Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-07-19 / 29. szám

VOL. XIV. No. 29. NEW YORK, N. Y. 1913 JULIUS 19. XIV. ÉVFOLYAM, 29. SZ. \7j AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Editor: Rev. L AI». HARS A N Y I 2*5 East I 151 li St. New York. N. Y. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMER FEDERATION MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON — PUBLISHED EVERY SATURDAY Entered as second-class mater Oct. 28. 1910 at the Post Office at New York. N. Y.. under the act of March 3. 1879. Szülők és gyermekek. Mai lapszámunk egyik oldalán egy igen figyelemre méltó cikkel közlünk. Ebben el van mondva mindaz, amit egy, a gyermeke jö­vőjét a szivén viselő anyának és mindaz, amit egy szülőjét tisztelő és szerető gyermeknek tudnia kell arról a borzalmas és romboló ha tísról, amelyet az alkohol, a sze­szesital élvezete előidéz. Azt a cikket olvassa el figyel­mesen minden szülő és gyermek és átolvasás után kövesse lekiis- meretének szavát, a mely bizo nyára nem arra fogja őt biztatni, hogy saját magának ártva, a saját egészségét aláásva örömmel és szeretettel hódoljon az ivás szen­vedélyének. Sajnos, de tény, hogy az ameri­kai börtönökben és fegyházakban raboskodó magyarok legnagyobb részét az italtól táplált magyar virtus juttatta arra a szomorú helyre, honnan csak a kimért bün­tetés kitöltése után van szabadu­lás. A magyar munkás elismert ki­tűnő munkaerő. Takarékos, szor­galmas, megbizható, de csak ad­dig, amig az iszákosság átkos szen­vedélye rabul nem ejti. Alig van egy-két nemzet, a mely az ital iránti szeretet tekin­tetében mi velünk versenyezhet ne. Az iszákosság szomorú statisz tikájában az egyik legelső hely a miénk, magyaroké. A bevándorolt, legyen az akár milyen nemzetiségű, itt az idegen ben gyakran barát és támasz nél kül állva, nem ismerve a nyelvet ■s szokásokat, nem tudva szabad dejében mihez kezdeni, az una- om és hazavágyódás óráiban fel­keresi testének, lelkének legna­gyobb ellenségét, a bort, a sört, vagy pálinkát, a mely neki ideig óráig élvezetet okoz, hogy később erkölcsi züllötté, munkakerülővé, naplopóvá, börtönre, vagy téboly­dára éretté tegye. Az ilyen ember­nek később az ital már nem is okoz élvezetet, mert józan percei ben meglátva saját nyomorúságos helyzetét, a rettenetes és borzal­mas jövő képét, már nem is élve­zetből, már nem is megszokásból % iszik, hanem hogy saját züllött helyzetét feledni tudja. Az Egyesült Államok statiszti­kai hivatalának az a kimutatása, a mely az alkohol borzalmas pusz­tításáról számol be, nem a leghi- zelgőbb véleménynyel lehet a be­vándoroltakról, mert hisz éppen azok köréből kerül ki a legtöbb gyógyíthatatlan iszákos ember. Az ilyen bevándoroltak gyer­mekei olyanok, mint az alma, a mely nem messze esik a fájától. Alig pár napja, hogy Passaic vá­ros Seger nevű polgármestere a legnagyobbfoku megbotránkozá­sának) adta tanujelét, a midőn az iskolák jelentéséből kénytelen volt tudomásul venni, hogy a tan­év folyamán 81 gyermek ittasan ment az iskolába. És ezeknek a gyermekeknek nagyobb része be vándorolt szülők gyermeke volt. Egy ittas férfi vagy nő szánal­mas, undorító látvány. Egy ittas gyermek még száz­szorta inkább az. És az ittas gyermekek legna­gyobb része bevándorolt szülők gyermeke, olyan szülőké, akik nemcsak maguk hódolnak az iszá­kosság átkos szenvedélyének, ha­nem még a gyermekeiket is reá- szoktatják az italra, nem törőd vén azzal, hogy a gyermeket csúf­fá teszik az iskolában, ahol mara­dása, nyugodalma többé soha sem lesz. A magyar szülők között is szá­mos az olyan, aki előtt csak egy boldogság létezik és ez a bufelej­tő ital. Az ilyen szülőkön, sajnos, már nem igen lehet segíteni, az ő szomorú sorsuk már meg van pe­csételve. De azért a gyermekeik még megmenthetők és meg is kell mentenünk őket. Magyarázzuk meg az ilyen gyermekeknek az iszákosság borzalmas következ­ményeit, mondjuk meg, hogy olyan jövőnek megy elibe, amely számkivetté teszi és tiz gyermek közül kilenc a jó útra fog térni és önmaga fogja keresni azokat az utakat, ahol javithatatlan szüleit elkerülve, mégis boldog \ em­berré lehet. A REPÜLŐ POSTA. Az Egyesült Államokban a fej­lettségnek magas fokán álló in­tézmény mindenütt a posta csak Alaskában várnak az emberek na­pokig, sőt gyakran hetekig is le­veleikre és más küldeményeikre. G .Cromer, az amerikai hadsereg repülő-hadosztályának egyik had­nagya, érdekes tervet terjesztett az alaskai kormány elé. amelyben kifejti, hogyan lehet ott megol­dani a posta-kérdést. Szeriute csak egy lehetőség van erre: re­pülő posta meghonosítása. A gon­dolat megvalósíthatónak látszik, mert Alaskában éppen olyan jól repülhetnek majd, mint ahogyan Európában az Alpokat átrepülték. Cromer azt javasolja, hogy ne csak repülőgépeket, hanem hydro- plánokat is alkalmazzanak a kül­demények szállítására s ezek segé­lyével aztán négy-öt óra alatt be­járhatnak akkora területet, a mennyit a mai körülmények kö­zött huszonnégy óra alatt is alig tudnak megtenni. Ezáltal legyőz­nék az alaskai közlekedési viszo­nyok nehézségeit, úgy hogy nem­csak az ipar, hanem általában véve minden jelentékenyen fellen­dülne az egész országban. A for­galmat jelenleg a főfolyamon bo­nyolítják le, de ez kis mélysége miatt nem mindenütt alkalmas a hajózásra, azonkívül az év egy ré­szében állandóan jég borítja. Tél idején szánkóval közlekednek raj­ta. Ilyen körülmények közt per­sze fölötte hosszadalmas az ut, bármerre is irányul, repülőgépek segítségével azonban jelentéke­nyen rövidebbé válna! Azt, hogy Cromer terve megvalósitható-e, természetesen nem lehet elméleti­leg eldönteni, hanem ki kell pró­bálni az aviatikusoknak, vájjon az alaskai kiima elég kedvező-e hoz­zá.

Next

/
Thumbnails
Contents