázások hihetetlen arcátlansággal történ­nek. Általános öröm van, ha sike­rül olyan magyarázatot kitalálni, mely különösen nemzeti gyöngesé- geik (pl. a játék-düh, iszákosság, fogadási szenvedély, stb.) javára szolgál. A kitaláló, mint kiválóan „»mart fellow“ tekintetik. Egy kis példa megvilágositja e tételt: valamikor a kuglizás dívott, mint nagy összegekben fogadás eszköze A törvényhozás végül kénytelen volt eltiltani e szórakozást. A tila­lom a “kilenc háború” játékot til­totta el szigorúan, mert ez volt köznyelven a kugli neve. Amely napon a törvény életbe lépett, a játékosok beállítottak egy tizedik bábut a kilenc közé, ezzel tiz bábu lett az eddigi kilencből s épugv játszották tovább, mint eddig. A törvény csak a „kilenc bábut“ til­totta de a tizet nem. Ilyen itt a törvény-magyarázat. Hasonló törvénymagyarázat dí­vik az egyik „száraz“ államban „Száraz“-nak nevezik az olyan államot, várost, vagy megyét, ahol tilos bármiféle szeszes ital kimé­rése, árulása, sőt behozatala is, ahol nincs korcsma (hivatalosan elismerve), nincs sörfőző, pálinka főző vagy bortermelő. Tlyen állam pl. Georgia, Alabama, Florida, Dél-Carolina. Áz egyik állam tör­vényhozása eltiltotta a szeszes ita­lok mérését „on every floor of the house“, ami alatt józan észszel azt kellene érteni, hogy minden „kon- tignáció“-n, tehát a földszinten és az emeleteken egyaránt. Miután azonban a törvény nem tiltja el határozottan, e szavakkal: „min­den pincében, padláson, földszin- temfélemeleten, első, második, harmadik, negyedik stb. emele­ten“, — a korcsmákat ott föltet­ték az első emeletre és épugy fo­lyik az iszákosság a „száraz“ me­gyékben, mint a „nedves“-ekben. Egy magyar orvos, ki ott járt Charlestownban és megszomjaz­ván. a rendőrt szólította meg, kér­dezvén tőle. hol lehetne egy pohár sörre szert tennie, — a rend zor­don őre maga vitte őt egy ház első emeletére, hol rendes korcsma volt berendezve és arra kérte az or­vost, hogy kalauzolásáért neki is juttasson egy pohárral, mit r.z örömmel tett meg, kinyújtván az ajtón a fogdmegnek a kalauzolás diját. Mikor aztán fölvilágositást kért a rend emberétől, miként 1 - hetséges ily dolog a „száraz“ vá­rosban, az megmagyarázta neki, hogy a törvény nem mondja az. hogy „minden Első emeleten“, te­hát az ő értelmezésük szerint ott lehet korcsma. (Folytatása következik.) ÍCH^ÖCH3Ö0CHO00OOOOOOC<-''. KÖHÖGÉS rekedtség, mell és torokfáj­dalmak, nátha, influenza, szamárhurot, a légzési szer­vek hurutja gyorsan és sike­resen gyógyulnak a “Kárpá­ti Mell-tea” által. Ezen a Kárpátokban gyűjtött leg gyógydusabb növényekből készített tea a nyákhártyák minden gyuladása ellen és a meghűlés megszüntetésére a legjobbnak bizonyult. Kelle mes ize miatt gyermekek r szívesen veszik be. — Egy doboz ára 25c; postán rendel ve 30c; 4 dobozzal küldünk ilbérmentve $l-ért. — Makac" esetekben felnőtteknek aján­latos a “Kárpáti Mellcsep- pek” használata, amely a leg­makacsabb köhögést is eny­híti pár óra alatt. Kis üveg ára 30c, postán 40c, nagy üveg 50c, postán 60c. Hogy a valódit kapja, küldje meg­rendelését mindig erre a cim­l re: oVörös Kereset Patikai 8901 BUCKEYE RD. v CLEVELAND, O.

Next

/
Thumbnails
Contents