Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-24 / 8. szám
8. sz., 1912 február 24. __________Amerikai Magyar Reformátusok Lapja WASHINGTON ŐSEI. Az Egyesült-Államok első elnökének, az amerikai nemzet atyjának a származásával, családjának az eredetével eddigelé nem sokt törődtek a történetírók. Elfogad ták hogy régi, arisztokrata virginiai családból származott s ezzel teljesen ki is merítették azt az anyagot, melyet Washington származásával, családjának eredetével "kapcsolatban, összehordtak. A minap egy Cigrand nevű tudós azt a meglepő és érdekes kijelentést tette, hogy az Egyesült-Államok első elnökének a keresztneve csakugyan György volt s tény az is, hogy 1732 február 22-én Virginiában született, de őseinek a valódi neve nem Washington volt. Az amerikai tudós állítását azoknak az okmányoknak egész tengerével igazolja, melyeket több mint tizenöt esztendőn át a legnagyobb odaadással és fáradsággal gyűjtött. A Cigrand gyűjtötte okmányokból egész határozottan megalapítható, hogy a Washington-család alapítójának a neve: De Hertburn Vilmos volt. Hertburn észak-tfranciaországi nemes lovag volt s mikor Normandia hercege arra a kalandos, de mégis sikerült terv kivitelére vállalkozott, hogy Angliát meghódítja s trónját a maga számára foglalja le: a kalandos hadjárat harcosai között találjuk Washington ősét is. A normandiai herceg hetvenezer főnyi serege, mint tudjuk, háromezer hajón kelt át a calais-i öblön s miután Anglia uralkodója az időben a norvégokkal háborúskodott, minden ellenállás nélkül partraszállott. 1066 október 14-én ütközött össze a két sereg s irtózatos véres háború után normandi Vilmos legyőzte ellenfelét, elfoglalta Londont s karácsonykor I. Vilmos, Anglia leigázója és királya néven Anglia ural- kodójánák jelentette 'ki magát. Hertburn a hódító-hadjáratban nagyon kitüntette magát s az uj királynak egyik bizalmasa volt; ezért csak természetes, hogy a meghódított területekből ő is kikapta a maga részét s éppen ez okozta a névváltoztatást is. Egykori följegyzések igazolják, hogy a bátor és hűséges lovagnak, Sir William De Hertburn-nek, I. Vilmos a Wessyngton-uradalmat adományozta teljes joggal s minden földesúri hatalommal, s meghagyta, hogy az uj lovag neve Sir William Wessyngton legyen. Az uj birtokos a püspök vazallusa maradt, de külön címert kapott és pedig: piros mezőben két arany szalag és három csillag s a paizs fölött arany hercegi koronán kiterjesztett szárnyakkal ülő holló. A birtok, a mellyel I. Vilmos a Washing- ton-család alapítóját megjutalmazta, bár nagykiterjedésü volt, de nem sokat ért. A legnagyobb baja az volt, hogy közel feküdt Skóciához s a folytonos hadjárat az egész birtokot elpusztította. Baj volt az is, hogy lakosainak a száma kevés volt s ennek következtében földmivelésről szó sem lehetett. A birtok értéktelen voltát különben akikor értjük meg a legjobban, ha ismerjük azt a tényt, hogy a vidéken a folytonos hadjáratok alatt több mint száezer ember pusztult el ránylag nagyon is rövid idő alatt. ■Néhány évtized elteltével a Wessyngton nevű birtokot hivatalosan Wessing- tonnak Írják s ehhez képest módosult a tulajdonos neve is. Újabb néhány évtized elteltével a birtok nevét Washington-ra változtatták s a birtok neve után módosult a birtokosok neve is, kiket ez időtől fogva már okmányokon is Washingtonnak neveznek. Az az időben szereplő Washingtonak közül Vilmos, János, Lőrinc, Róbert és Miklós nevét jegyezte föl a történelem.. Az egyidejű krónikák tanúsága szerint a Washingtonok egy ideig még használták a de, francia nemesi szár- mzást jelző első szócskát, de aztán elhagyták a nevük mellől ezt is s igy lett a család neve Washington. A Washington-család mindenkor nagy szerepet játszott Anglia történetében. A III. Henrik, idejében, a ki megalapította az anglikánus egyházat, Lőrinc a király mellett harcolt, a ki Washington Lőrincnek a Sulgrave-birtokot adományozta. Ezt a birtokot több mint száz éven át bírta a Washington-család. 1620-ban ha- nyatlni kezdett a család szerencsecsillaga, s miikor a vallásos meggyőződésük miatt üldözött angolok hajóra szállottak, a Wiashington-esaládtól is elfoglalták a Sul- grave-hirtokot s a család kénytelen volt Brightonbao meghúzódni. Ezt a veszteséget azonban Washington Vilmos egy jó házassággal csakhamar kárpótolta. Buckingham herceg húgát vette feleségül s ezáltal Angliának legrégibb és legelőkelőbb családjaival került rokonságba. Ez volt különben az oka annak, hogy Washington-család mindig királypárti volt, még akor is, mikor Cromwell Olivért bálványozta az ország. Cromwell egyki győzelmet a másik után aratta s a birálypár- tiakat üldözni kezdte. Fogság száműzetés, számtalan esetben halál jutott osztályrészül azoknak, a kik hívei voltak az uralkodónak. E miatt sokan elhagyták hazájukat s Amerikába vándoroltak ki. Ekkor ment Amerikába Washington János és Lőrinc, a két testvér is, ‘kik közül az első nagyapja volt Washington Györgynek. 5 Ugyanez időiben Washington Jakab Hollandiába menekült s 1650-ben nőül vevén Vander-Lanen Klárát, s alapitója lett a Washington-család hollandi ágának. Ennek a családnak az egyik leszármazottja a polgárháború, alkalmával fölajánlotta szolgálatait az Uniónak, a mint Murphy Vilmos konzul leveleiből határozottan megállapítható. A Washington-család tehát, mint az elmondottakból kitűnik, francia eredetű s. csak I. Vilmossal került Angliába, a hol az eredeti Hertburn nevet a hősiessége és hűsége jutalmául kapott birtok nevével. Wessyngtomnal cserélte föl, mely az idők folyamán Washingtonra módosult.-----o-----AZ “AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA” képviselői: Toledo, O.: Bertók Gyula Alpha, N. J.; Dézsy Károly Bridgeport, Conn.: Dicső Ferenc Conneaut, Ohio.: Varga Bertalan Duquesne, Pa.: Menyhért András Galitzin, Pa.: Szitás Lajos Lancaster, Pa.: Horváth Sámuel East. St. Louis, 111.: Morhács András New Castle, Pa.: Kovács Viktor Passaic, N. J.: Áron Jenő Rossiter, Pa.: Kovács András Wilkes Barre, Pa.: Mindszenthy Kálmán Dillonvale, Ohio.: Fazekas István New Brunswick, N. J.: Hamborszky Aladár Hugó So. River, N. J.: Nagy Pál So. Sharon, Pa.: Samu György Wharton, N. J.: Laky Zsigmond Philadelphia, Pa.: Földváry Árpád. Tomscreek, Va.: Rákosy Gerson. Leechburg, Pa.: Simon János. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja szerkesztősége felkéri mindazokat, akik hátralékban vannak, hogy szíveskedjenek az előfizetési összeget minden felszólítás nélkül is hozzánk beküldeni és ezáltal is a mi nehéz munkánkat, amit a hitéletünk fejlesztése érdekében teszünk, megkönnyiteni. Az előfizetési dij: félévre csupán egy dollár, egy egész évre pedig két dollár.
