Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-06-21 / 25. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 25. SZ. NEW YORK. N. Y. 1913 JUNIUS 21 VOL. XIV No. 25. AX AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAIMA Rev. I.AI Editor: 1». H A RKANYI 2«ö East llöth St. New York, I U. Y. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON PUBLISHED EVERY SATURDAY. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y.. under the act of March 3, 1879. Lelki szegénység. "Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa ’’ Ezekkel a szavakkal kezdte meg Jézus Krisztus azt a csodálatos tanitást, melyet a ‘‘hegyi beszéd” néven ismerünk. Ez volt mintegy az alaphang, melyből kiindult, hogy isteni bölcsességének gaz­dagságát kifejtse. És mégis mi­lyen sck ember szemében milyen sötét félreértés homályositja- el ennek a fontos mondásnak igaz­ságát. Hogy-hcgynem hozzászok­tunk a mindennapi beszédben, hogy “lelki szegények” alatt az együgyű, a bárdolatlan, a szána- lomraméltóan tehetségtelen embe­reket értsük. S ezért sokan Jézus mondását is úgy értik, hogy ö a szellemileg elmaradott, az élhetet­len embereket dicséri boldogok­nak, mert ők jutnak be a földön­túli üdvösségbe legkönnyebben. Vannak azután sokan, akik ezen az alapon egyenesen megtámad­ják Jézust, azt mondván, hogy a ki igy feldicséri a tudatlanok és műveletlenek állapotját, az ellen sége az emberi haladásnak és mű­velődésnek. Az az üdvösség pe­dig — igy gúnyolódnak — ame1 lyik az együgyüeknek van meg­ígérve, csak legyen az övék; ne­künk nincsen rá szükségünk. Ebben a beszédben és véleke­désben csak annyi az igazság, hogy Jézus csakugyan barátja és támogatója az együgyüeknek és tudatlanoknak is. Akiket az élet nagy versenye félrelökött, mert "henyébbnek találta őket, Jézus Krisztusban megértő és segítő megváltóra találnak. Életében is többet forgolódott azok között, akik a társadalom legalsóbb ré­tegeiben éltek, mint a társadalmi élet büszke, hatalmas vezetői kö­zött. De ezt sem azért tette, mint­ha dicsérni akarta volna az elma­radottaknak és elesetteknek sor sát és mintha gyönyörködött vol­na abban, hanem azért, mert ezt az állapotot tűrhetetlennek tar­totta volna és mintha gyönyörkö­dött volna abban, hanem azért, mert ezt az állapotot tűrhetetlen­nek tartotta és mert ki akarta emelni belőle az egyes embereket. Amikor azonban a “lelki szegé nyékről” beszélt, egészen más le­begett a szemei előtt. Hogy nem az emberi elmaradottságot akarta magasztalni és nem az emberi ha­ladást akarta kárhoztatni, az már abból is kitűnik, hogy a “lelki szegényeknek” a “mennyek or­szágát” ígérte. Mi ez? Az, amit általában ‘ ‘ mennyország ’ ’ néven emlegetünk? Az üdvözült és el­költözött lelkek lakóhelye az Is­ten szine előtt? Az is hozzátarto­zik. De amikor Jézus a “meny- nyek országáról beszél, akkor el­sősorban márra gondol. Arra gondol, amiért igy tanított meg imádkozni: “jöjjön el a Te Orszá­god, legyen meg a Te akaratod, j miként a mennyben, úgy itt a föl- i dön is ” Ez a “mennyek orszá I ga ”: az Isten megvalósult akara­ta. a földön megépült mennyor­szág, az emberi életnek a tökéle­tes megtisztulása,. Ez a cél bizo­nyéra felfelé mutat. Aki ezért küzd, az nem hanyatlik, hanem emelkedik. S ha Jézus Krisztus