Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-24 / 8. szám
4 8. sz., 1912 február 24. VOL. XIII. FEBR. 24, 1912. No. 8. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Ref. Church in the U. S. magyar egyház- megyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész Főmunkatars: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: a 14-ik utcai magyar ref. egyház, New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti 'tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 326 E. 79th St., New York. Telephone 7135 Lenox. Előfizetési árak: Amerikába egész évre................................. $2.00 Magyarországba egész évre.. $3.00 (15 kor.) HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication office: 244 East 14th Street, New York. N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $1; Foreign countries: One year $3; Half year $1.50. WASHINGTON GYÖRGY. Washington születésnapját szeretettel ünnepli meg egész Amerika és mi is csak uj hazánk iránti legszebb kötelességünknek teszünk eleget, midőn e hatalmas ország legnagyobb fiának születése napján tiszteletünk adóját lerójuk és megemlékezünk az ő dicsőséggel teli életéről. Midőn a nagy és halhatatlan Washington születésnapját ünnepeljük, nem az ő születéséről és felejthetetlen tetteiről kell megemlékeznünk, hanem a hazáját hiven szerető és kötelességet mindenkor pontosan teljesitö emberéletet akarjuk vázolni. Washington korának égjük legnagyobb embere volt. Kitűnő hadvezér, kiváló politikus, korának egyik legnagyobb diplomatája, aki mind e kitűnő tulajdonságai mellett a hazájának tett kiváló és felejthetetlen szolgálatai dacára sem akart más lenni, mint szabad hazájának egyszerű polgára. •A történet tudósok azt mondják, hogy a nagy idők nagy emberéket szülnek. Lehet, hogy a történelem számos lapja igazat ad feltevésüknek, de az amerikai egyesült államok történelmének az a része, mely a szabadságharccal és George Washington tetteiről szól, az:t mutatja, hogy a történelmi tudósoknak nincs ez esetben igazük, mert bátran el lehet mondani, Amerikai Magyar Reformátusok Lapja hogy nem a szabadságharc szülte Washingtont, hanem Washington György volt az, a ki a függetlenségi nyilatkozatnak érvényt tudott szerezni anélkül, hogy azoktól akik az elszakadás mellet nyilatkoztak vajmi számottevő támogatásban részesült volna. Ha a történelem idevonatkozó szakaszait figyelmesen átolvassuk, átanulmányozzuk, nyomban el kell ismernünk, hogy Washington éleslátása, esze és gyors elhatározó képessége nélkül csak rövid ideig és csak papíron lett volna meg az a függetlenség, amelyet julius hó 4-én kimondottak. Washingtont a tettek emberének nevezhetjük. A congressus fővezérnek nevezi ki, sereget azonban nem ad mellé.És Washington maroknyi seregével mégis támad és bár első kisebb győzelmei után balszerencse kiséri, esze és hadvezéri képességei felhasználásával váratlanul döntő diadalt arat és biztosítja a 13 egyesült állam függetlenségét. Midőn Washington munkáját elvégezte, dacára óriási tekintélyének és valósággal diktátori hatalmának visszavonul és nem akar most már szabad hazájának másként szolgálni, csak mint annak egyszerű polgára. Washington e tette valósággal csodálatra méltó. Mert ha tudjuk, hogy a hadsereg teljesen Washington kezében volt és hogy az ő iránti bizalom oly nagy volt, hogy a francia király a tőle kölcsönkérő amerikai nemzetnek a kölcsönt csak úgy adta meg, ha azért Washington vállalja a felelőséget, akkor be kell látnunk, hogy a hatalom és milliók birtokában Washington a legnagyobb hatalmat, a trónt is biztosíthatta volna a maga számára. Wellington utolsó percig hü polgára volt és maradt hazájának és az ő ékesen szóló önzetlensége, égő hazaszeretete mutatták meg a jövő nemzedék vezető férfiainak azt az utat, a melyen haladva sikerült egy szabad, gazdag és teljesen független országot megalapitaniok. Emlékezzünk tehát hálával Washington emlékére, ő volt e hatalmas ország megalapítója és neki köszönhetjük, hogy e szabaddá és gazdaggá lett ország szabadságából és gazdagságából mi nekünk is jut egy porszem, egy fénysugár. * Van itt Amerikában egy egyesület, mely valóban gyönyörű célért küzd. Az egyesület neve “Men and Religion Forward Movement”, célja: terjeszteni a vallást. E valóban nemes eszmékért küzdő egyesületnek van egy százas bizottsága, amelyben New York legelőkelőbb és legszámottevőbb emberei foglalnak helyett. Ez a bizottság., mely mint mondottuk csupa tekintélyes és dúsgazdag emberből áll legutóbb társasebéd keretében gyűlést tartott, mélyre lapunk szerkesztőjét Har- sányi László ref. lelkészt is meghívták, ő benne és ő általa tisztelvén meg ez utón a New Yorkban élő magyar reformátusokat. Szerkesztőnk a gyűlésen megjelent a new yorki magyar reformátusság képviseletében és örömmel vette tudomásul, hogy ez a nemes célokért küzdő egyesület, valóban komoly munkára készül, mert március és április hónapokban nyilvános nagy előadásokat fognak rendezni, melyeken New Yonk legelőkelőbb lelkészei tartanak majd beszédeket a vallás terjesztése érdekében. Tekintettel a már most megnyilvánuló óriási érdeklődésre, az egyesület New York városának két legnagyobb helyiséget a Hipipodromeot és a Carnegie Hallt bérelte ki e célokra, előre is gondoskodva a vallást szerető hallgatóság elhelyezéséről, mely éppen oly örömmel és lelkesedéssel segiti az egyesület szép céljait, mint ahogy mi is őszintén kívánjuk, hogy mielőbb siker koronázza ez egyesület derék tagjainak önzetlen munkáját. * Meghalt gróf Aehrentlhal, Ausztria- Magyaország külügyminisztere. A mig élt, sok támadásban volt része. Most halála után dicshymnu szokat zengenek róla a lapok. Pedig hát nem is vitt véghez olyan kiváló tetteket, ha csak Bosznia annektálását nem tartjuk oly dicső tettnek. Pedig az rengeteg pénzbe került s még amellett egy rettenetes háborúnak borzalmai is fenyegettek bennünket. Ez volt néhai Aehrenthal, grólf legnagyobb tette és az, hogy állítólag szerette a ma.- gyarokat. Sajnálnunk kell tehát Aehren- fchalt. Nem azért, mert szeretett bennünket. Dehogy. Hanem mert, mint mondják: Ritkán jön jobb utána. * Börtön helyett kórház. George M. Parker dr., a State.Prison Association és F. A. McGuire dr., a new yorki Tombs börtön orvosának javaslatai alapján a new- yorki börtönökben újévtől kezdve uj rendszer szerint tanulmányozzák a vizsgálati foglyok lelki életét, beszámithatóságát. Az uj rendszer alapos vizsgálat tárgyává teszi a vzsgáilati foglyok idegállapotát és jellemvonásait, úgy hogy ez alapon meg lehessen állapítani, melyik fogoly való a börtönbe és melyik a kórházba, vagy a bolondok házába. Az uj rendszer alapján a foglyokhoz letartóztatásuk alkalmával szellemi és lelki világukra vonatkozó kérdéseket intéznek á rendőrségen és a kérdésekre, melyek a fogoly személyi adatait föltüntető jegyzőkönyvön vannak, a rendőrség ráírja a fogoly válaszait, úgy a hogy az egyes föltett kérdésekre megfelelt.
