Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-14 / 37. szám
« AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 37. sz. Szeptember 14. 9 VEGYES HÍREK. < A megrendelt ima. Egyik budapesti lapból vesszük át ez az alábbi valóban mulatságos eset. Az egyik Erdélyben lévő nagy fűrésztelepen történt, hogy a korán beállott száraz időjárás nagy gondol okozott a fűrésztelep igazgatójának. A farönkök usztatása u. i. már hetek óta szünetelt. A ruth.én erdei munkások tétlenül lézengtek a hegyipatak mellett s nem volt nap, hogy annyi viz összegyűlt volna a vizfigó tóban, amivel a legkisebb fameny- nyiséget is leszállíthatták volna a gyárhoz. A fűrésztelep igazgatója tanácstalanul járt-kelt az úsztató mellett. Sötét gondok szállták meg lelkét: ha a szárazság még tovább tart, a fürészgyár üzeme végleg megakad. Töprengése közben egy galíciai származású famunkás állott elébe. — Igazgató ur, — kezdte minden bevezetés nélkül. — Sorsunk Isten kezében van. Itt már csak a csodarabi imája se- 'githet. — Mit segithet itt a csodarabi? — Az ő imáját biztosan meghallgatja az Ur. Az üzemigazgató zsidóember létére is mosolygott a beszéden s felelet nélkül hátat fordított az ipsének. Újra elmúlt néhány nap. A forróság mindinkáb fokozódott még s a barométer reményt sem nyújtott időváltozásra. Az üzemet már redukálni kellett, előrelátható volt, hogy nehány nap múlva anyag hiányában szélnek kell bocsátani a munkás tömeget. Általános kétségbeesés uralkodott a telepen. Az igazgató ismét csak találkozik a pajeszes tanácsadóval. — Az Ur átka szállott le ránk, — kezdte újra az ember. De megéredmeljük az Isten csapását, mert hisz már az “igazhi- vők is elfordulnak tőle.” Az igazgató megértette a célzást. — Mondja meg enkem Sroiszkesz, biztos maga abban, hogy a csodarabbi imája eredményes leend? — Több, mint bizonyos. — És mennyibe kerül az az ima ? — Húsz korona is megteszi. — Tudja mit, Sroiszkesz, 50 koronát küldök annak a csodarabbinak. De ha nem jön eső, úgy azt a maga béréből vonom le. Az igazgató távirati utalványnyal megrendelte az imát a csoadrabbitól. Nehány óra múlva sötét felhők kezdtek tornyosulni. A telep muknásai boldog reménykedéssel lesték az ég csatornáit A lét és nem lét kérdést jelentette nekik az eső. Vgre megszólaltak a természet félelmetes erői. Valóságos sötétség borult a magas hegyekről körülvett telepre. Az eső is megeredt, de oly mértékben, hogy az általános örömöt csakhamar borzasztó rettegés váltotta fel. Alig egy félóra múlva ( a munkások faviskói valóságos tengerben úsztak. A hatalmas gyártelepet is ellepte az ár. Sirás-jajgatás hallatszott mindenfelé. A kis úsztató hegyipatak valóságos fo- lyóvá dagadt. A lezuhanó víztömeg magával ragadta a patak partján heverő rönköket, amelyek azután ágyudörg.éshez hasaidé robajjal közeledtek a gyár felé. A munkások százai futva menekültek a hegyoldalba, hogy legdrágább kincsüket, az oly sokszor emlegetett ‘‘nyomorult életüket” a biztos hullámsirtól megmentsék. Csak a gyár igazgatója őrizte meg lelki nyugodtságát. A legnagyobb veszély pillanatában a vzifogó gátjánál termett, hogy a vízelvezető csatornák zsilipjeit fel rántsa. A szabad utat nyert csatornában azután a farönkök is elúsztak ezerszámra, de a gyár a munkásteleppel együtt meg volt mentve. Egyetlenegy ember volt, aki segítségére sietett az igazgatónak: Sroiszkesz, a csodarabi hive. Az igazgató, megpillantván emberét, éktelen káromkodásban tört ki. “A f. e. m. a csodarabbidat a buta imájával együtt!” — dörögte harsány keserűséggel. Sroiszkesz azonban csak a vállait vonogotta. — Minek rendelt az igazgató ur 50 koronás drága imát, a mikor 20 koronáért is elegendő lett volna. Hát nem megmondtam ? * * * Boldogság országa. A világ első igazi hajósnépe a romannok voltak, a kik kicsi, fedetlen hajóikon délen a Földközi-tenger legkeletibb pontjáig, Grönlandig jutottak, a mely szigeteket ők fedezték föl. Hajózásaikról számos monda maradt fönn, a melyekből kitűnik, hogy Izland- ból kiindulva, eljutottak Amerikába is, a melyet Vinlandnak neveztek <>1. A normannok a Krisztus utáni ezredik év körül fedezték föl a Farői szigeteket. Izlandot és Grönlandot és lzlandon telepet létesítettek, a honnan további fölfedező útra indultak. Vörös Erik vezetésével Grönlandiéi délnyugatra fölfedezték Helluland-ot (Kőország), Markland-ot ; (Erdőország) és Vinland-ot (Borország), a mely utóbbinak a boldogok országa melléknevet adták. Egy későbbi utján Vörös Erik a Horirtramanaland-ot (fehér emberek országát) fedezte föl. Ezekről a fölfedező utakról nagyszámú izlandi monda maradt fönn, a melyben legnagyobb részét a 13. és 14. században jegyeztek csak föl a szájhagyomány alapján. Kérdés, hogy ezek a mondák történelmi szempontból hitelt érdemelnek-e. Vörös Erik mondáját, a mely a boldog Vinland fölfedezéséről szól, eddig általában igaznak tartották és Uj-Skócia partvidékét tartották a hires Vinland-nak. Az újabb kutatás azonban ezt megcáfolja és azt állítja, hogy Vinland csak ama sok mesebeli csodasziget egyike, a melyekkel az északi népek mondáiban olyan gyakran találkozunk. Vörös Erik mondájában ugyanis el van mondva, hogy fia, Leif, látogatóban volt Olaf Tryggyason norvég királynál; visz- visszahajózása közben eltévedt és Grön- landtól délre oly országba jutott, a melyről eddig sejtelme sem volt. Ott vadon termett a szőlő és a gabona. Hazatérése után öcscse, Thorstein is útra indult, hogy az uj országot fölkeresse, de nem járt szerencsével. A vihar nyugatra vetette, Írország felé. A következő évben Thoofin Karlsevi nevű izlandi kereskedő indult el több hajóval a boldog ország fölfedezésére és Grönandtól délre már kétnapi ut után egy erős szigetre ért, a melyet Mark- landnak nevezett el, további két nap múlva egy homokos partvidékhez ért és csak a következő évben érkezett a mesbeli Vinlandba, a hol vadon termett a szőlő és a gabona. Itt át akart telelni, de a ben- szülöttek, a kiket a monda skerlingeknek nevez, elűzték, úgy, hogy egy északabbra fekvő fjordba kellett menekülnie, a honnan tavaszszal visszatért Grönlandba. ❖ Hs H: A további előrehaladás és az Egyesült Államok meglévő törvényeinek fenntartása érdekéber' mindenki szavazzon november 5-én William Howard Taftra, mint elnökre és James Schoolcraft Shermanra, mint alelnökre. Alex Fuchs ELSŐRENDŰ MAGYAR VENDÉGLŐ Kitűnő magyar konyha, figyelmes kiszolgálás. Minden pénteken halpapríkás. 117 E. 14th St. NEW YORK
