Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-28 / 39. szám
« AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 39. sz. Szeptember 28. VEGYES HÍREK. A lóbüvölő. Néhány hónappal ezelőtt a budapesti lapok sokat foglalkoztak egy Ézer nevű emberrel, a ki a budapesti rendőrfőparancsnokság makrancos lovait csodás módszerrel megszeliditette. Talán nem lesz érdektelen megtudni, hogy Ézer mesterségét már azelőtt is ismerték az emberek. Évekkel ezelőtt Odescalchi Arthur hercegnek nagy birtokán is volt egy vad mén, a mely valóban réme volt a cselédségnek. Az istállóban külön rekeszbe volt zárva a különben szép állat s a kocsisok csak illő távolságban közeledtek hozzá. Még a szénát is csak a villán dobták eléje. A ki pedig közelébe mert jönni, harapás vagy rúgás nélkül ki nem jutott az istállóból. Egy napon azután a ló a korláton átugrott s az abrakot hozó kocsis arcán súlyos sebeket ejtett. Erre már a herceg türelme végkép elfogyott. — Le kell lőni, avagy agyon kell bunkózni a bestiát — szólt indulatosan Lür Mátyás főerdészéhez. A jelen volt erdészsegéd kihozta lan- kaszter fegyverét, hogy a statáriális Ítéletet végrehajtsa. A kastély szolganépe pedig, a mely annyit szenvedett a makrancos állattól, valóságos élvezettel rohant be az istállóba, hogy a veszedelmes jószágot a vesztőhelyre hurcolja. A procedúrára összegyűlt a kis falu népe és megtöltötte a kastély udvarát. Nagynehezen sikerült a gyönyörű paripát kivezetni. Az erdészsegéd éles töltést tett a fegyverébe. E pillanatban megszólalt valaki a bámulok közül: — Kár volna azt a szép állatot agyonlőni ! — Hát vigye el magának — válaszolt gúnyosan a herceg. Erre egy vándorlegény lépett elő a tömegből. Batyuját ledobva, egyenesen a korláthoz kötött mén felé tartott. Az öreg főerdész jóakaróan figyelmeztette a ló veszedelmes voltára, de emberünk ügyet se vetett rá. Bátran a makrancos állathoz közeledett. Közvetlenül előtte megállván, mereven nézett a ló szemei közé, a mely oly nyugodtan állott, mintha oda cövekelték volna. Most átkarolta a ló nyakát s úgy tett, mintha fülébe súgott volna valamit. Általános bámulat támadt a nézők között. A vándorlegény egyenként fölemelte a ló lábait s rendre letépte patkóit. Majd újra megpatkolva a lovat, egy ugrással a hátán termett s a legnagyobb nyugodtsággal körülnyargalta a kastély tágas udvarát. Midőn a herceg elé ért, leszállóit s igy szólt: — Tessék nyugodtan megfogni, a ló soha többé nem fog harapni. Erre a cselédek is nekibátorodtak s körüljáratták a lovat, a mely oly szelíd lett, akár csak a kezes bárány. A herceg örömében ötvenforintos bankót nyomott a titokzatos idegen markába. — Kérném fölváltani — szólt a vándor- legény. A főerdész teljesítette kérését, mire ez egy forintot zsebre téve. a többit visszaadta a hercegnek. — Nem érdemel munkám többet — szólt s ezzel rövidesen eltűnt a sokaság között. Másnap a lóbüvölő Keglevich István gróf kistapolcsányi uradalmában is megszel iditett két szilaj paripát az elmondott csodás módon. ** * Magyarországi születési statisztika. Ha azt vizsgáljuk, hogy a születések és halálozások hogy viszonylanak egymáshoz, azt találjuk, hogy 252.210 emberrel több született 1910-ben, mint a mennyi meghalt. A honfoglalás óta sose szaporodott még ennyivel egy esztendő alatt a magyar birodalom nlpessége. Ebből a számból különben ezer lélekre 121 embernyi szaporodás esik. Ugyancsak az öszses természetes szaparodásból — dicsőség érte Istennek s a magyar anyáknak — 52 3 százalék esett a magyarságra (1909-ben még csak 48 8), a tulajdonképpeni Magyarországon pedig, Horvát-Szlavon- országoktól eltekintve, 59.3 százallk. Ez a leglélekemelőbb jelensége az egész népesedési mozgalomnak. Mert ez azt jelenti, hogy Magyarországon a született és élve- maradt gyermekáldásnak hatvan százaléka jut a magyarság javára, tehát a szaporodásnak jóval nagyobb fele a mienk, mint a nemzetiségeké. Ez az a mértföld- mutató, melyet minden esztendő kijebb és kjiebb toll, s a mely, ha csak elképzelhetetlen katasztrófák meg nem Toppantják a gerincünket, a jövendőben még hatványozott gyorsasággal kerít el egyre nagyobb területeket a magyar faj számára. | Gyilkol a légy csípés. Újabb időben a j tudósok feltalálták, hogy a legyek több ! embert pusztítanak el egy évben, mint a háborúk az világtörténelemben... Hogyan? Hát úgy, hogy ezek a kis állatok lábaikkal felszednek minden betegségi | csirát és azt tovább viszik és elhelyezik az egészséges testekben. Ezért ma már nagyban kezdik pusztítani a legyeket különö- j se« Amerikában. Utah államban például jelszó: “meg kell ölni az embernek a legyet, mert máskülönben a légy öli meg | az embert '. Sok helyen egész vadászatot rendeznek ellenük. A megfogottakból kiállítást rendeznek es a legtöbb légypusz- titót megjutalmazzák. Soha senki se gondolta, hogy e kis állatok ily nagy kárt tegyenek. így vagyunk a kis bűnökkel is. A mi embertársaink közül keveset tesznek i tönkre. Kis kisértés, kis csalás, kis rágalmazás. kis gondatlanság, kis önzés, kis j harag, kis rossz tréfa, kis csúf beszéd, kis I játszás, kis ivás és igy tovább, ezek tesznek tönkre erkölcsileg legtöbb embert. — Igyekezzünk ezeket is megfogni, megölni, nehogy ők öljenek meg minket erkölcsileg, anyagilag és értelmileg. TISZTELT ELŐFIZETŐINKHÖZ! Kérjük lapunk tisztelt előfizetőit, hogy a címzés melletti feljegyzést figyelemmel kisérni szíveskedjenek. Ez a feljegyzés tartalmazza az előfizetés lejáratát s igy minden t. előfizetőnk saját maga ellenőrizheti, hogy előfizetése mikor jár le. — Egyben kérjük hátralékos előfizetőinket az előfizetés mielőbbi megújítására, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Tisztelettel A KIADÓHIVATAL. M. HARRIS FÉRFI SZABÓ Ruhákat és felsókabátokat rendelés szerint a legkitűnőbb anyagból készülnek, frakk és smoking öltönyök a legszebb kivitelben. Javítások, tisztítás, vasalás elfogadtatik. 338 EAST 81st STREET Bet 1st & 2nd Ave. New York
