Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-02-08 / 6. szám
2 AMERIKAI MAU VAK KEEOKMAIUSOK LAKJA 6. sz. Február 8. igeret van, amiből egy kórház felállítását bátran meg lehet Ígérni. Csakhogy ígéretekből nem igen lehet ám kórházat építeni, itt nem ígérni, hanem tenni kell. Ha mindenki csak igér és senki vagy alig náhányan tesznek csak valamit, akkor soha sem lesz meg a kórház. Az alapszabályok szerint, ha a kórház 1917-ig fel nem épül, akkor minden adományt visszafizet az egyesület. Hát akkor nem csak Ígérni lehet, hanem tenni is kell. Vagy tán akad valaki, aki azt hiszi, hogy a kisembereknek, annak az 1.499.000-nek lesz bizalma az egyesület iránt, ha annak az ezernek sincs, akik a magyarság vezérei gyanánt szerepelnek. Sajnos, a kórházeszme, ma már nem oly népszerű, mint volt egy esztendővel ezelőtt és ha ez igy van, akkor ennek a magyarázatát abban találhatjuk az arra illetékesek, hogy a magyar ember azt tartja: kétszer ad, ki gyorsan ad. A kórháznak meg kell lennie, de olyan viszonyok közepette, a mikor egy esztendő leforgása alatt csak 120 tagot és csak $3352 16 cent készpénzt tudott gyűjteni az egyesület, ellenben gyűjtött sok-sok Ígéretet, nem lehet meg a kórház. Népszerűsíteni kell a kórház eszméjét. És akkor nem ígéretekből, de készpénzadományokból meg is lesz egy-kettőre a kórház.-----o----AZ AMERIKAI ALKOHOLHARC. Az alkohol elleni küzdelemben mi is résztveszünk és mindenkor hirdetjük, hogy az alkohol a test nek és léleknek megölője. Amerikában olc$ó az ital s igy azok, a kik szenvedélyüket kielégíteni óhajtják könnyen juthatnak hozzá. Sok-sok százezer embert kergetett már a halálba, az őrületbe az alkohol és mégis az iszákosság rettenetes betegségének leküzdésére alakult egyesületek alig-alig futnak tért hódítani. Pedig nemes munkájukra éppen itt, az égetett és erős, idegölő pálinkák hazájában mérhetetlen nagy szükség van. Hogy nemes munkájuknak, milyen, csak nagy nehézségek árán legyőzhető, akna munkával kell megbirkóznia, arról hűségesen beszámol az egyik legnagyobb magyar napilapban megjelent alább közölt nagyérdekességü űkk, melynek Írója alaposan kell, hogy ismerje az itteni életet. * * * Bőszebb színpadi háború alig dúl a világon valahol, mint az Egyesült Államokban a szeszárusok és szeszárus-ellenesek között. Utcai szónoklatokkal, lapokkal, röpivekkel és a politikai s társadalmi agitáció minden nemével harcol az egyik tábor, az u. n. „Korcsmaellenes Szövetség“ (An- li-saloon League), némán, de annál biztosabban halad a maga után a másik, mely az emberi természetre apelál. A szeszesital élvezetét nem lehet kiirtani az emberekből, különösen itt nem, ahol egészséges ivóvíz csak igen kevés helyen található s ahol a milliókba került vízvezetékek vizét mesterségesen teszik élvezhetlenné, hogy az embereket az ugyanazon vizbői szűrt „desztilálf ‘ viz használatára kényszerítsék, melynek haszna az illető város főbirájának, mint főrészvényesnek s a többi város atyáknak, mint nagy részvénytulajdonosoknak zsebébe megy. A; Egyesült Államok egyik legnagyobb városában éjjelenként agya gos iszapot öntenek a vízvezeték ivóvizébe, hivatalból, azaz a polgármester és főbíró (egy személyben) rendeletére, kinek évi 40.000 dollárra becsülik hasznát egy ottani tisztavizkészitő vállalat részvényeiből. Ez „ásványvíz“ ugyanazon vízvezetékből szüretik le persze az iszap beleöntése előtt. Ki tehet panaszt ellene? Akárki. Ki i bírája a panasznak? A föbiró-pol- gármester. Xyer-e a panaszos vala mit, — elgondolható. E viz üvegje csak 10 cent, ma gyár pénz szerint 50 fillér, átlagos napi eladás 100.000 üveg, azaz 10.000 dollár. Érthető tehát, hogy ? polgármester ur nyugodtan húzhat 40.000 dollár sápot s a többi városatyának is marad szépen. Néha azonban a jó yankeek megso- kalják a „graftelés“ szemérmetlen voltát s azt,, hogy nekik nem jut belőle s az egész városi tanácsot vád alá vonják. A világon sehol sem oly mély és a lelkekbe begyökerezett jellemvonás a korrupció, mint Amerikában. Miután minden a pénz körül