Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-28 / 39. szám
39 sz. Szeptember 28. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 ÉRTESÍTÉS. Az A. M. Ref. Egyesület 2. számú Cleveland, 0. osztályától az egyesület összes osztályaihoz. Igen tisztelt Tisztviselő Urak* * Kedves Tagtársak! Az 1912. év Október havában Pittsburg- ban tartott nagy gyűlés határozata folytán egyesületünk f. év Október 23-án kezdődő nagy gyűlését Cleveland, 0.-ban fogja megtartani. A Clevelandi osztály az összes intézkedéseket megtette, melyek a gyűlés tartásával össze függnek, miért is e lap utján a következő értesítést küldjük egyesületünk összes osztályaihoz. A nagygyűlés és a vezértestületi gyűlés helye a Holton utcai Magyar Ház terme, gyülekezés az East 79-ik utcán levő Első Magyar Ref. Egyház iskola terme, mely mindkettő a magyar negyed szivében fekszik. Az osztályok által küldendő képviselőknek a következő értesítéseket adjuk: Október hó 22-én déli 12 órától Cleveland összes nagy állomásain fogadó bizottság fogja várni az érkező képviselőket, a kik ismertető jelül mellükön nemzeti szinü szalagot fognak viselni. Felkérjük a képviselő urakat, hogy indulásukat úgy intézzék, hogy a mondott időre Cleveland^ ba érkezhessenek. Ha azonban a képviselő urak közül, valamelyik időre meg nem nét, a kinek az őseik mondták azokat a történelmi nevezetességű szavakat: Életünket és vérünket a királynőnkért. A finomlelkü fejedelemasszony soha sem felejtette el a magyaroknak ezt a lo- vagias bánásmódját. Visszatérve Béesbe, egy magyar hölgyet, Ferenczy Ida kisasz- szony vett maga mellé magyar társalgóul. Megtanult tőle tökéletesen magyarul s meg akart ismerkedni a magyar nemzet történetével is. E célból leckeórákat vett Fáik Miksától, a Bécsben élő jeles magyar publicistától. Fáik előadásokat tartott a magyar nyelvből és a magyar történetből Eljutottak az 1848-iki eseményekhez is. Midőn a kivégzett magyar miniszter- elnöknek, gróf Batthyánynak történetét mondotta el Fáik, közbeszólt a felséges tanítvány. —- Hát ismerte ön Batthyányi? — Nem ismertem, felség, de a könyvekből tudom történetét. — Tehát meg van Írva könyvben? Szeretném olvasni. Önnek bizonyosan meg van a könyv, kérem hozza el nekem. — Felség, nekem ugyan meg van a könyv, de nem hozhatom el, mert ki van tiltva az egész birodalomból. — Talán azért mégis csak szabad olvasnom. Kérem, hozza el. Fáik másnap elvitte felséges tanítványának Horváth Mihály müvét, “A fügérkezhetne, annak a részére a következő felvilágosítást adjuk. A kik a Pennsylvania, New York Central vagy Big Four vonalokon érkeznek és az Union Depón szállnak le, üljenek fel az ott megjelenő bármely villanyosra, kérjenek átszállót a Woodland feliratú villanyosra s az átszállást a condoktor jelezni fogja. Akik pedig az Erie, Baltimore, vagy a Wheeling Lake Erie vonalon érkeznek, üljenek fel a Woodland feliratú villanyosra és szádjának le az East 79 utcán, jobbra alig öt percnyire megtalálják a ref. templomot. Jöjjetek tehát kedves testvérek, hozzatok magatokkal olyan testvéri szerető szivet, mint a mily igaz testvéri szerető szívvel fogunk nd titeket fogadni. Vagyunk tagtársi szeretettel Bögre Ferenc Papp István o. elnök. o. jegyző.