Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-12-06 / 49. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM.

NEW YORK, N. Y. 1913 DECEMBER 6

VOL. XIV. No. 49.

\'A AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA,

Editor:

Rev. L A I). H A R S A N Y I 2S5 East 115th St. New York. N. Y.

OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON

— PUBLISHED EVERY SATURDAY.

Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879.

ISTEN HÁZÁNAK GYÖNYÖRŰSÉGÉ

Textus: LXXX1V. Zolt. 1. vers; óh Ssregeknek Istene, Mely kedves gyönyörűsége, A Te szerelmes hajlékidnak, Az én lelkem fohászkodik, Tornácodba kívánkozik, Oh Istene a Magasságnak, Áhítozik testem lelkem, Te hozzád élő Istenem! r ■

Isten népe!

ünneplő Kér. Gyülekezet!

Midőn ez emlékezetes szép ünnepi alkalommal először lépek föl előttetek e szent helyre, e szószékre, hogy jelenlevő többi lelkipásztortársaimmal egyetemben ünnepi örömötöket Isten nevében megáldjam, megszenteljem és hogy hirdessem ti néktek a mi Urunknak Jézus Krisztusnak id- vességére, örökéletre elvezérlő szent Evangéliumát, azt a szent tudományt, melylyel a ti hü lelkipásztorotok vasárnapról vasár napra táplálja a ti éhező és szoni- juhozó lelkeiteket; midőn mondom most először nyitom szólásra ajkaimat e szent gyülekezetben, ídvezitő Jézusunk szent példáját követem és az első szó, melyet e

Í

pent helyről hozzátok intézek, dvezitő Jézusunknak ama üdvözlete, melylyel Ő dicsőséges feltámadása után és valószinüleg minden egyéb alkalmakkor is köszöntötte volt az ő tanítványait, mondván: “Békesség ti néktek.” (Luk. ■24, 36.)

Azt a köszöntést, azt a szives jó

B

ánságot veszem ez ünnepélyes ban ajkaimra, melyet az Ur utasításul is adott tanítványainak, hogy ha valamely házba bérkénnek,, először is ezt mondják: “Békesség e háznak.” (Luk. 10, 5.)

Kegyelem és Békesség légyen tehát ti néktek Istenben örvendező, ünneplő daytoni szent gyülekezet.

Kegyelem és Békesség legyen ti néktek Istentől, a mi Atyánktól és az ö szent Fiától, az Ur Jézus Krisztustól.

Légyen megáldva, megszentelve Atya, Fiú és Szentlélek Isten nek nevében, a ti mai ünnepi örömötök, hogy ennek kedves emléke sokáig megmaradjon szivetekben, áldása lelketekben.

Oh mert, ugyan mit is kívánhatnék jobbat, mi lehetne, a mi után a szivetek inkább vágyakozna, a megpróbáltatások sötét napjainak, nehéz viharainak elvonulása után, mint a békesség, melyet ha itt hordozunk szivünkben, örömeink megkétszereződnek, bánataink megkevesbednek, fájdalmaink megenyhülnek, a könnyek forrásai szemeinkben elapadnak, életünk és halálunk megszentelő- dik.

v

Hol találjuk fel pedig ezt a békességet, a test és a lélek életének boldogító összhangját, az Istenben való megnyugovást, az örömök és bánatok megszentelését, hogy ha nem a templomban, mely hely nem egyéb, mint Béthel, azaz Istennek háza.

Ezért énekli lássátok a koronás Zsoltáriró is oly megható közvetlenséggel abban a gyönyörű 84-ik Zsoltárban: Oh Seregeknek Istene, Mely kedves gyönyörűsége, A Te szerelmes hajlékidnak. . .

Ugyanezen szent érzésnek ad , kifejezést/ a kegyes énekszerző is,

I egy régen élt ref. lelkipásztor

amaz crökszép Dicséretünkben, a 130-ik Dicséretben, midőn énekel:

Ha templomban megjelennek,

A hol össze sereglenek,

Felséges neved imádói,

Vélük együtt fohászkodva,

Úgy tetszik mintha vigadva,

Ott volnék, hol a menny lakói,

A Te királyi székednek,

Előtte letelepednek.

1.4. vers.)

Valóban, K. T., a halhatatlan emberi lélek számára a legboldo- gitóbb hely ezen a világon a templom, az Isten imádásának szent helye, mert itt a lélek nemcsak békességet, a szív nemcsak nyugodalmat, a fájdalom nemcsak enyhülést talál, hanem azért is legboldogitóbb hely a templom, mert e szent helyen a lélek már itt e földön gyakorolhatja magát abban az angyali foglalkozásban, az Isten dicsőítésében, mely a halhatatlanságra teremtett léleknek szent foglalkozása a boldog örökkévalóságban.

Mivel tehát a templom a leg- íölségesebb lénynek, Istennek tiszteletére van építve és felajánlva, és mivel itt a lélek a legkívánatosabb javakat a békesség szent áldásait élvezi, ezért a templom mindig a legszentebb hely volt az emberek szemei előtt, és a templomot szerető hü és kegyes lelkek mindenkor külön gyönyörűséggel hozták meg áldozataikat Isten szent házának építésére, fenntartására, külső és belső ékesitésére.

így építettétek ti is, daytoni buzgó gyülekezet e templomot több esztendővel ezelőtt, a ti vallásos érzéseteknek, hithüségtek- nek látható emlék jeléül.

S a mily nagy volt sziveteknek öröme, boldogsága, hogy e templomot bir hatjátok, magatokénak mondhattátok, ennek szépségében gyönyörködtethettek époly nagy bánat és keserűség árvize borította el sziveiteket, midőn ez év tavaszán a pusztító elemeknek majd nem egészen áldozatául esett e szép templom, mely egyedüli szent örökségetek ez idegen haza földjén.

De lássátok itt is bebizonyosodott, hogy a hol a veszedelem a legnagyobb, az Isten segedelme ott van legközelebb.

íme a pusztító árvíz hullámai nem csaphattak oly magasra, hogy szent vallásunk itteni világitó tornyában a fényt, vagy sziveitekben a buzgóság szent tüzét kiolthatták volna. Úgy vagyon bizonynyal, mint Isten embere, a kegyes Ézsiás próféta mondja: “A kik az Urban bíznak, azoknak erejök megújul, és szárnyokkal magasságra repülnek, mint a sas- kesejyük, futnak és nem fáradnak el; járnak és nem lankadnak meg. (Ézs. 40, 31.)

Legyen áldott a Mindenható Istennek szent neve, ki nem hagyta a porba omlani az Ő dicsőségének sátorát e helyen, nem vette el tőletek e templom boldogító *)

*) Tartotta az ohioi nagy árvíz, által megrongált, majd a hívek nagyobb áldozatkészségével renovált daytoni, Ohioi ref. templom újra való fölszente'.ési ünnepélyén: Harsá- nyi Sándor homestead! és vid. ref. lelkész, e. m. elnöke.

1