forog s az életcél annak minél nagyobb tömegben megszerzése — bármi áron, bármily eszközökkel, ennek elérése csak áluton, buvó helyen, pocsolyán és szemétdom bon visz át. De az amerikai a siker ért mindenre képes, mert csak annak van becsülete, akinek sok á bankbetétje, bármiképp szerezte is azt. A pénz elérésére nem törődik embertársai egészségével, sőt életével sem. ha aztán már sok a pénze, akkor szívesen lesz jóté kony is és adakozik közcélra óriási , összegeket is. Sok jó és üdvös törvényt hoznak minden államban, de ezeket többnyire úgy csinálják, hogy valami kibúvó mindig legyen kijátszására is. Az egyszerű becsületes ember nem is sejti, hogy hol lesz a kibúvó, de törvényhozók már előre látják azt és görcsösen ra- gaszkadnak hozzá, hogy az a néhány szó belejusson a szövegbe. Itt a törvénynek nem a szellemét, hanem szavait tekintik, s aszerint is értelmezik. S az .elmagyarázások hihetetlen arcátlansággal történnek. Általános öröm van, ha sikerül olyan magyarázatot kitalálni, mely különösen nemzeti gyöngesé- geik (pl. a játék-düh, iszákosság, fogadási szenvedély, stb.) javára szolgál. A kitaláló, mint kiválóan „»mart fellow“ tekintetik. Egy kis példa megvilágositja e tételt: valamikor a kuglizás dívott, mint nagy összegekben fogadás eszköze A törvényhozás végül kénytelen volt eltiltani e szórakozást. A tilalom a “kilenc háború” játékot tiltotta el szigorúan, mert ez volt köznyelven a kugli neve. Amely napon a törvény életbe lépett, a játékosok beállítottak egy tizedik bábut a kilenc közé, ezzel tiz bábu lett az eddigi kilencből s épugv játszották tovább, mint eddig. A törvény csak a „kilenc bábut“ tiltotta de a tizet nem. Ilyen itt a törvény-magyarázat. Hasonló törvénymagyarázat dívik az egyik „száraz“ államban „Száraz“-nak nevezik az olyan államot, várost, vagy megyét, ahol tilos bármiféle szeszes ital kimérése, árulása, sőt behozatala is, ahol nincs korcsma (hivatalosan elismerve), nincs sörfőző, pálinka főző vagy bortermelő. Tlyen állam pl. Georgia, Alabama, Florida, Dél-Carolina. Áz egyik állam törvényhozása eltiltotta a szeszes italok mérését „on every floor of the house“, ami alatt józan észszel azt kellene érteni, hogy minden „kon- tignáció“-n, tehát a földszinten és az emeleteken egyaránt. Miután azonban a törvény nem tiltja el határozottan, e szavakkal: „minden pincében, padláson, földszin- temfélemeleten, első, második, harmadik, negyedik stb. emeleten“, — a korcsmákat ott föltették az első emeletre és épugy folyik az iszákosság a „száraz“ megyékben, mint a „nedves“-ekben. Egy magyar orvos, ki ott járt Charlestownban és megszomjazván. a rendőrt szólította meg, kérdezvén tőle. hol lehetne egy pohár sörre szert tennie, — a rend zordon őre maga vitte őt egy ház első emeletére, hol rendes korcsma volt berendezve és arra kérte az orvost, hogy kalauzolásáért neki is juttasson egy pohárral, mit r.z örömmel tett meg, kinyújtván az ajtón a fogdmegnek a kalauzolás diját. Mikor aztán fölvilágositást kért a rend emberétől, miként 1 - hetséges ily dolog a „száraz“ városban, az megmagyarázta neki, hogy a törvény nem mondja az. hogy „minden Első emeleten“, tehát az ő értelmezésük szerint ott lehet korcsma. (Folytatása következik.) ÍCH^ÖCH3Ö0CHO00OOOOOOC<-''. KÖHÖGÉS rekedtség, mell és torokfájdalmak, nátha, influenza, szamárhurot, a légzési szervek hurutja gyorsan és sikeresen gyógyulnak a “Kárpáti Mell-tea” által. Ezen a Kárpátokban gyűjtött leg gyógydusabb növényekből készített tea a nyákhártyák minden gyuladása ellen és a meghűlés megszüntetésére a legjobbnak bizonyult. Kelle mes ize miatt gyermekek r szívesen veszik be. — Egy doboz ára 25c; postán rendel ve 30c; 4 dobozzal küldünk ilbérmentve $l-ért. — Makac" esetekben felnőtteknek ajánlatos a “Kárpáti Mellcsep- pek” használata, amely a legmakacsabb köhögést is enyhíti pár óra alatt. Kis üveg ára 30c, postán 40c, nagy üveg 50c, postán 60c. Hogy a valódit kapja, küldje megrendelését mindig erre a ciml re: oVörös Kereset Patikai 8901 BUCKEYE RD. v CLEVELAND, O.
