Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-07-12 / 28. szám

28. sz. Julius 12. AMERIKAI MAGTAR REFORMÁTUSOK LAPJA T GYERMEKEKNEK. A RÓKAFOGÓ. Gyula, ha csak szerét tehette, mindig boszantotta, ingerel­te pajtásait s örült, kacagott, ha azoknak valami kárt, bajt, fáj­dalmat okozhatott, Ezéit nem is szerette égy pajtása sem. Féltek tőle s kitértek az utjából. — Inkább féljenek tőlem — inondá, — mint szeressenek. Ebből is Iá ható, hogy nagyon rossz gyerek volt. Egy napon a padláson a régi Km-lom között egy rókafogót ta­lált. Jánoska délután csakugyan át­jött; Gyula azonban ezalatt a sok csíny miatt, amit napközben elkö­vetett, egészen megfeledkezett a róka fogóról. Merő véletlenségböl a ház me- getti kis erdőbe mentek játszani. Egyszerre Jánoska fölkiálta: N'ini, madárfészek! Madár- fészket találtam! Gyula a fás túlsó végén volt e pillanatban. A madárfészkek hal­latára futott Jánoska felé s puff, Elhelyezte egy fa mellé.- No — monda örvendezve — ezzel majd megtréfálok valakit. Elvitte a házuk megetti kis er­dőbe s elhelyezte egy fa mellé, úgy, hogy nem lehetett észreven­ni. Azután átkiáltott szomszédék Jánoskájához, hogy jöjjön át. ját­szódjanak. Az volt a szándéka, hogy majd valami ürügy alatt a rókafogóhoz csalja Jánoskát, az belép, s a fogak jól összeszoritják a lábát. Jánoska azonban azt fe­lelte, hogy neki most dolga van, nem ér rá játszani. Délután min­denesetre átjön. A mi halad, nem marad, vígasztalé magát Gyula; azt gondolta,. hogy ha délelőtt nem lehet, majd ir&szedi Jánoskát délután. helépett a rókafogóba, melyet .Já­noska számára készített oda. Ke­servesen sirt, mert a nagy fogak összeütődvén, szinte összetörték lábszárának a csontját. — Segitséég ! segítség! — kiá 1 - tá — meghalok! szabadítsatok ki! Jánoska segélyére sietett, nagy nehezen kivette lábát a fogak kö­zül. Nem nevette és gúnyolta ki "t. niint Gyula tette volna, ha Já­noskán esik meg a baj. De nem igen sajnálta, mert Gyula rossz, pajkos gyemnek volt. Szótlanul be vezette a házba s haza ment. Gyulának nagyon soká kelle fe­küdnie és szenvednie, mert meg­érdemelte sorsát. A KIS GRÓF HALÁLA. Benyovszky Rezső volt főispán és nagybirtokos fiát, a tiz éves Móricot a minap a gróf paksi kastélyában olyan baleset érte, melynek okát eddig az orvosok sem tudták megállapítani. A kis gróf hogy unalmát elűzze, egy úgynevezett riasztó pisztollyal ját szőtt, egy ártatlan játékszerrel, melyből, ha megnyomják ravaszát nagy durranással egy dugó re­pül ki. A kis gróf vígan durrogtat- ta a pisztolyt, egyszerre csak hom­lokának irányozva sütötte el. A következő percben vértől borítva ájultan esett le a székről. Amikor apja lement a parkba, fiát, kit elébb csak kis időre hagyott egye­dül, eszméletelniil találta. Nagy stb tátongott a homlokán. A sze­rencsétlenül járt fiút bevitték a paksi kórházba, ahol nem tudták megállapítani, mi okozhatta a sze nncsét íenséget. Erre telefonon Jaksra rendelték br. Hertzel Ma­nót, aki előtt az eset szintén titok­zatos és sürgős operációt rendelt. / kis grófot Pestre hozták és a', Hertzel-szanatóriumban megérke­zése után nyomban megoperálták. Az operáció után megállapították, hogy a nagy légnyomástól a kis gróf koponya repedést szenvedett i durtanó pisztoly dugójának egy része behatolt a koponyájába. Az operáció után vérmérgezés állott be, amely a kis gróf halálát okoz­tel. A ravasz biró. Dévaványa túrájához beállított egy biztosítási vigéc. Arra akarta rávenni a bírót, hogy biztosítsa a község pénzét betörés ellen. De a biró sehogy sem akart kötélnek állami. Egyre azt hajtogatta : — Azért vettük a Wertheím- kasszát, hogy be ne törhessenek. — Nem ér az semmit! A betö­rők a vaskaszszát is kifúrják. — Azt ugyan nem teszik ! Éjjel- nappal két baktor vigyáz a város­házán. — Óh, az őröket elaltathatják, vagy leszúrhatják. Sokszor tör­tént már ilyesmi. A biró ravaszul pislantott és súgva mondta: — Hiszen akkor nincs nagy ve­szedelem, mert a pénzt itt hordom a lajbim zsebében. Meg is mutatta mindjárt a ha­talmas bankócsomót. ELADÓ FARM. Kitűnő alkalmi vétel. Eladom 57 holdas birtokomat, épületek­kel, mely fele részben értékes ke- ményfa-erdő és legelő, fele rész­ben szántóföld. Van rajta 2 nehéz igás ló, 3 kocsi, 1 drb. hasas tehén, ad 16—18 cvort tejet, 1 drb üsző borjú, 3 magsertés felbugva Berk­shire faj, direkt az állami farm- r.ól, 1 Sicna kaszáló gép, 1 lóge- reblye, 1 drb 2 lovas kapáló, 1 drb 1 lovas kapáló, 1 töltögető és 1 szántó eke, 1 acél rugós borona. Ára a terméssel együtt $2600. $1725 kell készpénz. Avagy ha va­laki a berendezést bírja csak meg­venni, úgy átadom fele termésért a birtokot hosszabb idejű szerző­désre is. Biztos és független meg­élhetés és boldogulás egy nagyobb családnak. Fabók Vince tulajdo­nos, Flemington, N. J. R. F. D. No. 2. ELADÓ egy kitűnő karban levő, lelkészi hivatalban használt Blickensder- fer-féle 50 dolláros Írógép felár­ban, azaz 25 dollárért. Hol? Meg­mondja a kiadóhivatal. A|legs2ebbnő is használ bőrápoló szereket, hogy szépségét fenntartsa és ápolja. Szükséges, hogy minden asszony, leány és férfi ápolja a bőrét, megóvja a széltől, naptól. LILIOM ARCKENŐCS és a valódi LILIOMTEJ SZAPPAN a bőrt szép fehérré, bársony- simává teszi, elmulaszt szép- löt, májfoltot, pattanást, mit esszert és minden arctisztá- ta lanságot. Ezer és ezer asszony leány és férfi használja, dicséri és ajánlja a valódi Mersits-féle LILIOM ARCKENŐCSÖT a LILIOMTEJ SZAPPANT és a LILIOM ARCPORT Egy darab Liliomtej szap­pan és egy tégely Liliom arc­kenőcs 1 dollár bérmentve, a három féle szer, úgymint Li­liom arckenőcs, Liliom tej­szappan és a liliom arcpor $1.50 bérmentve. A valódi egyedül a feltalá­lónál ezen a címen kapható: VÖRÖS KERESZT ELSŐ MAGYAR GYÓGYSZERTár 8901 BUCKEYE ROAD CLEVELAND, OHIO. Cor. 89 St.

Next

/
Thumbnails
Contents