Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-06-14 / 24. szám
24. sz. Junius 14. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 ÖRÖMHÍR JÁKOB FÁRAÓ ELŐTT. Aranyige: Mindenek egyaránt .javokra vannak azoknak, kik az Istent szeretik. Rom. 8, 28. 1. Móz. 46, 47, 12, 28-31. Mikor József megtudta, hogy közeledik Egyiptom felé atyja, Jákob és testvérei egész csoportja, felkészittette a maga főúri hintáját és kihajtott elébiik. A Gósennek nevezeti tartományban találkoztak. Micsoda találkozás volt ez! Az ősz pátriárka, a kit a sok szenvedés és bánat megtört, utolsó éveiben mégis megérte azt az egy nagy örömöt, hogy hosszú éveken át holtnak vélt fiát viszont láthatta. És nemcsak életben találta, hanem hatalmas, belakóhelyet Fáraótól. Ennek meg volt az a nagy előnye, hogy nem voltak úgy kitéve az egyiptomi élet hatásainak. Tiszta vallásukat nem fenyegette oly nagy mértékben a bálványimádás megrontó ki sértése. Végül ősz atyját is bevezette József a hatalmas királv színe elé. Nem szégyelte, hogy ő az atyja, nem a finom egyiptomi műveltség közepette nőtt fel, hanem az egyszerű pásztoréletben őszült meg. Tudta, hogy a roskatag, ősz Jákob egyszerű darócruhája alatt sokkal gazdagabb, boldogabb szív dobog, mint Egyiptom királyának aranyos, hitnes köntöse alatt. — Faraó kegyesen fogadta Jákobot. folyásos állásban. Legnagyobb öröme azonban biztosan az volt, hogy József, bár Egyiptom legmagasabb hivatalába emelkedett, mégis megmaradt oly hű, ragaszkodó fiának, amilyen régen volt, gyermekéveiben. Egymásnak nyakába borulva, hosszan zokogtak atya és fiú. “Immár örömest meghalok, mivelhogy látták az én szemeim, hogy te élsz!”—igy szólt Jákob. Isten azért teszi ki gyakran olyan hosszú, súlyos megpróbáltatásoknak földi gyermekeit, hogy a végén annál nagyobb örömet nyújtson nékik. József aztán bemutatta testvéreit Faraónak. Mikor Faraó megkérdezte tőlük, mint a hogy szokás volt minden egyiptomi lakótól megkérdezni, hogy mi a foglalkozásuk, József utasítására őszintén megmondották, hogy pásztorkodásból élnek, bár Egyiptomban a pásztorkodás nagyon lenézett állapot volt. Nem is vegyülhettek el az ország többi népe közé, hanem külön helyen, a Gósen földjén kértek és kaptak is Tudta, hogy akinek olyan fia van, mint József, az tiszteletet érdemel. S bár tudakozódó kérdésére •Jákob szomorkodva válaszolta, hogy élete telve volt keserűséggel és megpróbáltatással, mégis a büszke Faraó odahajtotta fejét, hogy a pátriárkha kiterjeszsze feléje áldó kezét. Tudta, hogy az az ember, ki előtte áll, bár egyszerűbb, miveletlenebb, ismeretlenebb sokkalta mint ő, mégis feljebb való nála, mert az Isten embere. Jákob utolsó esztendei csendes boldogságban teltek el Gósen föld jén. Egy kívánsága volt még, melynek beteljesedését azonban tudta, hogy nem érheti meg már életben, az t. i. hogy családja ^’isz- szatérjen az elhagyott Kíjíwá’tf földjére, melyet Isten kijelölt Ábrahám ivadéka hazájául.jiAzon- ban esküvel megigértette Józseffel, hogy a holttetemét visszaszállítják Kanaánba, amikor átjön az ideje az egész család vipzaván- dorlásának. EGYHÁZI HÍREK. NEW YORK, N. Y. Egyházkebeli tanácsunk az elmúlt vasárnap délelőtt fontos gyűlést tartott a nyári mindennapos magyar iskola vezetése ügyében, a melyre vonatkozólag a presbyterium tagjai s az egyház főgondnoka, Páll József tettek igen fontos indítványokat. Miután még több tárgyalni való maradt, az egyházkebli tanácsa a következő vasárnap, í. hó 15-én, a délelőtti istenitisztelet végeztével r tanácskozást folytain fogja. Vasárnapi iskolánk növendékei az elmúlt vasárnap igen szép számmal jelentek meg a templomban, a mely annál is dicséretre méltóbb, mert ez az első alkalom volt, hogy a gyermekek