Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-06-07 / 23. szám

r ■ I I v fe JT •3 U * < ,T T; r.yi Egylet pittsburgi első osztá -• My a testületileg, 9) A Pittsb. Gi\ ; Batthyány E. homesteadi osztálya £ testületileg, zenekarral, 10) A Verhovay Bs. E. homesteadi 89- ik osztálya testületileg, zászlóival s zenekarral, 11) A Verhovay B. S. E. monongahelai osztálya (ha­lálozás miatt csak bizottságilag jöhetett, 12) A Lyndorai I. M. B. S. E. testületileg zászlóival, 13) A CaJumet-Traugeri I. M. B. S. E. testületileg zászlóival, 14) A Homesteadi Szt. János tót gör. bath. E. bizottságilag, 15) A ho­mesteadi Szt. Péter és Pál tót ref. B. S. E. testületileg, 16) A homesteadi Szt. Antal magyar gör. katli. templomi B. S. E. testületileg zászlóikkal, 17) A Slovenska Ev. Jednota luth. egy­let homesteadi osztály testületi­leg, zászlóval és zenekarral, 19) A Mill. M. B. E. anyaegyleti tiszt­viselői Traveskynből bizottsági­lag, 19) A Mill. M. B. B. S. E. jf 4 a 1 I & ír V X I I I fi I Castleshanoni oszt. testületileg, 20) Az E. Pittsburgi M. B. S. Szöv. homesteadi 35-ik osztálya testületileg. Mint nyilvánvaló, ezen egyletek egyike-másika nagy távolságról, jelentékeny költség meghozatalával jött el Homes- teadia. De eljöttek, mert a szere­tet, melyet sziveikben az ünneplő egyház iránt éreznék, legyőzette velük az útban álló akadályokat. Diszmenet. A programmszerü időben, fél 11 óra után már nem­csak az összes egyletek együtt voltak a Turner Hall előtt, hanem a rendezők is megkezdhették a munkájukat. Kovács János és Va­lent István egyháztanácsosok vol­tak a nagy felelősséggel járó tiszt elvégzsével megbízva. És ők dere­kasan meg is feleltek e kötelezett­ségüknek. Sorba szólították az egyleteket és csakhamar megin­dult. mint hömpölygő áradat a ha­talmas menet. Legelöl haladtak a menet vezetők, Valent István hu­szártiszti, Papp Gyula, Szabó Ist­ván huszár uniformisban, Tóth 1 'zsef és Csuka Gyula mint csikó­sok egészítették ki a bandériumot. » A diszmenet egyik legszebb lát­ványossága volt ez a 127 magyar isi olásgyermek, a kik egyenjpl- mezzel ellátva a menet élén halad­tak Klinkó János generális veze­tése alatt, ki szép magyar atillá­ban volt öltözve. A gyermekek csapatja a legnagyobb elismerést váltotta ki a nézőközönség köré­ből és a dicséret valóban meg is illeti Klinkó János egyház taná­cson. ki fáradtságot nem ismerve, heteken keresztül nagy utánjárás­sal szedte össze a közel másfélszáz magyar gyermeket. Festői lát­— 1. £. ^ *** jcaw* v iiwrvKV*"—* AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 23. sz.* Junius 7. vány volt a 61 színes napernyőjü, nemzeti jelvénynyel felékesitett leányka és 66 csákós, pántlikásbo- tos fiúcska tüntető felvonulása. A koszorusleányok feldiszitett kocsiján, melynek elrendezése Bá­bás János egyház tanácsos gond­ját képezte, következő leányok foglaltak helyet: Kulhanek Zsa- net, Orosz Juliska, Toboz Juliska, Tóth Erzsiké, Molnár Erzsiké, Szörnyei Margitka, Lengyel An­na, Kovács Ilonka, Kallai Anna, Boda Jusztika, Rozgonyi Anna, Zavodnyik Erzsiké, Pócs Erzsiké, Fekete Erzsiké és András Maris­ka. A templomnál. Pompás idő ked­vezett a magyarok