Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-05 / 40. szám

örömhír. 19112 Október 13, 1913. ARANYIGE: Mert az Isten országa nem étel­ben, nem italban áll, hanem igazságban, békességben és a Szent Lélek által való örömben. Róm. 14:17. . . 1. Akkor gyülének ő hozzá a Farizeusok és némelyek az Írástudók közül, kik jöttek vala Jeruzsálemből. 2. És mikor látták vol­na, hogy az ő tanítványai közül némelyek megfertéztetett (azaz mosdatlan) kézzel en­nének kenyeret, panaszolkodnak vala arról. 3. Mert a Farizeusok és minden Zsidók nem esznek, hanem gyakran megmossák kezeiket, ebben a régi vén embereknek rendeléseket követ vén. 4. ks a piacról is mikor haza men­nek, nem esznek, mig meg nem mosódnak, és I egyéb dolgok is vannak, melyeket vettek, hogy megtartsák, mint poharaknak, korsók­nak, rézedényeknek és nyoszolyáknak mosa­tásukat. 5. Azután megkérdék ötét a Fari­zeusok és az Írástudók: Mi az oka, hogy a te tanitványid nem járnak Vén embereknek rendelések szerint, hanem mosdatlan kézzel esznek kenyeret? 6. ö pedig' felelvén monda nekik: Bizony igazán jövendölt Ésaiás felő­letek képmutatók felől, mint meg vagyon írva: E nép csak ajakakkal tisztelt engem, az ő szivek pedig távol vagyon én tőlem. 7. Hiába tisztelnek pedi gengemet, tanítván oly tudományokat, melyek embereknek paran­csolatai. 8. Mert elhagyván az Isten paran­csolatját, az emberi rendelést tartják meg korsóknak és poharaknak mosását; és e fé­léket egyebeket sokakat cselekesztek. 9. És monda nékik: Jól vagyon, hogy az Isten parancsolatját eltörlitek, hogy a ti rendelés­ieket tartsátok meg. 10. Mert Mózes ézt mondja: Tiszteljed atyádat és anyádat. És: Valaki szidalmazza attyát vagy annyát, halál­lal meghaljon. 11. Ti pedig ezt mondjátok: Ha alaki ezt mondándja uttyának vagy any­ujának: A mely Korbánt (azaz ajándékot) és felviszek, néked használ, az bűn nélkül való. 12. És nem engeditek, hogy az semmit egyebet cselekedjen az ő attyával vagy any- nyával. 13. Eltörölvén az Istennek beszédét a ti rendelésiekkel, melyet rendelitek és eh­hez hasonlatos sokat cselekesztek. 14. Azé-t az egész sokaságot előszólitván, monda né­kik: Hallgassatok engem mindnyájan és ért­sétek meg: 15. Nincsen semmi az emberen kivid, a mely bémenvén az emberbe megfer- téztethetne ötét, hanem amelyek az ember­itől származnak, azok fertéztetik meg az em­bert. 16. És valakinek vágynak fülei a hal­lásra, hallja. 17. És mikor házba ment volna foé a sokaság közül, megkérdék őtet az ő ta­nítványai a példabeszéd felől. 18. Akkor mon­da nekik: Ti is ilyen tudatlanok vagytok-é? nem értitek-é, hogy valami kívül megyen bé az emberbe, nem fertéztetheti az meg az em­bert? 19. Mert nem megyen az embernek szi­vébe, hanem a hasába és az árnyékszékre me­gyen mely megtisztít minden eledelt. 20. És azt mondja vala, hogy a mi az emberből ki­származik, az fertéztetné meg az embert. 21. Mert onnét belől az embereknek szivekből származnak a gonosz gondolatok, házasság­törések, paráznaságok, gyilkosságok. 22. Lo­pások, fösvényességek, latorságok, álnokság, szemtelenség, gonosz szem, rágalmazás, ke­vélység, bolondság. 