Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-07-26 / 30. szám

30. sz. Julius 26. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA I Mi újság a nagyvilágban? Hédervári Kont házát lerombol­ják. A budai vár egyik történeti nevezetességű épülete Hédervári Kont Istvánnak, a Zsigmoud ko­rabeli hősnek, egykori háza, mely a Fortuna utca és a Verbőczy ut­ca sarkán áll, nemsokára csákány alá kerül. A ház két, csaknem tel­jesen elkülönített részből áll. Az előrésze volt a hajdani urasági lakás, hol maga Kont lakott. — Széles kapualjának kétoldalt nyí­ló kisebb helyiségei a fegyveres őrség hajlékául szolgált. Az eme­leten lakott Kont István, mig a hátsórész a cselédség lakóhelyéül szolgált és ennek megfelelően volt berendezve. A kapu alatt ko­rai gót stílusban faragott ajtó- bejáratok vannak. A faragványok annyira értékesek, hogy a műem­lékek országos bizottsága már be­jelentette igényét azokra a jelen­legi háztulajdonosnak. A szak­értők, tehát régészek, építészek és történészek megtekintették leg­utóbb a házat, melynek külsejét és néhány belső részletét is meg fogják örökíteni a székesfővárosi múzeumban. A ház külsejének megfestése iránt a Muzeum veze­tősége már érintkezésbe lépett is­mert festőmüvészszel. A kivándorlási tilalom és a tót fiú. A lőcsei törvényszék egy Hu- dács János nevű erzsébetházai tót fiúnak a bűnügyét tárgyalta a mi­nap. A fiú mint kivándorlási ügy­nök működött a Szepességen és sok embert átvezetett a határon Galíciába. Az ügynökösködéssel keresett pénzt a húgai nevelésére fordította. A tárgyaláson megle­pő intelligencával védte magát éf azt a kijelentést tette, hogy a ki- vándorlási tilalom már alapjában véve jogellenes, mert oda kell menni, ahol módja van pénzt ke­resni, mert éhen nem halhat. A jogtudós tótfiut csak dorgálásra Ítélte a törvényszék. Regényes örökségi mese. Nagy­várad legújabb szenzációja most egy félmilliós örökségnek a hire. Molnár Ágoston volt ottani lakos még 1896-ban meghalt Arcoban; ez ottani polgármesterhez most át irat érkezett a philadelphiai ható­ságtól, hogy Molnár Ágoston egy philadelphiai rokonától félmillió frankot örökölt.. Az arcoi polgár- mester erre a, rendelkezésére álló adatok alapján hivatalos levélben értesítette az örökségről Nagy­várad város törvényhatóságát az­zal a kérelemmel, fiogy kutassa Id az elhalt Molnár Ágoston örö­köseit. A törvényhatóság az arcoi megkeresésnek eleget is tett és két hét óta a legnagyobb ambíció­val keresi a nagyváradi Molnárok között néhai Molnár Ágoston eset­leges hozzátartozóit, de ez ideig nem talált egy Molnárt se, ki akár egyenes, akar oldalágon ro­kona volna Molnár Ágostonnak. Most a nagyváradi hatóság az ar­coi polgármesterhez fordult olyan közelebbi adatokért, melyek alap­ján mégis a nyakába lehetne varr­ni valamely nagyváradi Molnár­nak ezt a kis amerikai pénzt. Hőkatasztrófa Spanyolország­ban. Egész Spanyolországban na­pok óta borzasztó bőség uralko­dik. A spanyol fővárosban árnyék ban 39-44 celziust mutat a hőmé­rő. A lakosság az éjszakákat nyil­vános parkok pázsitján és a jár­dákon tölti. A kutak körül valósá­gos verekedések vannak. Rendkí­vül sokan lettek áldozatai nap- szurásnak és néhányan megőrül­tek az irtózatos hőség miatt. Leg­utóbb egy férfi felmászott egy táviró póznára és ott fölakasztotta magát. Az illető menyasszonya mellől szökött ki az esküvői kocsi­ból, ahol a forróság miatt elmeza­var tört ki rajta. Egy orvosnö­vendék operáló késsel rohant be a betegek közé, akik közül az egyik rémületében meghalt. A bajt növeli, hogy az országban viz- inség van, mert a patakok és ku­tak egy része kiapadt. Az elégetett halott. Alsópálos szepesmegyei községben a múlt évben meghalt Pilonyák János ju­hász és eltemették. A temetés utá­ni napon egy paraszt azt a hirt terjesztette el a faluban, hogy a mikor elment a juhász sírja mel­lett, a sírból kopogást hallott. Erre babonás félelem vett erőt a falu népén és amikor szeptember­ben a folytonos esőzés óriási ká­rokat okozott, azt mondták, hogy onnan eredt a csapás, hogy a ju­hász élve eltemetett teste bosszú­ért kiált az égre. Az eső folyton esett és egy pár vén asszony ki­sütötte, hogy az eső csak akkor fog megszűnni, ha kiássák a holt­testet és elégetik. Éjnek idején összegyűlt a falu népe, feltörték a halottas házat, elvitték a szer­számokat, kiásták a holttestet és egy hatalmas máglyán elégették. A lőcsei ügyészség a halottégetés­nél jelen volt 33 ember ellen vá­dat tett sirrongálás miatt. A tör­vényszék sirrongál ásban bűnös­nek