Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-07-19 / 29. szám
VOL. XIV. No. 29. NEW YORK, N. Y. 1913 JULIUS 19. XIV. ÉVFOLYAM, 29. SZ. \7j AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Editor: Rev. L AI». HARS A N Y I 2*5 East I 151 li St. New York. N. Y. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMER FEDERATION MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON — PUBLISHED EVERY SATURDAY Entered as second-class mater Oct. 28. 1910 at the Post Office at New York. N. Y.. under the act of March 3. 1879. Szülők és gyermekek. Mai lapszámunk egyik oldalán egy igen figyelemre méltó cikkel közlünk. Ebben el van mondva mindaz, amit egy, a gyermeke jövőjét a szivén viselő anyának és mindaz, amit egy szülőjét tisztelő és szerető gyermeknek tudnia kell arról a borzalmas és romboló ha tísról, amelyet az alkohol, a szeszesital élvezete előidéz. Azt a cikket olvassa el figyelmesen minden szülő és gyermek és átolvasás után kövesse lekiis- meretének szavát, a mely bizo nyára nem arra fogja őt biztatni, hogy saját magának ártva, a saját egészségét aláásva örömmel és szeretettel hódoljon az ivás szenvedélyének. Sajnos, de tény, hogy az amerikai börtönökben és fegyházakban raboskodó magyarok legnagyobb részét az italtól táplált magyar virtus juttatta arra a szomorú helyre, honnan csak a kimért büntetés kitöltése után van szabadulás. A magyar munkás elismert kitűnő munkaerő. Takarékos, szorgalmas, megbizható, de csak addig, amig az iszákosság átkos szenvedélye rabul nem ejti. Alig van egy-két nemzet, a mely az ital iránti szeretet tekintetében mi velünk versenyezhet ne. Az iszákosság szomorú statisz tikájában az egyik legelső hely a miénk, magyaroké. A bevándorolt, legyen az akár milyen nemzetiségű, itt az idegen ben gyakran barát és támasz nél kül állva, nem ismerve a nyelvet ■s szokásokat, nem tudva szabad dejében mihez kezdeni, az una- om és hazavágyódás óráiban felkeresi testének, lelkének legnagyobb ellenségét, a bort, a sört, vagy pálinkát, a mely neki ideig óráig élvezetet okoz, hogy később erkölcsi züllötté, munkakerülővé, naplopóvá, börtönre, vagy tébolydára éretté tegye. Az ilyen embernek később az ital már nem is okoz élvezetet, mert józan percei ben meglátva saját nyomorúságos helyzetét, a rettenetes és borzalmas jövő képét, már nem is élvezetből, már nem is megszokásból % iszik, hanem hogy saját züllött helyzetét feledni tudja. Az Egyesült Államok statisztikai hivatalának az a kimutatása, a mely az alkohol borzalmas pusztításáról számol be, nem a leghi- zelgőbb véleménynyel lehet a bevándoroltakról, mert hisz éppen azok köréből kerül ki a legtöbb gyógyíthatatlan iszákos ember. Az ilyen bevándoroltak gyermekei olyanok, mint az alma, a mely nem messze esik a fájától. Alig pár napja, hogy Passaic város Seger nevű polgármestere a legnagyobbfoku megbotránkozásának) adta tanujelét, a midőn az iskolák jelentéséből kénytelen volt tudomásul venni, hogy a tanév folyamán 81 gyermek ittasan ment az iskolába. És ezeknek a gyermekeknek nagyobb része be vándorolt szülők gyermeke volt. Egy ittas férfi vagy nő szánalmas, undorító látvány. Egy ittas gyermek még százszorta inkább az. És az ittas gyermekek legnagyobb része bevándorolt szülők gyermeke, olyan szülőké, akik nemcsak maguk hódolnak az iszákosság átkos szenvedélyének, hanem még a gyermekeiket is reá- szoktatják az italra, nem törőd vén azzal, hogy a gyermeket csúffá teszik az iskolában, ahol maradása, nyugodalma többé soha sem lesz. A magyar szülők között is számos az olyan, aki előtt csak egy boldogság létezik és ez a bufelejtő ital. Az ilyen szülőkön, sajnos, már nem igen lehet segíteni, az ő szomorú sorsuk már meg van pecsételve. De azért a gyermekeik még megmenthetők és meg is kell mentenünk őket. Magyarázzuk meg az ilyen gyermekeknek az iszákosság borzalmas következményeit, mondjuk meg, hogy olyan jövőnek megy elibe, amely számkivetté teszi és tiz gyermek közül kilenc a jó útra fog térni és önmaga fogja keresni azokat az utakat, ahol javithatatlan szüleit elkerülve, mégis boldog \ emberré lehet. A REPÜLŐ POSTA. Az Egyesült Államokban a fejlettségnek magas fokán álló intézmény mindenütt a posta csak Alaskában várnak az emberek napokig, sőt gyakran hetekig is leveleikre és más küldeményeikre. G .Cromer, az amerikai hadsereg repülő-hadosztályának egyik hadnagya, érdekes tervet terjesztett az alaskai kormány elé. amelyben kifejti, hogyan lehet ott megoldani a posta-kérdést. Szeriute csak egy lehetőség van erre: repülő posta meghonosítása. A gondolat megvalósíthatónak látszik, mert Alaskában éppen olyan jól repülhetnek majd, mint ahogyan Európában az Alpokat átrepülték. Cromer azt javasolja, hogy ne csak repülőgépeket, hanem hydro- plánokat is alkalmazzanak a küldemények szállítására s ezek segélyével aztán négy-öt óra alatt bejárhatnak akkora területet, a mennyit a mai körülmények között huszonnégy óra alatt is alig tudnak megtenni. Ezáltal legyőznék az alaskai közlekedési viszonyok nehézségeit, úgy hogy nemcsak az ipar, hanem általában véve minden jelentékenyen fellendülne az egész országban. A forgalmat jelenleg a főfolyamon bonyolítják le, de ez kis mélysége miatt nem mindenütt alkalmas a hajózásra, azonkívül az év egy részében állandóan jég borítja. Tél idején szánkóval közlekednek rajta. Ilyen körülmények közt persze fölötte hosszadalmas az ut, bármerre is irányul, repülőgépek segítségével azonban jelentékenyen rövidebbé válna! Azt, hogy Cromer terve megvalósitható-e, természetesen nem lehet elméletileg eldönteni, hanem ki kell próbálni az aviatikusoknak, vájjon az alaskai kiima elég kedvező-e hozzá.