23. Mind ezek a gonosz­ságok belől jőnek ki és inegfertéztik az em­bert. MAGYARÁZAT. Egy alkalommal Jézust éppen a mikor a falvakban járt és tanította a népet, körülvet­ték a farizeusok és írástudók, a kik Jeruzsá­lem városában keresték öt meg csak azért, hogy valahogyan ö benne hibát találjanak. Figyelték őt minden lépésében is, hogy valyon nem cselekszik-é olyas valamit, ami a törvényekbe ütközne. Végre örömmel mondo­gatták maguk között: “Aha meg van már az ok. A tanítványok nem mosták meg a kezü­ket evés előtt, mint azt atörvény elő Írja.” A Farizeusok nem szerették Jézust és most gúnyolódva fordultak >elé. “íme a te tanít­ványaid megvetik a törvényeket.” A Farizeusok legszigorúbban ragaszkodtak a törvények betartásához. Minden evés előtt megmosták kezeiket úgy, a mint a törvény előírta. Kezeiket felemelték, bogy a viz a könyökig folyon és aztán letartották, hogy az vissza folyon csuklóig. Mindezeket azon­ban nem a tisztaságért tették, hanem a tör­vény által előirt külső ceremóniáért. Ezek a Farizeusok és Írástudók egyáltalá­ban nem törődtek azzal, hogy valyon tiszta-e az ö szivök. Igen sokszor a legrosszabb indu­latok töltötték el lelkűket. Nem segítették az éhezőt vagy nyomorgót. A koldustól elfor­dultak, mert azt hitték, hogy az azzal való érintkezés tisztátalanná teszi őket. Egyetlen vigasztaló szót nem szólották a vak ember­hez, avagy a betegségben szenvedőhöz. Az elesettet soha fel nem emelték volna. Ezek az emberek mondották Jézusnak: “A te tanítványaid megszegték a törvényt. Nem mosták meg a törvény által előirt módon az ö kezeiket.” Jézus azónban megfelelt nekik mondván: “O mily nagy a ti tévedésetek. Ha megmossá­tok is kezeiteket, de szivetek tisztátalan, úgy nem tartjátok be Isten parancsolatját. Isten a mi Mennyei Atyánk a sziveket és a veséket vizsgálja.” Majd rámutatott Jézus a leg­szebb törvényre: “Tiszteld apádat és anyádat. Légy jó szi- vü azokkal szemben, akik körülötted vannak. Nyújtsd ki kezeidet a szegény, az elhagyott segítségére és akkor teljesítetted a Mennyei Atyának akaratát.” Idő: Krisztus után 29-ben, Április hóban. Hely: Kaperneum és környéke. SZó-MAGYA HÁZAT. Mert a Farizeusok és minden Zsidók nem esznek, hanem ha gyakran megmossák kezei­ket: A mai leckénk rendkívül nehéz leczke, éppen ezért ä bibliának ezt a részét a vasár­napi iskolákban 1882 óta nem is vették fel. Különösen ez a vers kétértelműségre ad al­kalmat. Vigyáznunk kell, hogy valaki azt ne gondolja, mintha ez a mosakodás a tisztáta- lanságért lett volna megtéve és mintha az üdvezitő nem szerette volna a tisztaságot. Az evés előtt való mosakodás a Zsidóknál egy külső ceremónia volt. És bármilyen tisztán tisztán tartották is volna kezeiket, kétszer meg kellett mosni azokat minden evés előtt. Az volt a rabbinusi törvény. S aki ez ellen vétett, azt minden körülmények között exko- munikálták, azaz kizárták. így zárta ki a Sanhedrin Eleazar Ben Hazar Rabbit is. A mai időben is az orthodox zsidók a leg­pontosabban teljesítik ezen ceremoniális tör­vényeket. A Mohemádonoknál pedig annyira mennek az ilyen külsőségekkel, hogy ha a mohamedán például a pusztaságba kerül, a hol nem talál vizet, akkor lehajlik és olyan kézmozdulatokat tesz, mintha megmosná két­szer a kezét. A vén embereknek rendelései. Ezek voltak a tradíciók, azaz a hagyományok. A Zsidók­nak ugyanis kettős törvényük van, u. m. az Írott törvény, azaz Mózes öt könyve, és a le nem Írott törvény, azaz a vén emberek ren­delései, melyek hagyomány szerüleg szállot­tak az utódokra évszázadokon keresztül. Ezek a “Vén emberek” voltak Mózes Josué, s aztán a próféták, de leginkább értették alatt az Írástudókat. Végül ezeket a hagyományokat összefoglalták a Jeruzsáelmi és a Babilon: talmudban. Ezekhez aztán annyira ragasz­kodtak a zsidók, hogy sokszor ezeket a ha­gyományos törvényeket fölébe helyezték a Mózes öt könyvében előirt törvényeknek is. A baloldalt levő Farizeusok megtámadják Jézust és rámutatnak a tanítványokra.

Next

/
Thumbnails
Contents