Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-28 / 39. szám

39 sz. Szeptember 28. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 ÉRTESÍTÉS. Az A. M. Ref. Egyesület 2. számú Cleve­land, 0. osztályától az egyesület összes osztályaihoz. Igen tisztelt Tisztviselő Urak* * Kedves Tagtársak! Az 1912. év Október havában Pittsburg- ban tartott nagy gyűlés határozata foly­tán egyesületünk f. év Október 23-án kez­dődő nagy gyűlését Cleveland, 0.-ban fogja megtartani. A Clevelandi osztály az összes intézkedéseket megtette, melyek a gyűlés tartásával össze függnek, miért is e lap utján a következő értesítést küld­jük egyesületünk összes osztályaihoz. A nagygyűlés és a vezértestületi gyűlés helye a Holton utcai Magyar Ház terme, gyülekezés az East 79-ik utcán levő Első Magyar Ref. Egyház iskola terme, mely mindkettő a magyar negyed szivében fek­szik. Az osztályok által küldendő képviselők­nek a következő értesítéseket adjuk: Ok­tóber hó 22-én déli 12 órától Cleveland összes nagy állomásain fogadó bizottság fogja várni az érkező képviselőket, a kik ismertető jelül mellükön nemzeti szinü szalagot fognak viselni. Felkérjük a kép­viselő urakat, hogy indulásukat úgy in­tézzék, hogy a mondott időre Cleveland^ ba érkezhessenek. Ha azonban a képvise­lő urak közül, valamelyik időre meg nem nét, a kinek az őseik mondták azokat a történelmi nevezetességű szavakat: Éle­tünket és vérünket a királynőnkért. A finomlelkü fejedelemasszony soha sem felejtette el a magyaroknak ezt a lo- vagias bánásmódját. Visszatérve Béesbe, egy magyar hölgyet, Ferenczy Ida kisasz- szony vett maga mellé magyar társalgóul. Megtanult tőle tökéletesen magyarul s meg akart ismerkedni a magyar nemzet történetével is. E célból leckeórákat vett Fáik Miksától, a Bécsben élő jeles magyar publicistától. Fáik előadásokat tartott a magyar nyelvből és a magyar történetből Eljutottak az 1848-iki eseményekhez is. Midőn a kivégzett magyar miniszter- elnöknek, gróf Batthyánynak történetét mondotta el Fáik, közbeszólt a felséges tanítvány. —- Hát ismerte ön Batthyányi? — Nem ismertem, felség, de a könyvek­ből tudom történetét. — Tehát meg van Írva könyvben? Sze­retném olvasni. Önnek bizonyosan meg van a könyv, kérem hozza el nekem. — Felség, nekem ugyan meg van a könyv, de nem hozhatom el, mert ki van tiltva az egész birodalomból. — Talán azért mégis csak szabad olvas­nom. Kérem, hozza el. Fáik másnap elvitte felséges tanítvá­nyának Horváth Mihály müvét, “A füg­érkezhetne, annak a részére a következő felvilágosítást adjuk. A kik a Pennsylva­nia, New York Central vagy Big Four vonalokon érkeznek és az Union Depón szállnak le, üljenek fel az ott megjelenő bármely villanyosra, kérjenek átszállót a Woodland feliratú villanyosra s az átszál­lást a condoktor jelezni fogja. Akik pedig az Erie, Baltimore, vagy a Wheeling Lake Erie vonalon érkeznek, üljenek fel a Woodland feliratú villanyosra és szádjá­nak le az East 79 utcán, jobbra alig öt percnyire megtalálják a ref. templomot. Jöjjetek tehát kedves testvérek, hozza­tok magatokkal olyan testvéri szerető szi­vet, mint a mily igaz testvéri szerető szívvel fogunk nd titeket fogadni. Vagyunk tagtársi szeretettel Bögre Ferenc Papp István o. elnök. o. jegyző.