Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-28 / 39. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7 39 sz. Szeptember 28. ÖRÖMHÍR. Jézus a Tengeren. 1912 Október 6. ARANYIGE: De azonnal szóla nékik Jézus és monda: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek. Mark. ev. 6:45—56. JÉZUS A TENGEREN. 45. És azonnal kényszerűé az ő tanítvá­nyait bajéba ülni, és elől elmeim Bethsaidába a túlsó partra, inig ő elbocsátaná a sokaságot. 46. És mikor elbocsátotta volna őket, elmé­im a hegyre imádkozni. 47. Mikor pedig késő estve volna, vala a hajó a tengernek közepén, és ő maga egyedül a földön. 48. Ks látá őket, hogy a hajónak evezésében veszekednének, (mert ellenkező szél fu vala) és az éjszaká­nak negyed részekor hozzájuk méné, járván a tengeren és akar vala mellőlől elmenni. 49. Azok pedig mikor látták volna ötét a tenge­ren járni, álliták lenni valami elinalandó lá­tásnak és kezdének kiáltani. 50. (Mert mind­nyájan látják vala őtet és megháborodának), de azonnal megszólitá őket és monilá: Bátor- ságosak legyetek én vagyok, ne féljetek. 51. Akkor béméné a hajóba és megálla a szél: és ők magokban annál inkább álmélkodnak és csudálkoznak vala. 52. Mert nem jutott vala eszükbe az öt kenyereknek, csudája, mivel­hogy az ő kenyerüknek csudájaháborodának hogy az ő szivek megkeményittetve vala. 53. ks mikor által mentek volna a Genezáret föl­dére ménének, és jutának a partra. 54. Ak­kor mikor kimentek volna a hajóból, azonnal őtet megesmervén: 55. Mikor elfutották vol­na mind az egész vidéket, kezdék nyoszolyák- ban a beteget széllyel hordozni, a hol hallják vala őtet lenni. 56. És valahová bémegyen vala a falukba, vagy városokba, vagy majo­rokba, a betegeket az utcákra teszik és kérik vala őtet, hogy köntösének akár csak prém­jét illetnék; és valakik illetik őtet, meggyó­gyulnak vala. MAGYARÁZAT. Szent szövegünk azt mondja: “És mikor elbocsátotta volna őket, elméne a hegyre imádkozni. Mikor pedig késő este volna, va­la a hajó a tengernek közepén és ö maga egyedül a földön. Jézus több alkalommal kereste az egyedü- liséget, a mikor imádkozott, a mikor lelkileg felemelkedett a mindenható Istenhez. Ezzel is egy követésre méltó példát adott mine­künk. Az ima a szív érzelmeinek égfelé való emelkedése. Mikor emelkedhetnek fel a mi szivünk érzelmei a legtisztábban a mindenha- I tó istenhez? Bizonyára csendben, a magányosságban, a mikor az embert semmi sem zavarja. Vala­mint Jézus többször kereste az egyediiliséget, úgy nekünk is sokszor magunkba kellene szállanunk és imádkozni. Az ilyen imádságot mindig meghallgatja az Isten. A Pharizeusok és Írástudók mellüket vere­gették és fennhangon imádkoztak úgy, hogy azt mások is lássák és hallják. De ezeknek imádsága nem volt sohasem igazi szívből jö­vő imádkozás. Csak akkor, a mikor az em­ber egyedül érezi magát, akkor tudunk iga­zán imádkozni. Az életnek' a zajában annyira le van kötve a mi figyelmünk, hogy nem vagyunk képesek imádkozni. Ezért kell a csendet keresnünk, a hol semmi más gondolat nem foglalkoztat bennünket, csupán az a tudat, hogy mi a jó Istennek élő gyermekei vagyunk. Abban a zaklatott munkában, a melyet na­ponta végeznünk kell, hogy a mindennapi kenyeret megkeressük s nagyon szükségünk van nekünk arra, hogy legalább egy napot, a vasárnapot az imádkozásnak szenteljük. Oh, a ki meg tud pihenni az Urnák házában, az erőt és bátorságot nyer az újabb munkára és isten áldása kiséri őt az ő lépéseiben. A CSODA. Szent szövegünk egy csodálatos dologról is szól. Felmerülhet itt az a kérdés, hogy mit nevezünk csodának? Valyon beszélhetünk-e a mai felvilágdott kornak a csodáról? Igen. A csoda nem a természeti törvények fel­függesztése által keletkezik, hanem a csoda az általunk még nem ismert magasabb termé­szeti törvények következménye. Csodálatos dolgokkal lépten-nyomon találkozunk a mai korban is. Hogy történhetnek csodák a mai korban is, annak megvilágítására elég, ha a villany erőre gondolunk. Ugy-e bár, ha valakinek száz évvel ezelőtt azt mondotta volna bárki, hogy ő száz és száz mértföldnyi távolságban egy drót összekap­csolása által képes volt beszélgetni barátjá­val, bizony könnyen megjárhatta volna, és vagy azt mondták volna rá, hogy ez az ember csodát müvei, vagy pedig, mint a ki nem tud­ja mit beszél, egyenesen a kórházba szállítot­ták volna. Pedig ma milyen közönséges a te­lefon utján való beszélgetés. Igen. Csodálatos dolgok lépten nyomon tör ténnek és Jézus azért azért cselkedett csodá­latos dolgokat, hogy az emberek lássák és érezzék azt, hogy ö az Istentől származott az emberiség megváltására. Idő: Krisztus után a 29-ik évben azon este, és étszaka, midőn az ötezer embert megven­dégelte. Hely: A Galleleai tenger észak keleti része tovább a Genezáreth földjének .észak keleti -része.

Next

/
Thumbnails
Contents