ünnepének. Az örvendező sokaság elöntötte a templomteret, miután aránylag csak kevés része fért be a szép templomba. De az előrelátó és gondos elöljáróság nem hagyta h lki táplálék nélkül a kintszorul- takat sem. Mig bent az Isttnházá- han felhangzott a Szentleikét se­gítségül hivó 37-ik Dicsér, t, egy­idejűleg a természet nagy temp­lomában, Isten szabad ege alatt is ugyanazon zsalozsma szent hang­jai törtek elő a több, mint ezer főnyi sokaság ajkairól, kik részé­re \Tt. Kovács Endre daytoni lel­kipásztor tartott szívhez szóló pré dikációt, megemlítvén szent be­szédében a daytoni magyarokat nemrég ért árvízkatasztrófát is. Bent a templomban Porzsolt Ernő johnstowni lelkipásztor emelte fel a szivek érzését a magasság­ban trónoló Mindenható Istenhez, hálát adva a múltakért és kegye­lemért esedezve a jövőre. Majd előzőleg és ima után a Kun Károly betanítása alatt működő Alkalmi Dalárda énekelt szépen, gyönyör- ködtetően. A dalárda, szerepét el­végezvén a templomban, mindkét darabot előadta a templomtéren is, hozzájárulva ezzel az áhitat emeléséhez. Virág István loraini lelkipásztor ünnepi beszédben szépen rajzolta a homesteadi egy­ház múltját, a hithiiség és egyház- szeretet elért eredményeit. Ma­gasztaláén emlékezett meg a gyű­lt kezet példás buzgóságáról és mindenkori lelkesedéséről. A szent beszéd elhangzása után Xt Harsányi Sándor helyi lelkipász­tor keresztelt meg 3 kisdedet, kik­nek egyike Clairtonból, másika Homesteadról, s a 3-ik Munhall- ról lett felhozva az Urnák való bemutatáscéljából. Főt Dr. D. A. Sonders missioi kerületi püspök lépett erre az Ur asztalához és ke­netes ima kíséretében áldotta meg a> uj két serleget, a szent edénye­ket. továbbá a Sütő István és n°­je smithdalei buzgó házaspár ajándékaképpen az ur asztalára letettt remek horgolt térítőt és a Pápai Mihály és neje munhalli házaspár ajándékát képező remek szószéki hímzett térítőt. Végül a helyi lelkipásztor olvasta fel a nagyszámú adományokat és kö­zölte a gyülekezettel a hirdetni- valókat. Az ünnepélyen jelen volt Dr. Alexis Lajos konzuli ataché is mint báró Hauser Lothar pitts­burgi főkonzul személyes képvise­lője. Istenitisztelet után ismét sora­kozott a diszmenet s tüntető öröm mel, lelkesedéssel járta be újra Homestead városának utcáit. Menet után az egyletek a Tur­ner Hallba vonultak, hol az egy­háztanács élén a tevékenységéről közismert lfj. Tóth János üdvö­zölte és látta el őket, mint az egy­ház vendégeit a főgondnok s elöl­járóság társai szinte emberfeletti munkát végeztek úgy az ünnepély külső részleteinek elrendezése, mint különösen is az ezernyi fő­nyi vendégsereg ellátása körül. A diszmenetben az egyház ven­dégein, a szertartásokat végző lel­készeken kivid, saját családjaik részére következő hitbuzgó egyé­nek váltottak hintót: lfj. Tóth Já­nos főgondnok. Géczi Zsigmond egyh. pénztárnok, Kulhanek Já­nos, Aszongya István, Tóth Jó­zsef, Czombos Bertalan és család­ja, Nagy Sándor és családja Zeli- nipolisból, Pukács Mária. A szé­pen feldiszitett hintók nagyban emelték a diszmenet változatos­ságát. Pompás látvány volt a lo­vaslegények csapatja, melyet a következő derék ifjak alkottak • Valent István