Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-10 / 6. szám
6. sz., 1912 február 10. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 3 VEGYES HÍREK. = A bolgár király merénylője megszökött. Szófiából Írják, hogy Najdenov Vladimir, a fegyház'ból megszökött anar- kista szerencsésen Mecedóniába érkezett és egy forradalmár bandához csatlakozott. Najdenov 1908-ban meg akarta ölni Ferdinand királyt abban a pillanatban, amikor a szobranyét megnyitotta. A merénylőt hét évi börtönre Ítélték. Najdenov ;a minap megszökött a plovi- divi börtönből Pulijev Miklós nevű társával. A rendőrség csak Pulij evet fogta el Lilikovo faluban. A rodozi hegyekben a nagy hó következtében a közlekedés szünetelvén, meg kellett szüntetni a hajszát és ezt fölhasználta N ajdénov, hogy Macedóniába juthasson. Fejére nagy jutalmat Írtak ki. * iNéger nők lapja. Néhány hónap óta olyan lap jelenik meg New Yorkban, mely még a szenzációkban elkényeztetett nagvigényü new yorkiakat is kielé- giti. New Yorkban ugyanis lapot indítottak a néger nők számá ba. A (lekete nők a fehérek mintájára emancipálják magukat. A néger nők lapjának főfeladata, hogy a feketébőrü hölgyek szociális és egyéb jogaiért küzdjön. Az irni és olvasni nem tudó rakó dó-mu n k á s n ő külön női jogokat követel magának. A néger lap tehát elsősorban a nők organizációját követeli, hogy ilyen utón szerezzenek nagyobb gazdasági hasznot. A lapban a fehér férfi és ,a fehér nő mint a feketék kizsákmányolója szerepel, aki ellen a lehető legenergikusabb küzdelmet kell inditani. A folyóiratnak ez a mottója: —- Fényt és világosságot a sötétbő- rüeknek! A lap első cikkelye megmagyarázza, hogy senkinek sem akarják kárát, csü- a néger nők javára dolgoznak. A lap kiadóhivatala és szerkesztősége is kizáróan négerekből áll, fehérek nem lehetnek munkatársak. * A rikkancs proktekciója. A svájci lapok mulatságos történetet közölnek, a mely egyaránt jellemzi Ruehet Márknak, Svájc elnökének a szerénységét, valamint a svájci demokrata fölfogást. A minap ugyanis Svájc első hivatalnokát meghívták egy Lausanne-ben rendezett repülőversenyre. Az elnök megígérte, hogy elmegy a repülŐversenyre. Meg is ékezett a jelzett vonattal Lausanne-ba, de a pályaudvaron senki se várta, mert a bizottság megfeledkezett róla. Az elnök tehát bérkocsiba ült és kihajtatott a repülőtérre, ott azonban a rendezőség nem engedte be, mert ki volt adva a rendelet, hogy a repülőtérre csak automobilt bocsássar.tak be. Hiába magya- rázgatta, hogy várják a versenyen, nem tágítottak. Az elnök már vissza akart térni a .pályaudvarra, amikor egy prog- rammrikkfanes rákiáltott: — Nini, Márk. Hogy vagy? A rikkancs ugyanis az elnök iskolatársa volt. Szives hangon üdvözölték egymást. Rudiét elmondta ifjúkori 'barátjának, hogy mi történt vele, mire a programm-elárusitó meghanagudott és igy kiáltott föl: — Mit! Téged nem akarnak beereszteni ! No, azt szeretném látni! Odament az ellenőrökhöz és rájuk för- medt: — Azonnal bocsássátok be Márk barátomat, mert különben megtanítalak benneteket ! — Ez ,á fenyegetés hatott. így jutott be az elnök a rikkancs protekciója révén a repülőtérre. * Az Egyesült Államok multévi jótékonysága. Az Egyesült Államokban az 1911-iki esztendőben több mint 260 millió dollárt adtak az egyes emberbarátok jótékonycélra. Ez összegbe nincsenek beleszámítva azok a kisebb és nagyobb adományok, melyeket egyes névtelen adakozók templomokra, nevelésügyi és más kulturális célokra adtak. A World statisztikusa kiszámította, hogy az utolsó tiz esztendőben az Egyesült Áljlamok- ban több mint 1250 millió dollárnyi adományt juttattak jótékony célokra. Ez az összeg az egyes esztendők között igy oszlik meg: 1901-ben 124 millió, 1902-ben 76 millió, 1903-ban 100 millió, 1904-ben 95 millió, I905^ben 65 millió, 1906-ban 100 millió, 1907-ben 52 millió, 1908-bjm 60 millió, 1909-ben 175 millió, 1910-ben '123 millió és 1911-ben 260 millió dollárt adtak jótékony célra. Ha az egyes statisztikai adatokat összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy mz elmúlt esztendőben 135' | millió dollárral jutott több, mint az azt megelőző 1910-iki esztendőben, amikor a jótékony célra adott pénz 125 millió dollárt tett ki. A nagy adakozók közötjt az első helyen a múlt évben is az acélkirály, Andrew Carnegie áll, aki több mint 40 millió dollárt adott újra jótékony célra. Érdekes, hogy a nagy adakozók sorában második helyen egy magyar ember, Balia Sámuel dr. los (angelesi (Califfaimlia) orvos áll, aki különböző emberbaráti célokra 10 millió dollárt adományozott. A World híradása szerint Bállá régi magyar nemesi családból származik. Néhány évvel ezelőtt egyik amerikjai rokonától tiz millió dollárt örökölt, melyet azonban az amúgy is igen gazdag ember eiem fogadott el, hanem jótékony célra adományozott. * Harcbavágyó veterán. Rómából Írják: Piacenzában él egy Szeverinó Gamerra nevű 86 éves nyugalmazott ezredes, aki már régen megvált szolgálatától. A minap Rómába ment és jelentkezett a hadügyminiszternél, akit arra kért, hogy a Tripoliszba küldött berz^iglierik soraiban harcolhasson. Az öreg katona a következőket mondotta: — A bezaglierik között akarok meghalni, akiket most Fjara tábornok, aki valamikor alhadnagyom volt, uj dicsőségre vezet. Öreg korom nem vette el bátorságomat. Tegnap Montorontóban voltam1 és úgy érzem, hogy meg tudom állani helyemet az ellenség előtt. A hadügyminiszter mély meghatottsággal vette át a kérvényt az agg katonától, de kijelentette, hogy kérését nem teljesítheti. A veterán látva, hogy ezúton nem ér célt, kijelentette, hogy mint polgárember utazik Tripoliszbá. — Amikor fölharsannak az én csapataim trombitajelei — mondotta — s a támadó herzaglierik között ott rohanhatnák az én unokáim, senki sem fogja mégtiltani nekem, hogy az én revolverem golyóit az ő puskatüzük irányába ne fordítsam. Spingardi hadügyminiszter ez eset kapcsán kijelentette, hogy egész sereg nyugalmazott tiszt, akik között kilencven éves is akad, jelentkezett s’ mind a tirpoliszi seregbe való beosztását kérte. A REFORMÁTUSOK LAPJA az egyetlen újság Amerikában, amely tisztán vallásos irányzatú és felöleli az összes református egyházak munkáját
