Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-28 / 39. szám

2

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

39. sz. Szeptember 28.

NEM BOLDOG A MAGYAR

Boldogok lesztek, ha eselekeszitek ezeket Ján. 13. r. 17. v.

% Szálló ige nálunk, hogy nem boldog a magyar — és ez igaz is.

Az Istentől oly gazdagon megáldott kies hazánk szülötteinek nagy része nem boldog. Miért? Azért, mert a legtöbb honfitársunkban kevés a munkaképesség, takarékosság, törekvés. Ellenben nagyon sok kevélység, kártyázás, iszákosság, fényűzés, irigység, harag, boszankodás, ellenesség, ellenzékeskedés, makacsság elkeseredés. Igen sok sértegetés, más hántás és rágalmazás... és igen kiesi a megengedés, a megbocsátás, eltűrés, és előzékeny udvariasság.

Mindezen vétkek aztán idő előtt össze rombolják a magyar ember idegeit és megemésztik életkedvét, életerejét, étvágyát, azért is van oly sok életunt boldogtalan magyar.

Ezen kellene változtatni és pedig úgy, hogy megkellene változtatni sok magyar ember természetét, át kellene alakítani uj emberré... Ezt az átváltozást az Ur Jézus végezhetné és végzi is annál, a ki hozzá megy és reá bízza magát. Az Ur Jézus csodálatos átváltoztató erő, hatalom.

Darvinról beszélik, hogy egykor Dél- Amerika legdélibb csúcsán a tüzföldön utazott, hol olyan embereket talált, kikről azt hitte, hogy ezek képezik az átmenetet állattól az emberhez... 20 év múlva újra meglátogatta őket, mely 20 év alatt keresztyén misszionáriusok munkálkodtak közöttük és Darvin oly előhala- dást, átalakulást, átváltozást tapasztalt náluk, hogy el kelle ejtenie azon elméletét, sőt belátva a missziók nagy ember- átalakitó erejét, élete végéig 200 koronával állandó pártoló tagja lett egy misszió- társulatnak.

Közép-Afrikából, a fekete négerek hazájából is csudálatos átváltozásokat olvasunk. Ott van Kama, az egykor szeszes itallal élő törzsfőnök, ki megtiltotta az országban szeszes italok behozatalát és árulását. Ott van Kapekele, az egykori rablógyilkos, ki most néptörzsének prédikálja az evangyéliomot. .. Ott egy Bettié nevű asszony, kiről a falubeli pogány- nyok azt mondják, “hogy csodálatos erejűnek kell lenni annak az Isten szavának, mely Bettiét ennyire megváltoztatta.”

Ez az Isten beszéde, szava a magyart is átváltoztatná csodálatosan, ha érintkezésbe lehetne vele hozni. Ez a csodálatos hatású Isten beszéde átváltoztathatná,

munkássá, szorgalmassá, takarékossá, va- gyongyüjtővé.. • aztán alázatossá, jövedelmét okos beosztóvá és sorsához, keresetéhez képest ruházkodóvá. Megszabadítaná az irigységtől, elkeseredéstől és tenné megbocsátóvá, irgalmassá, könyörületessé, nemesszivüvé, fenkölt lelkűvé, tiszteletteljessé, engedelmessé, következőleg boldoggá.

Reformátusok Lapja olvasói! E szép és gyönyörű feladatból reánk is bízott valamit a jó Isten... Igyekezzünk e feladatot teljesíteni. Juttassuk el az élő Isten beszédét, szavát oda, ahová csak tudjuk. — Hozzunk érintkezésbe az Ur Jézussal annyi magyart, amennyit csak tudunk. Könyörögjünk annyi ember számára, Szentlel két, isteni átváltoztató erőt, a mennyi csak eszünkbe jut... és meglátjuk mily csodálatos átalakulást végez Isten beszéde a magyaron is.

Az első pünkösdkor 3000 tért meg, adta át magát az Ur Jézusnak és indult meg embert téritő útra... Induljunk el mi is embert — magyar embert téritő — nagy útra és ne nyugodjunk, mig emberátala- kuláosk nem fakadanak beszédeink, szavaink és tetteink nyomán.

így lehetünk és leszünk is áldásai, boldogítói szeretett magyar népünknek.