valakinek ezt Ígéri oda, akkor az illetőnek sorsát nem csak hogy nem nyűgözi az elmaradottság­ba. hanem ellenkezőleg: felszaba­dít ia a magasba szárnyalásra. A “mennyek országát” bírni any- nyit jelent, mint Isten akaratá­nak alávetve magunkat, megszaba dúlni minden bűntől, szenvedély­től. szokástól, restségtől és gyen- ges'gtől, ami rongálja az életűn két. A “mennyek országát” bír­ni annyit jelent, mint képesnek lenni az egyéni életünkben, a fog­lalkozásunk terén, a családunk körében napról-napra magasabb fokra emelkedni Istennek és fele­barátainknak örömére és magunk­nak boldogságára. Mi tehát az a “lelki szegény­ség”, amit Üdvözítőnk megkíván, hogy ezt a nagy ajándékot meg­adhassa nekünk? A legkitűnőbb orvos sem segít­het azon a betegen, aki egészsé­gesnek tartja magát és eltaszitja magától a gyógyszert. A gyógyí­táshoz első sorban is az szükséges, i hogy a beteg belássa baját és j akarjon, vágyakozzék az orvos se­gítségében részesülni. A legkitűnőbb tudós tanító sem mehet semmire sem az olyan gyer­mekkel. amelyik azt hiszi, hogy már mindent tud és azért nem akar mesterére hallgatni Hogy a tudományokban haladhasson va­laki, akkor az szükséges, hogy érezze tudatlanságát és belássa, hogy figyelnie kell a tanítójára. így vagyunk életünk boldogsá­gával is. Az örökkévaló Isten: egyszülött Fia sem segítheti egy lépéssel sem feljebb az élet bol­dogságában azt az embert, a ki meg van elégedve magával. A ‘ ‘ mennyek országának ’ ’ szoros alacsony kapuja van és csak az iuthat be rajta, aki meghajlik bűneinek terhe alatt Ha látod és érzed, hosrv az életed nem olyan, mint a milyennek kellene lennie; ha bánt az, hogy vannak nagy hibáid és nincsenek nagy örö­meid; ha felébred benned az alá­zatos sóvárgás, a lélek éhsége és szomjúsága: akkor elő vagy ké­szítve arra, hogy Isten megáldjon az Ő kegyelmébe és szivedben fel állítsa a ‘ ‘ mennyeknek országát- ’ Ez a “lelki szegénység.” A mi kor úgy járulunk Isten elé, mi i koldusok, akiknek semmijük sir. csen s akik mindenüket Tőle akar­ják megkapni. S ilyenkor boldo gok vagyunk. Mert megkapjuk amit várunk és kérünk: a “ meny- nyek országát.” UJ REFORMÁTUS TEMPLOM BUDAPESTEN. A budapesti városligeti fasor villái között, a pompás zöld világ­ban, uj dísze emelkedik a fővé rostiak. Elkészült a 6-ik és 7-ik kerületi református templom, melynek két héttel ezelőtt volt a felavatása nagy ünnepségek k; - rétében. Tizenegy éves mozgalom kitartó, buzgó munka, az egyhá" néhány tagjának és a fővárosnak rendkívüli áldozatkészsége terem­tette meg a templomot, melyben vasárnap először zendült fel az ének: “íme eljöttünk nagy öröm­mel a te szentidnek gyülekezetibe, a te templomodba, felséges atya Isten!” Boldog büszkeséggel éne­kelhették ezt a hivek, mert nem csak az eddig nélkülözött temp lomhoz jutottak, hanem egy egé­szen uj megoldású, külső és belső formájában érdekes, régi magyar emlékekből megéledt, s mégis mo­dern építményhez, mely a magyar temploinépités terén uj csapást je­lent. A 6-ik és 7-ik kerületi refor mátus paróchia körnek eddig nem volt temploma. A Rózsa-utca 20. számú házban, Izsó Mikl's egykori szobrász műterméből át­alakított imaterembe jártak a hivek istenitiszteletre. Tizenegy év előtt indult meg a mozgalom

Next

/
Thumbnails
Contents