Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-06-21 / 25. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 25. sz. Junius 21. VOL. XIV. JUNE 21, 1913. No. 25 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Fömunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: Í3R E. 115th St. New York, N. Y, Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. 115th St„ New York. Thelephone 1893 Harlem. Előfizetési árak: Amerikában egész évre. ...... $2.00 Magyarországra egész évre...$3.00 HUNGARIAN-AMERTCAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church IT. S A. and of the S S Board of the Reformed Church In the U. S. Editor: Rev LADISLAUS HARSÁNYI Publication Office: 235 F 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2. Half Year $1 — Foreign Countries One Year $3. Half Year $1 50 «‘ffleiel Organ of the American Hungarian Reformed Federation. I Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. A BÉKE CSÁSZÁR. li. Vilmos császár, a német nemzet zseniális feje, Németország közszeretetnek és köztiszteletnek (örvendő császára, most ünnepelte huszonöt éves uralkodásának ju-i liilenmát. A mostani császár 29 éves kólában kei ült atyja, a szerencsétlen véget ért és csak egy napig uralkodó Hl. Frigyes császár után a trónra, olyan időkben, a mikor nap-nap után másról sem esett szó, mint arról, hogy a franciák. a teájuk nézve oly szerénél len 1'imenetelii francia-német bábomért mihamarabb bosszút állnak. Az akkor fiatal Vilmos császár trónörökös korában igen hevesv'rii, türelmetlen ifjún k látszott, akinek tróni a jutásától mindenki tartott, attól félvén, bogy egész Európát lángba fogja borítani, csakhogy kalandos és harcias terveit keresztül vihesse. Trónralépte előtt a “háború hercegének" nevezték, most pedig 25 éves ni alkodéi jubileuma alkalmából a "béke császárja" dísze1 jelzőjével illelik. Tagadhatatlan, bogy II. Vilmos császár nagy ember, nagy diplomata és nagy császár egy személyben. Mint ember szereti az élet minden szépségét, a zenét, az irodalmat, a sportokat, mint diplomata éles eszének sokszor adta tanujelét, amidőn saját birodalmának politikáját irányította, a mikor a mai szomorú jelenni monarchiánk nem egyszer válságos, sőt erőszakos politikáját támogatta szóval és ha kellett volna, ha a szükség úgy hozta volna, hát tettel is. Mint császár, mint uralkodó nemzetének a külföld minden népnél tisztelet és megbecsülést szerzett, országának jólétét olyan magas fokra emelte, mint a milyenben annak, azt megelőzőleg része soha sem volt. II. Vilmos császárt tehát méltán nevezhetjük jelen kormuk egyik legkiválóbb emberének, aki emberséges érzületeinek, szociális gondolkozásának, békeszeret étének mindenkor igyekezett tanujelét adni, mert minden tettében a törhetetlen hit és elvhüség irányította. A nagy császár hitéletünknek is egyik kimagasló alakja, aki válásához, a protestáns valláshoz emesak hitlmen ragaszkodott, anem igyekezett is mindenkor 'ítv élni, amint azt hitünk Feje- lelmének tanításai megszabják, ö császár bitbuzgó, vallását és annak törvényeit hűen követő férfiú és igy megérthetjük, hogy Miiért tudott az át'ag uralkodó’- köréből kiemelkedve, ne nes s/ivü emberré, nagy uralkodóvá és ami a legszebb és legdíszesebb tulajdonsága. a béke császárjává lenni. A NAGY KATASZTRÓFÁK ÉS A KÁRPÓTLÁS Az elmúlt liften két nagy szerencsétlenség történt, az egyik egy részletekben borzalmas vasúti katasztrófa, ahol hatan nyomban meghaltak és vagy húszán súlyosan megsebesültek, a másik katasztrófa pedig itt New Yorkban, az uj subway építésénél történt, a hol földbeomlás következtében kilencen haltak meg, nem is számítva azt az egy-két embert, aki néhány napi kínlódás után bizonyára szintén áldozata lesz a mások könnyelműségének. A borzalmas és megdöbbentő katasztrófák megtörténtek, az özvegyek, az árvák és a kenyér- kereső nélkül maradt szülők zokogva állják körül a koporsókat, a sirhalmokat. mialatt a szeren- I esetlenség előidézői és az azokéit felelősek azon kapnak hajba, azon vitatkoznak, hogy kit tüntessenek fel. mint bűnbakot kit tegyenek esetleg ártatlanul is felelőssé azírt, mert az ő bűnös gondatlanságuk annyi emberéletet követelt. A katasztrófák, uarmily szomorúak és borzalmasak, megtörténtek és igv azokat, még ha bűnösök, el is nyerik