-----------o----------FELHÍVÁS! Egyesületünk közgyűléséről eddig megjelent felhívásainkban hibásan lett közölve a közgyűlés megtartásának ideje. A közgyűlés 1912 október 23-án reggel 8 í'rakor’fog megnyittatni Clevelandban, Ohio. A közgyűlésre az alapszabály 53-ik §-a rendelése szerint, nyomtatásban kell a tisztviselőknek a jelentéseiket elkészíteniük. Mivel a jelentések elkészítése és nyomda alá való rendezése több időt vesz igénybe : Az 1912 szeptember havi jelentések és pénzküldemények 1912 okt 1-ig getlenésgi harc történetét.” A császárné elolvasta s nagyon meg volt hatva tőle. Kérdezősködött szerzője után. Fáik el mondta, hogy száműzetésben él Genfben. — S miért nem folyamodik kegyelemért? — kérdezte Erzsébet. — Múltjánál fogva nem teheti. Miniszter volt a szabadságharc idején—felelte a tanítómester. Néhány hét múlva a genfi osztrák konzul utasítást kapott Bécsből, hogy a rendelethez mellékelt amnesztiát azonnal kéz besitse Horváth Mihálynak, aki ekként szabadságot kapott a hazatérésre, de sohasem tudta meg, hogy kinek, minek köszönheti. * 1867-ben ismét a magyar fővárosban járt Erzsébet, de most nem félve, remegve jött, mint a múlt évben. Most országra, világra szóló ünneplés várt reá. Felséges férje fejére tették Szent István koronáját s őt is magyar királynévá koronázták. — Határtalan volt az öröm a magyar nemzetnél, úgy mint a törvényes formák szerint megkoronázott királyi párnál. Ezután már gyakori volt a király és királyné időzése a magyar fővárosban. Nem látogatóba jött, hanem haza. Akár Budavárában tartózkodott, akár a gödöllői nyaralójukban ,mindig otthon érezték magukat. A vendégszerető magyar háziokvetlenül beküldendők a titkári, ellenőri és pénztári hivatalba. Egyesületünk két évi működésének csak abban az esetben lesz hü tükre a tisztviselők jelentése, ha az osztályok mind beküldik jelentéseiket. Kérjük azért az osztályok tisztviselőit, hogy a közgyűlésre való tekintettel szíveskedjenek jelentéseiket legkésőbb október 1-ig beküldeni, a tagokat pedig kérjük, hogy illetékeiket szept. 30-ika előtt befizetni szíveskedjenek. Az Amerikai Magyar Református Egyesület vezértestületének nevében. Ifj. Köteles István Molnár István elnök. titkár. ▼ f • » PENZKULDES HAJÓJEGY ÉS KÖZJEGYZŐI ÜGYEKBEN • a /ecfpontoúaS& ÓL icgmcq^mc/iaióSő céa KISS EMIL BANKÁR 104 SECOND AVE NEW YORK Keveset ígér Sokat tesz asszony szeretetreméltóságával irta Erzsé bet királyasszony 1869 április 19-én ebédre hivó levélkéjét Deák Ferenchez igy: “Ámbár úgy vagyok értesülve, hogy Ön nem szívesen fogad el meghívást ebédre, mégis engedje reménylenem, hogy ez alkalommal kivétel leend ön előtt tisztelője, Erzsébet.” A mikor pedig 1876-ban nemzet nagy fiának, a haza bölcsének elhunytét siratta, Erzsébet királyné leborult Deák Ferenc ravatalánál, melyre díszes koszorút tett s ott imádkozott Deák koporsójánál az elhunytnak lelki üdvéért. Utolsó gyermekének születését pedig Budavárban várta be s mint magyar királyasszonyt mutatta be mindenkinek Mária Valéria kir. hercegnőt. Szerette Erzsébet királyné a magyarokat, a mint a magyarok is rajongva szerették őt. Ő róla nevezte el a magyar főváros legszebb sétaterét Erzsébet-térnek, Egyik legszebb utcáját Erzsébet-körut- nak, legszebb dunai bidját Erzsébet-hid- nak, legelső leányiskoláját Erzsébet-isko- lának, az emlékezetére épített templomot Erzsébet örökimádási templomának. S ha tervbe levő szobra elkészül, az lesz az ország legszebb emlékműve, mely századok múlva is emlékeztetni fogja a magyarokat: ki volt nekik Erzsébet királyné.