Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-10 / 6. szám
4 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 6. sz., 1912 február 10. VOL. XIII. FEBR. 10. NO. 6. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Ref. Church in the U. S. magyar egyház- megyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: a 14-ik utcai magyar ref. egyház, New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 326 E. 79th St., New York. Telephone 7135 Lenox. Előfizetési árak: Amerikába egész évre................................. $2.00 Magyarországba egész évre.. $3.00 (15 kor.) HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication office: 244 East 14th Street, New York. N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $1; Foreign countries: One year $3; Half year $1.50. A FENSÉGESEK IS CSAK EMBEREK. A magyar embert sokszor megvádolják azzal, hogy tanulatlan és tudatlan, (pedig alig akad olyan magyar ember, aki a magyarok történetét betéve ne tudná. Jól tudjuk történelmünk minden kis részletét, ismerjük az Árpád házbeli magyar királyok történelmét, akik alatt Magyar ország függetlensége soha sem szenvedett csorbát. Ismerjük Nagy Lajos, Mátyás az igazságos dicső tetteit, tudjuk, hogy ők nem csak megőrizni, hanem még növelni is tudták országunk területét és oly naggyá, oly hatalmassá tették, hogy Eurólpia leghatalmasabb uralkodóit tisztelték bennök. Végül megtanultuk a Habsburg házból származott uralkodóink történetét, akik mind egytől-egyig inkább császárok, mint magyar királyok voltak. Ezután a kis történelmi visszatekintés után rátérhetünk a legújabb korra. Uralkodónk, I. Ferenc József öreg ember, valóságos aggastyán, akinek napjai már nagyon meg vannak számlálva. Egyetlen fia és trónjának örököse férfikora kezdetén hirtelen 'halt meg, utána egy, az ősz uralkodó szivétől távol álló főherceg lett trónörökössé. Ez a főherceg rangján alul kötött házasságot és esküt tett arra, hogy soha sem fogja gyermekei részére a trónt követelni. Ennek a trónörökösnek vannak fiúgyermekei is és igy már most vérző szívvel kell esküjére gondolnia, ő utána gyermekei tehát trónra nem juthatnak, hanem egy másik főherceg, egy vérbeli Habsburg kerül majd a trónra. Ez a főherceg egy 24 éves fiatalember, aki egy pár hónappal ezelőtt nőül vette Zita pármai hercegnőt. Az esküvő természetesen az uralkodó jelenlétében nagy fénnyel és pompával ment végbe s minden újságolvasó ember bizonyos megilletődéssel gondolt a boldog fiatal párra, melyre egy hatalmas bi- ridalom kettős trónja vár. Ezeket tudtuk eddig a Habsburg-ház bennünket, magyarokat közelebbről érdeklő hercegeiről. Most pedig olyan híreket hallhatunk, amelyek még egy ala- csonyrendü polgári családnak is szégyenére válhatnának. Hirül hozza a táviró, hogy a jövendőbeli trónörökös fiatal felesége, a már említett Zita hercegnő megtudta, hogy a férjeura nagyon is léha, könnyelmű életet él, hűtlen is az ő szép ifjú nejéhez. Nos erre a fiatal hercegasszony előbb kérdőre vonta férje- urát, akit biznoy egy kicsit meg is tépázott saját fenséges kezeivel, majd amikor ez a lecke sem használt, hát egyszerűen összepakkolt és hazautazott a mamájához, úgy otthagyva a nem éppen fenséges életmódot folytató férjét, mint egykor egy szent egy bizonyos népfajt. És a jövendőbeli trónörökös ur pedig hiába erőlködik, mert az asszonyka, aki ugylátszik elsősorban is ember és csak másodsorban főhercegnő, kijelentette, hogy neki ilyen ember, igenis, ilyen ember nem kell, neki ilyen házasélet nem kell, őválni akar. íme tehát a legújabb történelem arra tanit bennünket, hogy ők a fenségesek is csak emberek, még pedig olyan emberek, akik gy hatalmas dinasztiát örökösen botrányos viselkedésükkel a végromlásba visznek. Mi, amerikai magyarok, a kik szabad szóval mondhatunk véleményt a “fenséges” című, de nem fenségesen élő uralkodó család egyes tagjairól, mi bátran kimondhatjuk azt is, hogy a Habsburg-ház állandó családi bajai, viszálykodásai és botrányai Magyaror- országra csakis áldást fognak hozni, mert csakis az uralkodó ház belső villongásai és viszálykodásai fognak egy olyan szakadást előidézhetni, amely végre is Magyarországot teljes önállóságához fogja juttatni. * Chicagóban egy Tony Provost nevű fiatalember valami kisebb kihágást követett el, amiért aztán egy kis időre lecsukták. A büntetése már szeptember 15-én letelt volna, de szegény Tony hiába eskiidözött, csak nem akarták visszaadni a szabadságát. Most azután kiderült, hogy bizony igaza volt annak a fai- talembernek s hogy 5 hónapig ártatlanul szenvedett. Azt a szegény Tonyt tehát szívből kellene sajnálnunk, ha nem tud- nók, hogy azonnal akad száz meg száz olyan ügyes és ravasz fiskális, aki egy olyan csomó bankót szerez kárpótlásul annak a szegény Tonynak, hogy az holta napjáig is áldani fogja azt a véletlent, amikor őt 5 hónapig ártatlanul lecsukva tartották. * Ebben az évben elnökválasztás lesz és a demokrata párt teljes erővel megy a küzdelembe, mert most az egyszer igazán komoly kilátása van arra, hogy pártjabelit ültethet az elnöki méltóságba. A párt egyik legtehetségesebb tagját, Wilson kormányzót jelölte erre a méltóságra. Ez a kormányzó egy igen képzett és igen müveit ember hírében áll, aki 15 évvel ezelőtt irt a bevándorló nemzetiségekről egy könyvet, amelyben bizony sok sületlenséget és bolond dolgot összeirt. Többek között rólunk, magyarokról azt irta, hogy nem vagyunk kivánatos elemek, mert rosszabbak vagyunk még a kínaiaknál is. Ezeket irta Mr. Wilson 15 évvel ezelőtt s e hosszú idő elteltével sem adta tanujelét annak, hogy véleménye megváltozott volna. Igaz az is, hogy Mr. Wilson könyvével eddig nem is törődött senki, tehát eddig a kormányzónak nem is volt alkalma nyilatkozni, hogy megváltozott-e a véleménye, a tévhite vagy sem. De most már erre nincs idő, mret a reipublikánus párt kiásta e titokzatosan eltemetett könyvet sírjából és most boszura vezényli a magyar segélyhadakat. Tiltakozni kell! Jó. Nem szabad egy magyarnak sem Wilsonra szavazni! Jó. Meg kell mutatni, hogy a magyar nem tűr el ilyen megaláztatást! Jó. Nem szavaz többé demokratákra! Még ez is jó. Meg kell mutatni, hogy mi, magyarok mind egytől- egvig republikánusok vagyunk, leszünk, és maradunk! Ez már nevetséges és fölösleges beszéd. Nem! Ezt a szívességet még sem tehetjük meg azoknak a republikánusoknak, akik ilyen korteseszközökkel akarják azoknak a republikánusoknak táborába kergetni azokat a magyarokat, a kik Ellis Islandon száz és ezer esetben csak azt tapasztalták, hogy ott a republikánus pártállásu főhivatalnokok nemcsak írják, hogy a magyar nem kivánatos elem, hanem tettekkel is beigazolják azt.