méltó büntetésüket, jóvátenni többé már nem lehet és éppen ezért elsősorban is nem az okozókat kellene megbüntetni, hanem a kenyérkeresőjüket veszített árvák, özvegyek, hátramaradottak könnyeit kellene sürgős segítség utján felszálltam. Századunk a humanizmus, az emberszeretet százada. A mások által okozott balesetekért kártérítést ítélnek meg a hátramaradottaknak. így rendeli ezt a törvény. De sajnos és mélyen elszomorító, hogy csak a törvény nyomtatott paragrafusait tartják ilyenkor szem előtt, nem pedig azt, hogy a ki kenyérkereső nélkül maradt, az olyan nem várhat hónapokig, sokszor évekig, amig kinyomozzák, hogy kit terhel a felelősség '-s hogy ki tartozik kártérítést fizetni. Mert az ilyen, a hónapokig, évekig taitó huza-vonák alatt el- züllik az árva, az özvegy, aki képtelen arra, hogy a törvény által megszabott összeg kifizetéséig megéljen. A mi, humánusnak mondott törvényeink sokkal szebbek és jobbak lennének, ha nyomban a katasztrófák után nyújtanának kártérítést. rém pedig csak akkor, a mikor évek után sikerült kinyomozni. hogy ki volt a katasztrófa közvetlen előidézője. A FEHÉR HÁZ LEÁNYAI. Mióta az. Egyesült Államok uj elnöke hevonult a i'e.iér Házba, nem esak őt. hanem családjának minden tagját i a -v ér le'dndéssf 1 és fokozó szeletettel veszi körül az amerikai polgárság. Úgyszólván semmi se történik náluk, amiről a külvilág ne venne tudomást. Wilson elnök családja nagyobb, mint elődjeié volt. mert nején kivid három viruló leánya is van. Mar QÚ1. Eleanor és dessie. a kik mindhárman mintakénéi a művelt de háziasán nevelt leányoknak. Mikor Wilson professzor, az. egys'e- rü tanár, évekkel ezelőtt előadást tartott tanítványai e’ött, bizonyosan nem gondolt arra hogy va'a mikor ö ül majd az r’nöH s’ékhe s valószínűleg leányn-bak «ein jutott eszükbe, ho"v valamikor a Fehér Házban laknak maid.. A nrincetoni Wilson-lak kedves »sn’ádias macán' '1 an nevelkedtek ott szőtték fiatal leányos ábrándjaikat az árnyas kert faso-ar alatt. Anyjuk nevelte őket. akinek gondja volt rá, hogy mindent megtanuljanak, tudják a múlt emlékeit, a jelent, a jövőt becsülni, ismerjék meg az életet, úgy, hogy minden körülmények között helyt tudjanak állni” a lét küzdelmeiben Wilson asszonyt egyszer megkérdezte valaki, milyen a női ideálja, mire a következőket felelte : — Legyen a nő élénk, lelkesedő, müveit, házias, de semmiesetre se nagyravágyó. Egyesítse magában a skót nő akaraterősségét s alkalmazkodó képességét, az ir faj fesz telenségét és vigságával legyen benne valami a kálvinisták mértékletességéből és életszeretetéből, cie amellett olyan legyen, in'nt az előkelő, öntudatos német hölgy. Wilsonné ilyen szellemben nevelte leányait is. Tenniszeznek, autó mobiloznak, lovagolnak, úsznak és vadásznak, a komoly' munka óráiban szorgalmasan művelik ma irkát «a könyvtár szobában, de Fi kell, elvégzik a háztartás teendőit is, azonkívül barátságosan elcsevegnek a női személyzettel is: németül, franciául és spanyolul. — Mint az elnök leányainak, természetesen szerepelniük is kell. Társaság, teaestély, bál, yachtlsirán- dulás, komoly politikai szineze'ii ■béd egymást váltják fel sürü egy uásutánbau. És aki egyszer vendége voll a Wilson családnak, soha sem fe’eiti el azokat a perceket, a melyeket az elnök leáuva-- uak társaságában töltött. Nincs az a falusi leány, nincs az a ber- cesrnő. akinek lebilincselőbb volna a viselkedése, mint ennek a bárom kedves teremtésnek. Ha p■*- dig magukra maradnak, ha csak a közvetlen környezetük fisrvel reájuk, ha csak harátnöikk 1 *'a rátáikkal 'annak e»yiitt.' akkor uira a princetoni Ottbönukhan é"- zik magukat: vicak. leá-nvosak és tréfálkozók. Szeretetreméltó egyé niségük miatt már most kedvenceik az amerikaiaknak. A BŰNÖSEK MEGVÁLTÓJA. • Webster Dániel, a hires amer ikai politikus és szónok, egyszer New ITampshire-ben töltötte a nyarat. Minden vasárnap rece 1 és délután' elment a kis fa'usi templomba. Unokája egys ei- aztán megkérdezte tőle, hogyan lehet az. hogy ebben a kis falucskában olyan szorgalmasán e’iáv a templomba, holott Washingtonban oly keveset adott a prédikációkra. Erre azt felelte: “Tceu. mert Washingtonban Webster T)á nielnek. a nagy államférfiun k prédikálnak, de itt Webster Dánielnek. a hcv-zVr-oif beszélnek a Názáreti Jézusról.”