tiszti, Papp Gyula és Szabó István huszár egyenru­hában. Nagyban megbámulták az angolok a két alföldi csikósle­gényt, a mint lobogó ingujjba ) száguldottak Homestead város utcáin. Ezek Tóth József és Csu­ka György voltak. A 23 egylet jel- véuyes, változatos sapkája tagjai, kik mint a tengeráradat hullám­zottak az utcákon, az összeölelke­ző magyar és amerikai selyem- zászlók. a hatalmas 4 rézbanda szebbnél szebb darabjai talpra ál­lították az egész Homestead la­kosságát. A nép sürii sorokban szegélyezte a járdákat mindenütt, a hol a fényes menet elvonult. Feledhetetlen kedves benyomást hagyott maga után minden részt­vevő szivében az ünnepi bankett, melyen szinte kizárólag az egyház népszerű lelkészét. Xt. Harsányi Sándort és családját ünnepelték. A díszvacsorát maga a lelkész nyi tóttá meg rövid beszéddel, felkér­ve a. közönséget az asztali áldás elmondására. A felkért toaszt- rnester, Nt. Virág István loraini lelkész pompásan töltötte be ne­héz tisztségét. Mielőtt azonban eb­be kezdett volna, előlépett az egy­ház főgondnoka, ifj. Tóth János, és talpraesett, lelkes beszédben üdvözölte az egyház alapitó és tíz év óta; hi ven fáradozó lelkipász­torát, Harsányi Sándor lelkészt, és a gyülekezet nevében egy re­mek és értékes arany órát nyúj­tott át neki a gyülekezet állandó hálája jeléül. A lelkész meghatot- tan köszönte meg az egyház elöl­járóságának és közönségének gyöngéd figyelem és odaadó sze­retet e szép megnyilatkozását, melyre egyáltalán nem volt elké­szülve. A szívből jövő közvetlen szavak megtalálták a szivekhez vezető legegyenesebb utat, mert mindenkinek szemeiben a megha­tottság és öröm könnyei csillog­tak. Egymásután hívta fel aztán a toasztmester a szónokokat, Nt. Porzsolt Ernő, Nt. Kovács Endre lelkészeket, Szécskai Györgyöt, a sajtó képviselőjét, Kun Károly, Bábás János egyh. tanácsosokat, s végül Záborszki Andor derék homesteadi üzletember beszélt s Szabó István lelkesen szavalt. A szónokok szép beszédeit hálásan éljenezték. A tiz éves jubileum alkalmával úgy a helybeli, mint a közelvidé- ki hivek elhalmozták a homestea- d> és vid. ref. egyházat a szeretet és hithiiség kedves ajándékaival: igy templomi emlékpadot váltot­tak Duquesnéből özv. Menyhért Andrásné, továbbá a Duquesnei 1. Ifj. Rézbanda s Bradockból ifj. X ajda András István, azután egy gyönyörű szószéki hímzett, térítőt ajándékozott Pápai Mihályné Munhallról, egy remek urasztali horgolt térítőt Sütő István és ne­je Kecskés Zsófia Smithdaleről. Ifj. Fodor János derék homestea­di magyar fényképész ingyen ké­szítette a jubileumi diszokmány fényképét. Szép figyelem volt Mr. Hunt Gén. Sup.-től, hogy a Carne­gie Steel Worksban általános or­dert adott ki, hogy az ünnepélyre minden magyar munkást engedje­nek el a feljebbvalóik. Mr. Hunt különben az egész diszfelvonulást a templom előtt nézte végig. Ho­mestead város 6 diszrendőrt adott a menet élére. Az egyházat és lel­készét számosán üdvözölték, iery a Ref. Lapok szerkesztősége táv­iratban, báró Hauser Lothar pitts­burgi főkonzul, Kizák Viktor gör. katli. lelkész levelében, Dr. Balla­gj János, Gerenday László lelkész E. Chicagóból.

Next

/
Thumbnails
Contents