-----------o----------­FELHÍVÁS! Egyesületünk közgyűléséről eddig megjelent felhívásainkban hibásan lett közölve a közgyűlés megtartásának ideje. A közgyűlés 1912 október 23-án reggel 8 í'rakor’fog megnyittatni Clevelandban, Ohio. A közgyűlésre az alapszabály 53-ik §-a rendelése szerint, nyomtatásban kell a tisztviselőknek a jelentéseiket elkészíte­niük. Mivel a jelentések elkészítése és nyomda alá való rendezése több időt vesz igénybe : Az 1912 szeptember havi jelenté­sek és pénzküldemények 1912 okt 1-ig getlenésgi harc történetét.” A császárné elolvasta s nagyon meg volt hatva tőle. Kérdezősködött szerzője után. Fáik el mondta, hogy száműzetésben él Genfben. — S miért nem folyamodik kegyelem­ért? — kérdezte Erzsébet. — Múltjánál fogva nem teheti. Minisz­ter volt a szabadságharc idején—felelte a tanítómester. Néhány hét múlva a genfi osztrák kon­zul utasítást kapott Bécsből, hogy a ren­delethez mellékelt amnesztiát azonnal kéz besitse Horváth Mihálynak, aki ekként szabadságot kapott a hazatérésre, de so­hasem tudta meg, hogy kinek, minek kö­szönheti. * 1867-ben ismét a magyar fővárosban járt Erzsébet, de most nem félve, remeg­ve jött, mint a múlt évben. Most országra, világra szóló ünneplés várt reá. Felséges férje fejére tették Szent István koronáját s őt is magyar királynévá koronázták. — Határtalan volt az öröm a magyar nem­zetnél, úgy mint a törvényes formák sze­rint megkoronázott királyi párnál. Ezután már gyakori volt a király és királyné időzése a magyar fővárosban. Nem látogatóba jött, hanem haza. Akár Budavárában tartózkodott, akár a gödöl­lői nyaralójukban ,mindig otthon érezték magukat. A vendégszerető magyar házi­okvetlenül beküldendők a titkári, ellen­őri és pénztári hivatalba. Egyesületünk két évi működésének csak abban az esetben lesz hü tükre a tisztvise­lők jelentése, ha az osztályok mind bekül­dik jelentéseiket. Kérjük azért az osztá­lyok tisztviselőit, hogy a közgyűlésre va­ló tekintettel szíveskedjenek jelentései­ket legkésőbb október 1-ig beküldeni, a tagokat pedig kérjük, hogy illetékeiket szept. 30-ika előtt befizetni szíveskedje­nek. Az Amerikai Magyar Református Egye­sület vezértestületének nevében. Ifj. Köteles István Molnár István elnök. titkár. ▼ f • » PENZKULDES HAJÓJEGY ÉS KÖZJEGYZŐI ÜGYEKBEN • a /ecfpontoúaS& ÓL icgmcq^mc/iaióSő céa KISS EMIL BANKÁR 104 SECOND AVE NEW YORK Keveset ígér Sokat tesz asszony szeretetreméltóságával irta Erzsé bet királyasszony 1869 április 19-én ebéd­re hivó levélkéjét Deák Ferenchez igy: “Ámbár úgy vagyok értesülve, hogy Ön nem szívesen fogad el meghívást ebédre, mégis engedje reménylenem, hogy ez al­kalommal kivétel leend ön előtt tisztelője, Erzsébet.” A mikor pedig 1876-ban nemzet nagy fiának, a haza bölcsének elhunytét sirat­ta, Erzsébet királyné leborult Deák Fe­renc ravatalánál, melyre díszes koszorút tett s ott imádkozott Deák koporsójánál az elhunytnak lelki üdvéért. Utolsó gyermekének születését pedig Budavárban várta be s mint magyar ki­rályasszonyt mutatta be mindenkinek Mária Valéria kir. hercegnőt. Szerette Erzsébet királyné a magyaro­kat, a mint a magyarok is rajongva sze­rették őt. Ő róla nevezte el a magyar fő­város legszebb sétaterét Erzsébet-térnek, Egyik legszebb utcáját Erzsébet-körut- nak, legszebb dunai bidját Erzsébet-hid- nak, legelső leányiskoláját Erzsébet-isko- lának, az emlékezetére épített templomot Erzsébet örökimádási templomának. S ha tervbe levő szobra elkészül, az lesz az or­szág legszebb emlékműve, mely századok múlva is emlékeztetni fogja a magyaro­kat: ki volt nekik Erzsébet királyné.

Next

/
Thumbnails
Contents