Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-21 / 38. szám

38. sz. Szeptember 21. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9 nak nevezhető gyermekeket. De a magya­rázat meg van, ha figyelembe vesszük lelkészünk szaktudását és odaadó fárad­hatatlan kötelességtudását. A szülők nagy örömének és egyházunk iránti szeretetének adott kifejezést az is, hogy a vizsga végeztével mind egy érte- lfemmel vigazság és öröm közt, a templom­kerten a gyermekek szabad játékában va­ló gyönyörködésben töltötték el a vasár­nap délutánt. Az ünnepély egyik részét a tombola já­ték töltötte be. Az ötszáz tárgy egyház­tagjaink áldozatkészségéből kerültek ösé- sze. A tombola játékból begyült tisztán 118 dollár, mely összeg az egyház pénztá­rába helyeztetett el. Ugyancsak ezen a napon perselypénzböl és adományokból tekintélyes összeg gyűlt be. Az egyház és faji szeretetnek fényes bizonysága ez a szép nap. A jövőre nézve sokkal nagyobb reményekkel tekinthetünk igy. Egyhá­zunk bizottsága ez utón is köszönetét mond fáradhatatlan lelkészének, továbbá a magyar szülők és egyházunk hü tagjai­nak áldozatkészségükért. A tudósitó. WILSON MEGVÁLASZTÁSA A KIS­KERESKEDŐK VESZEDELME. Az idegen származású amerikaiak a ke­reskedelem és ipar terén igen szép ered­ményeket értek el. Mjg egyrészük bér­munkássá szegődött, addig a másik rész üzletet kezdett a saját kezére. Az u. n. kiskereskedővé lett idegenek szinte csodálatos sikereket értek el, ha te­kintetbe vesszük az uj jövevény elé tor­nyosuló nehézségeket. A bevándorlónak elsősorban az uj haza nyelvét kell elsajátítania és megismerni annak előtte uj szokásait és rendszereit. Már maga az a bámulatos merészség, hogy ezek dacára önálló üzletbe kezd, azt bi­zonyítja, hogy az ő sikere kétszeresen megérdemelt. Az idegenek ez osztálya természetesen mélyebben gondolkodik s a mi ezzel egyenlő fontosságú, üzlete vezetése köz­ben megtelik gyakorlati érzékkel is. A kisüzletemberek ezt az osztályát nagyban megkárosítaná az, ha a kormány Taft kezéből a Wilsonéba kerülne. A nagy népességű központokban e kiskeres­kedők óriási száma él, a kiknek az üzletét a halálugrás Taftről és a védővámról Wil- sonra és a szabad iparra teljesen tönkré- tenné, mert neki nincs tőkéje ahhoz, hogy kibírja a pénzügyi és gazdasági viharokat snem kaphatja meg azt a segítséget, a mit a nagy társaságok könnyen megkap­hatnak a válságos időkben. CK­Cigarettes SZÁMTALAN ORSZÁG DOHÁNY- TERMÉKÉNEK KEVERÉKE. 10 CIGARETTA 5 CENT. A legnagyobb értékű dohány, melyet valaha cigarettákban használtak. A dohány oly szemé­lyek által lett keverve, kik teljesen ismerik a különböző országok dohány termeléseit. MINDEN DOBOZ ÉRTÉKES SZELVÉNYT TARTALMAZ. Tíz szelvényért egy doboz cigarettát ingyen adunk. Minden cigaretta-üzletben kapható. LIGGETT Ét MYERS TOBACCO CO. , Wilsonnak és a demokrata pártnak szabad ipari rendszere leszállítaná a mű­helyek és gyárak munkásainak a számát az esetben is, ha az utóbbiak valamennyi­en bezárni nem is lennének kénytelenek. Az ez ország gyártotta cikkek külföldön az ottani olcsó munkaerő mellett munká­hoz jutott munkások egy része a Wilson győzelme és a szabad ipar behozatala ese­tén munkához juthatna is, kénytelen len­ne az eddigi munkabérek felével megelé­gedni. Látható tehát, hogy az amerikai ipar gyöngitése a külföldi érdekében a kiske­reskedőket mily r.agy mértékben sújtaná azért, mert a szabad ipar a vásárló erejé­től fosztaná meg az ő fogyasztóját, elvon­va tőle a keresetét. Az 1893. és 1894-iki rettenetes időkre I visszaemlékezők tudják, hogy hány sze­rencsétlen vesztette keresetét. Ezerszám­ra rótták az utcákat, munkát hiába ke­resve. A boltokba betévedő fogyasztó ke­vés pénzök lévén — csak alig-alig vásá­roltak, —- ez volt a demokraták eredmé­nye az Urnák és a szabad iparnak fenti két esztendejében. í Wilson és az ő pártja most ismét pró- ; bálkozik. A szabad ipáiról elég sokszor és elég hangzatosán beszél a demokrata je­lölt, de nyilatkozatainak csak irodalmi értéke van. Hiszen az igaz, hogy *a tarifa- kérdésről elvitatkozni elég «érdekesen le­het, azonban a kiskereskedőt az érdekli elsősorban, hogy hocvan juthat minél többpénzü, minél több vásárlóhoz. Azokat a kiskereskedőket, a kik az 1894-iki pánikot már végigélték, nem fogják félrevezetni a Wilson szavai,^csak azokat 'kell felvilágosítani az üzletüket fenyegető veszélyről, a kik 1894 óta ér­keztek az Egyesült Államokba. Az idegen származású kiskereskedőnek ugytis elég nehézsége van a szokatlan viszonyokkal, a Wilson-féle veszedelem pedig valóságos megsemmisítéssel fenyegeti. Taft elnök és az őt támogató republiká­nus párt fenn akarja tartani az Amerika iparát és munkásait védő vámtarifát, mert ennek köszönhető az ország hatal­mas virágzása A republikánus kormány­zat szívesen látja a bevándorlót ötven éve már és Taft elnök teljes szívvel arra tö­rekszik, hogy az újonnan érkezők ugyan­csak a legjobb érvényesülési alkalmat ta­lálják.

Next

/
Thumbnails
Contents