mondotta ki őket és az értel­mi szerzőket egy hónapi fogház­zal, a többieket kisebb fogházbün­tetéssel sújtotta. Fölebbezés ut­ján a kassai táblához került az ügy, mely a törvényszék ítéletét jóváhagyta. Hadnagy a közlegényért. A ka­tonai együttérzésnek lélekemelő példáját jelentik a németországi Wurzburgból. A 14-ik tábori tüzér ezrednek egy Frankfurter nevű közlegénye a gyakorlótéren vér­bomlás következtében megbetege­dett és az orvosok megállapítot­ták, hogy a beteget csak úgy tart­hatják meg életben, ha vérátöm­lesztést végeznek. Az ezeredes fel­állította az ezeredet és megkér­dezte a katonáktól, hogy ki volna kész vérét megcsapoltatok Erre 17 tiszt, köztük egy őrnagy is je­lentkezett. Sorsot húztak s egy Bismar nevű hadnagyra esett a sors. Körülbelül másfél liter vé­rét csapolták le, amelyet beöm- lesztettek a beteg katona testébe, akinek állapota azóta határozot­tan javult. Macskák a hadseregben. Most hogy a Balkánon újabb véres há­ború dúl, nem lesz érdektelen ar­ról megemlékezni, hogy az álla­tok még néha a háborúban is hasz­nosak. Az 1855-ik francia lapok szerint, a francia zuávok nagy hasznát vették a macskának. Ele­inte minden században csak pár macska volt, de aztán úgy elsza­porodtak, hogy utóbb már majd­nem minden egyes zuávnak meg volt a maga macskája s nem is tartották azt igazi zuávnak, aki­nek nem volt macskája. Az ilyen macska nagyo könnyen hozzá szokott a harchoz s állandó tar­tózkodási helye gazdájának bor- nyuja volt, ahonnan nem tágított még a legnagyobb golyózáporban sem. Az almai csatában, midőn a zuávok leoldották hornyaikat, hogy az ellenség erődjeit annál könnyebben megmászhassák, a macskák szépen áttelpedtek a hor­nyukra s úgy őrizték azokat, akár a kutya a házat. A visszatérő zuá­vok ott találták hornyaikat s min- denik macskát a saját bornyuján. A macskák azonban máskép is tet­tek szolgálatot az éhes zuávoknak. Fölkeresték persze sűrűn ^ tyúk­ólakat s a zsákmányt bizony nem csak a vadász ette meg. Szerencsétlenség az építkezés­nél. Budapesten a Károly körút 3 számú ház épitésénél a minap Czeller Mihály lakátosseeéd az épii' 'f negyedik emeletén egv több kilogramm súlyú vasból ké­szült diszitést akart a falba erősí­teni. Munkája közben vigyázat­lansága folytán elejtette a súlyos vasdarabot, amely a második eme­leti álványon dolgozó Nagy György tizenhét éves lakatossegéd fejére zuhant. A szerencsétlen fin nyomban meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. Czeller ellen megindult az eljárás. Tűz istentisztelet közben. Minap délelőtt nagy riadalom támadt a vasmegyei Horvátlövőn. A hívek serege éppen templomban volt, miközben kigyulladt Schneider György udvarán a száraz szalma és nagy lángolással égett. A tem­plom közönsége csakhamar ott termett a helyszínén és elfojtotta a tüzet mielőtt az tovább terjed­hetett volna. A csendőrség megin­dította a nyomozást s ennek foly­tán kiderült, hogy a veszedelmet Schneider Györgynek 5 éves Gott­fried nevű fia idézte fel, akit fel­ügyelet nélkül hagytak otthon, Mialatt szülei a templomban vol­tak, a gyermek belopódzott a konyhába és gyufát kerített, az­után az udvaron a száraz trágyát meggyujtotta. így terjedt tovább a tiiz a közelben felhalmozott szal­mára. A csendőirség a szülők ellen megtette a följelentést. Bányászszerencsétlenségek. Két borsodmegyei kőszénbánya tárná­jában történt a napokban halálos végű katasztrófa. Az egyik baleset ■> somsál yvölgyi bánya déli irá­nyában fekvő tárnájában történt. Bartók István bányamunkás egy nagyob csoportban szenet fej­tett. Munkaközben egy hatalmas szénréteg meglazult és lezuhant. Bartók nem tudott idejekorán el- ugrani és a széntömeg maga alá temette. A felismerhetetlenségig összezúzott tagokkal holtan hoz­ták ki. Hasonló körülmények közt történt a katasztrófa az arlói bá­nyában is, ahol Veres Lajos nevű több gyermekes családapa az ál­dozat. Meghalt a fia után. Debrecen­ben városszerte megilletődéssel beszélnek egy köztiszteletben álló család gyászáról. Mogyoróssy Fe­renc, a debreceni dohánybeváltó­intézet igazgatója egy év óta sú­lyos beteg volt s orvosai tanácsá­ra a minapi a Hüttl-féle szanatóri­umba akarta magát fölvétetni. Mogyoróssy baja már annyira elő­rehaladott volt, hogy a konzultáló orvosok karjaiban halt meg. A gyászos hirt táviratban tudatták az elhunyt 84 éves édesanyjával, Mogyoróssy Ferencnével, aki, mi­dőn a lesújtó hirt meghallotta, szivszélhüdést kapott és meghalt. Az édesanyát a fiával együtt te­mették el.

Next

/
Thumbnails
Contents