A jóságos nagy Isten adjon mindnyájunknak ehhez erőt, kitartást és kedvet.

ban megismerte a magyar népet; megismerte és megszerette a magyarokat, de egyszersmint el is bűvölte őket szépségével és bájos szeretetreméltóságával. Első magyarországi utazásának emlékei maradandó hatást gyakoroltak nemesen érző szivére. Nemcsak mély rokonszenv ébredt kebelében a magyarok iránt, hanem valami sejtelem is, hogy neki kell a nemzet és uralkodója közt levő ellentét elsimításában közreműködnie.

Ennek az érzésnek adott később az olasz mozgalomnak idején kifejezést, midőn gróf Andrássynak azt mondta: “Ha Olaszországban rosszul mennek a császár dolgai, az nekem fáj, de ha Magyarországon mennek a dolgok rosszul, az engem megöl.”

*

1866-ban folyt le a porosz-osztrák háború. Midőn porosz csapatok már-már Bécset fenyegették, Erzsébet császárné elhagyta az uralkodó székesvárosát s két gyermekével, Gizellával és Rudolffal Budapestre menekült, hol ^gy zugligeti magánvillában szállt meg. Megérkezésekor a magyar nemzet akkori vezére, Deák Ferenc fogadta több magyar tour társaságában. A magyar urak mély hódolattal vették körül a felséges asszonyt s biztosították a magyar nemzet lovagias oltalmáról. Akárcsak ősét, Mária Terézia király

TÁRCZA.

ERZSÉBET KIRÁLYNÉRÓL.

A budavári királyi palotában berendezett Erzsébet múzeumnak egyik üveges szekrényében egy fekete női ruhaderék látható, melyet Erzsébet királyné életének utolsó napján viselt. A ruhaderéknek azon a részén, mely a szivet borította, egy vékony szakadás látszik. Itt, döfte élesre fent tőrét egy elvetemült olasz anarchista Erzsébet királyné nemes szivébe. Ez a szúrás kioltotta életét 1898 szeptember 10-én egy angyalnak, kinek elvesztésén milliók keseregtek és könnyeztek, emlékét pedig nemzedékről-nemzedékre a népek milliói kegyelettel őrzik. Sehol mélyebb és őszintébb nem volt az elvesztése felett érzett fájdalom, mint Magyarországon, mert tudták és érezték a magyarok, hogy szereti őket az ö királynéjuk, Erzsébet.

1854. április 21-én 336 tömlőében, várfogságban sínylődő magyarnak nyílt meg a börtönajtaja. Lázadással, felségsértéssel voltak vádolva e rabok, pedig nem volt más vétkek, mint az, hogy védelmére keltek hazájuk alkotmányának, szabadságának. Néhány nap múlva kétszázezer forintot osztottak szét az országban a nyomorban sínylődő nép között. Ezeknek az örvendetes eseményeknek pedig az volt az oka, hogy a fejedelem nagyasszonyául jegyezte el Erzsébet bajor hercegleányt. A magyarok tehát örömmel és reménységgel várták jövendőbeli királynőjüket onnan, a honnan az első magyar király. Szt. István is hozta nejét, a bajor Gizellát. És a magyarok nem csalódtak jó reménykedésükben, mert a bajor hercegleány nemcsak királynéja lett Magyarországnak, hanem mint mondani szoktuk, patrona Hungáriáé, Magyarország védőasszonya.

Magyarország nem volt ott a fejedelmi nászon Bécsben, midőn április 24-én a I 3000 gyertya fényével megvilágított Szt. I Ágoston templomban a bécsi hercegérsek I hetven bibornok, érsek, püspök és más fő- ! pap körében megáldotta a házassági frigyet, mert ekkor a nemzet és uralkodója között éles ellentét, káros félreértés volt.

De nagy volt az öröm és ujjongás, miden 3 évvel később, 1857 tavaszán, az uralkodó Magyarországot meglátogatta. Ragyogó tavaszi napfényben úszott le a Dunán ágyudörgés és harangzúgás között az uralkodópár hajója, melyet a főváros partjain a nép ezreinek éljenzése, kalap és kendőlobogtatása fogadott és üdvözölt Midőn az ifjú fejedelemasszony Mátyás király budavári palotájában maga előtt látta a hódolatára és üdvözlésére megjeclent magyar urakat, majd vidéki körutjá-