Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-05 / 40. szám
« AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 40. sz. Október 5. S> VEGYES HÍREK. A legszebb emberek. Könnyen érthető, hogy minden népfaj önmagát tartja a legszebbnek és ebben a tekintetben sem a ki- nai, sem az eszkimó nem vélekedik másképpen. Egy angol folyóirat most körkérdést intézvén, bebizonyította, hogy még eme szabály alól is vannak kivételek. A beérkezett válaszok közül egy német tudós professzor Szamosz sziget lakóit tartja a legszebb emberfajnak. Egy Landow nevű angol saját hazájában keresi a szépség eszményét és ez persze szerinte nem más, mint az angol nép maga. Ez még hagyján, de hozzáteszi, hogy az angolok után a legszebbek a japániak. Shakleton hadnagy, a hires délsarki utazó számos utazása közben sehol sem talált szebb asz- szonyokat, mint az angolszász népeknél, az angolok és amerikaiak között. Egy másik hires utazó, Sven Hédin a szépség pálmáját a svédeknek és norvégeknek adó mányozza. A legtöbb szavazat az olaszoknak jutott. Még két angol is az olaszokat vallja a legszebb emberfajnak. Gicsig Arthur szerint az olaszok a klaszikus görög szépség örökébe léptek, de a legszebb férfiak szerinte az indián hegyi törzsek, a legszebb asszonyok pedig Írországban és Szamoszban találhatók. A lap ösz- szefoglalja az eredményt, mely úgy szól, hogy a legszebb férfiak az olaszok, a legszebb nők pedig a görögök között vannak. Azt azonban nem mondja meg, hogy ez az elbírálás csak az arcra, vagy pedig a termetre is vonatkozik-e? ** Két kalap. Vili. Frigyes, a nemrég elhalt dán király szelíd humorát jellemezte a következő mulatságos eset, a mely néhány évvel ezelőtt történt a kopenhágai királyi palotában. Egy fiatalabb egyetemi tanár és egy iskolaigazgató jelentkezett nála kihallgatásra kitüntetésük megkö- szönése végett. A mikor a fiatalabb ^anár megjelent a váróteremben, már ott találta az iskolaigazgatót, aki annyira izgatott volt, hogy elfeledte levenni cilinderét és igy járt-kelt gyors léptekkel a teremben. Először az egyetemi tanárt fogadta a király. Mikor vége volt a kihallgatásnak, az udvari hivatalnok felszólította az iskola- igazgatót, hogy lépjen be a király szobájába. Az igazgató ekkor hirtelen felkapta az asztalról az egyetemi tanár klakkját, a hóna alá szorította és mielőtt az udvari hivatalnok figyelmeztethette volna a szórakozottságára, fején cilinderrel, hóna alatt a klakkal berontott nagy zavarában a király elé. A király mosolyogva mondat- | ta neki: — Kedves igazgató ur, nem tenné le legalább egyik kalapját. Az öreg ur rémülten nézett a hóna alatt levő klakkra, majd hirtelen lekapta fejéről a cilindert. — Igaza van, felség — mondotta — két kalap valóban sok az olyan embernek, aki elveszítette a fejét. A király nagyot nevetett ezen a talpraesett feleleten. * * * Távolbalátó készülék. A monaevi fejedelemnek Hirondelle nevű jachtján sokat kísérleteztek de Sepel mérnök találmányával. Ez a találmány képes arra, hogy a rengeteg távolságból is hangokat fogjon fel. így például az Algírban játszott Marséin aiset pompásan felvette a Hirondelle fedélzetén levő készülék. Egy francia lap most azzal a híradással szolgál, hogy a dróttalan táviró révén jól ismert Bran- ly tanár olyan készüléken dolgozik, amely lehetségessé teszi a távolbalátást. Branly tanár még nem tud részletes felvilágosítással szolgálni a találmányáról, mert közelében van a kísérleteinek. Ám az eddigi munka olyan pompásan halad, hogy teljes bizalommal van a végleges didalban. A távolbahalló készülék egyébként nem uj dolog egészen, ámde de Sepel találmánya nagyfokú tökéletesítést jelent. ❖ ❖ ❖ Összevarrt szív. A németországi Trier- ben a franciskánusok kórházában dr. Schwerin Lukács sebészorvos nehéz műtétet végzett egy 12 éves fiun. A gyer- mekif.ju revolverrel babrálva, két golyót röpített szivébe. A kórházban dr. Schwerin fölnyitotta a mellkast és bevarrta a szivet. A kis fiú túl van a veszedelmen. * * * Iszákosság a hölgyek között. Volt idő, a XVI. század végétől a XVIII. század közepéig, a mikor Franciaországban az előkelő modorhoz tartozott az, ha a társadalom magasabb köreiből való nők tömegesen fogyasztották a szeszes italokat. 1702. augusztus 7-én az orleansi hercegnő ezeket Írja: “A részegség a nők körében mindennapi dolog; madame Mazarin leánya, Richelieu márkin é az ivás művészetét szinte a tökéletességig űzte.” 1716. március 21-én pedig a következőket Írja: “Bourbon sokat tud inni, a nélkül, hogy részeg lenne: a leányai igyekeznek példáját követni, de nem sikerül nekik, mert hamar leiszszák magukat. Végül 1717. december 10-én ezeket Írja: “Montespan. asszony és legidősebb leánya sokat isznak anélkül, hogy lerészegednének. Egyszer szemtanúja voltam annak, hogy pohárszámra itták a legnehezebb turini pálinkát és attól tartottam, hogy az asztal alá buknak, pedig úgy érezték magukat, mint ha csak vizet ittak volna. ’ ’ Ezt az undorító rossz szokást Franciaországban az akkori orvosok terjesztették támogatásukkal, a kik a XIV. században komolyan foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy vájjon egészségi szempontból nem tanácsos- e, havonként egyszer-kétszer berészeged- ni? A leghíresebb orvos, Arnauld de Vil- laneuve azt állította, hogy a részegességnek bizonyos tekintetben gyógyító köte- lezményei vannak, mert az általa okozott váladékok a testet az ártalmas anyagoktól megtisztítják. Azonban a részegséget csak havonként egyszer tanácsolja és akkor is csak könnyebb mértékben, hogy az álmot előmozdítsa és a borús gondolatokat elűzze. Ezt a véleményt azután a francia orvosok akkoriban magukévá tették, inig a jelenkor orvosai szerint az alkohol nem hogy gyógyít, hanem valósággal meg gyilkolja a szervezetet. * * * Gyilkos aeroplan. A franciaországi coc- hellesi katonai gyakorlótéren most három hete, vasárnapon nagy szerencsétlenség történt egy jótékony ünnepen. Den au aviatikus látványos repülést mutatott be s mikor az aeroplan siklórepüléssel leszállóit, a közönség áttörte a korlátot és a repülőgéphez tódult. Így történt, hogy ketten nagyon közel értek az aeroplan- hoz, a gyorsan forgó propeller egy embert megölt, egy másikat halálosan megsebesített. Orvos első szava amidőn a beteg bevégezte panaszát, ez: RENDBEN VAN A GYOMRA? A legtöbb betegség ugyanis a rendetlenül működő gyomortól származik, tehát a doktor is első sorban itt keresi a baj okát. Ez is bizonyítja hogy mennyire szükséges gyomrunk rend ben tartásáról gondoskodni, vagyis használni a ORVOS CUKORKA ARAKBAN Egy nagy dobozzal akár ide, akár ez ó- hazába 1 dollárért küld a feltaláló: 1-» , r* . *1 160 Second Ave. r artos i atika se«- vork. n. y.