nagyobb számban jelentek meg a templom- helyiségében, ahol ezentúl minden vasárnap délelőtt fogjuk a vasárnapi iskolát megtaitani. Temetés. Nagy csapás érte .Macskő Rudolf hittestvérünket, a midőn 13 éves leánytestvérét a kegyetlen halál elragadta június 4-én. A temetési szertartás junius ; én Harsányi László, az egyház lelkésze végezte, aki megvigasztalta a szomorodott szivüeket. Keresztelés. Junius 8-án. az elmúlt vasárnap részesült a keresztig szent sákramenturnában Halász János és Szabolcs m., nagv halasi illetőségű ref. vallásu Dócs Zsófia fia. a mely alkalommal a János nevet nyerte. Keresztszülök voltak Budav Imre és Nagy Rozália. SO. NORWALK, CONN. Keresztelések. Kéri József vilin án yi és Tóth Zsuzsanna fényi ill. New Canaan, Conn.-i lakos szülék házában örvendetes családi ünnepély ment végbe jun. 8-án. A so. norwalki ref. lelkész 3 gyermeküket keresztelte meg egyszerre. 1. Pauliánra, aki 1898 február 21-én született. 2. György, aki 1901 jun. 16-án született. 8. Borbála, aki 1906 nov. 18-án született. Kereszeszülőik mind a három gyermeknek Bárdos Dávid és neje, szül. Vadasfalvi Katalin se norwalki lakosok. Legyen rajtok Isten áldása földi pályafutásukban. __ inimwi ihitTt' jfégi amerikás halála. Azok között az úttörő amerikai magyarok között, kik 25—30 esztendővel ezelőtt vándoroltak ki az uj hazába, és a kik itt az idegenben tiszteletet, beesiilést szereztek a magyar névnek, a legelsők közzé tallózott az Abaujtornamegve Göncről ideszármazott Szinnyei András, ki e hó 3-án Poland, O.-i birtokán tüdőgyulladás következtében elhunyt. Szinnyei közel 30 esztendővel ezelőtt jött ki Amerikába és mindjárt Homesteadon, Pennsylvaniában telepedett le, mjnt az első magyar abban a városban. Több mint 20 esztendeig tartózkodott Homesteadon. mely második szülővárosává vált. - Butcher üzlete volt itt. melyet páratlan szorgalommal s példánv- szerii becsületességgel vezetett, úgy, hogy Szinnyei András neve csakhamar nemcsak a legjobb hitelű, de a legtiszteletebb nevek egyike is lett Homestead városában. Az ő és neje szeretetreméltó- sága, az emberekkel való szívélyes bánásmódja, a becsületet foltnél- kül megőrző és azt a legfőbb kincs gyanánt őrző derék házaspár kivívta magának azt a tiszteletet, melyet a világ csak az igazán jó és érdemes egyéneknek szokott odanyujtani. Azok közül való volt, a kiknek jó szive tele volt vallásossággal, emberbaráti szeretettel és ragyogó, nemes fajszeretettel. A homesteadi magyarság társadalmi életének minden intézményé bőven élvezte a Szinnyei házaspár jótéteményeit. Elhagyott és ügyefogyott szegény magyar ember soha sem zörgetett hiába a Szinnyei ház ajtaján. De a legbüszkébb volt Szinnyei András mind maga részéről, mind családja nevében: vallása, egyháza támogatását illetőleg. A homesteadi és vid. református egyház megalakulását megelőzőleg tevékeny részt vett volt a pittsburgi ref. egyház szervezésében, a mely egyháznak gondnoki és pénztar- noki tisztségeit is viselte. 1903-tól fegva pedig szivének minden izzó szeretőiével a homesteadi egyházat ölelte körül. Ő volt, ki egy gyönyörű emlékablakot vállalt el a családja emlékének fenntartására. Az ő költségén lettek elkészítve a templomi remek fekete bársony gyászteritékek. Egy ezüst tálca és áldozási kancsó az ő kegyességének emlékét őrzik. Az elhunyt meleg szeretettel viseltetett a youngstowni egyház iránt is, melynek buzgó látogatója volt mióta farmon lakott. — Sziny- nyei András régebb idő óta betegeskedett. Még május 25-én jelen volt a homesteadi ref. egyház tiz éves jubileumi ünnepélyén, hol véghetetlen boldognak érezte magát s nagy örömmel végezte a na róchián a reá.ia bízott tisztséget a jubileumi adományok kezelését, s > \
