Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-06 / 27. szám

6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSUK LAPJA 27. sz. Julim 6 I» VEGYES Hl A hirdetés háromszáz év előtt. Három­száz éve most annak, hogy párisban fölme­rült az az eszme, hogy a közönségnek meg kellene könnyíteni a munkáját, ha vala­mit eladni, venni vagy bérbe adni akar. Voltak ugyan már akkor is részben nyom­tatott, részben Írott újságok, de még nem volt bennük hirdetés. Montaigne (a ki 1549-ben halt meg) vetette föl az eszmét, hogy nyilvános hirdetési irodát léptesse­nek életbe. Fia, a hires essay-iró, ezt Írja apja tervéről: — Elhunyt atyám mindig azt akarta, hogy a nagyobb városokban legyen oly hely, a hová mindenki elmehessen, a ki­nek valamire . szüksége van és legyen ott egy állandóan alkalmazott hivatalnok, a ki mindenkinek ügyes-bajos dolgát föl- jegyzi; az egyik szolgát keres, a másik ta­nítót, a harmadik munkást, ez ezt, az amazt, mindenki azt, a mire szüksége van. Úgy hiszem, mondotta atyám, hogy ez a kölcsönös értesítés nagy könnyebbségre válna az egész kereskedelemnek. De csak 1612-ben vitte a tervet a nyilvánosság elé egy Theophraste Renaudot nevű párisi orvos. A terv meg is valósult. Renaudot lajstromot tett ki irodájában és abban mindenki bizonyos díjazás ellenében beír­hatta kívánságát. Az intézmény csakha­mar oly népszerű lett, hogy Renaudot há­rom évvel később a lajstromot számos pél­dányban kinyomatta. Így keletkezett a Feuilles du Bureau d ’adress, tehát az első hirdető lap. Rovat volt benne eladó ura­dalmak és polgári lakóházak részére, el­adó és kibérelhető párisi házak, betölten­dő hivatalok, szolgai állások, eladó búto­rok és más tárgyak számára. Ez a legré­gibb hirdető lap a tulajdonos halálával megszűnt. De maga az uj intézmény még a 18-ik században is fönnállt Francia- országban. * Potemkin-harc. .A Szanghájban megje­lenő North China Daily News-nak Nan- kingból mulatságos történetet jelentenek, mely különös világosságot vet a köztársa­sági és császári cscapatok közt a múlt év végén lefolyt harcok komolyságára. Mikor az elmúlt év novemberében a I köztársasági csapatok körülzárták Nan­king városát a lap tudósítója meglátogat­ta a Tigris nevű magaslatot, mely a város körfalán kívül áll s melyről a támadók a városfalon belül álló és császári csapatok által megszállott Oroszlán halmozt ágyuz- ták. Noha a két magaslat között a távol­ság alig 3—4 kilométer, a kár, a mit a lö­völdöző csapatok egymásba tettek, föltű­nően csekély volt. Ennek magyarázata az, hogy az egymással szemben álló csapatok legénysége egy szálig Huan tartományból való volt. Aki ugyanis tudja, hogy egész Kínában milyen erősen kifejlődött a hon­fitársi érzés, cseppet se csodálkozhatik azon, hogy az ellenfeleknek semmi ked­vük sem volt egymást komolyan meggyil­kolni. Miután azonban a köztársaságiak eltagadhatatlanul bevették a Tigris hal­mot, a kölcsönös lövöldözés elől nem tér­hettek ki, hacsak nyílt lázadásban nem akartak kitörni. A szemben álló csapatok azonban tisztjeik háta mögött egységet kötöttek, hogy az ágyukat olyképp fog­ják beállítani, hogy a lövések ne találja­nak Minthogy mindkét részről képzett és ügves tüzérség állott akcióban, ez sikerült is. Néhány napig vígan dörögtek az ágyuk anélkül, hogy bármely részről egyetlen ka tona is elesett volna. Fgv reggel azonban a császáriak parancsnokának, Csang tá­bornoknak eszébe jutott személyesen meg tekinteni derék tüzérségének működését. A tábornok nyomban rájött a csalafinta­ságra s a tettek embere lévén, szó nélkül lefejeztetett két rosszul célzó tüzért s a többieknek ugyanezt a sorsot Ígérte. Most már a maguk élete forogván kockán, a császári tüzérek siettek helyesen beállíta­ni ágyúikat. Ez a váratlan fordulat ter­mészetesen kínosan meglepte a tigris hal­mon levő republikánus kollégákat, a kik azt hitték eleinte, hogy honfitársaik rutul megszegték szavukat s ezen való fölhábo- rodásukban hasonlókép viszonozták ama- zo küdvözletét. Néhány napig tehát légy­ként hulltak az emberek, mígnem kémek utján a republikánusok megtudták a va­lót s nyomban készek voltak uj egyezség kötésére. Ez az uj megállapodás az volt, hogy az ellenfél egyetlen ágyulövést se viszonozzon nyomban, hanem cscak bizo­nyos idő múlva, hogy ilykép a tüzéreknek idejük legyen a kazamatákba visszavonul­ni. Ennek az uj módszernek azután az volt az eredménye, hogy a két halmon el­helyezett tüzérség Nanking elestéig me­gint nem vesztett egyetlen embert sem. Mit mondanak a hozzáértők. E lap ol­vasói érdeklődni fognak az iránt, hogy a Ligett és Myers dohányárus cég, amely a “CL1X” cigarettára vonatkozó hirdetése ezen számban jelenik meg, egyike a világ legnagyobb és megbízhatóbb dohány és cigaretta gyártóinak. A világnak majd­nem minden nemzete ismeri e cég gyárt­mányait, ez csinálja a legtisztább és leg- izletesebb dohányt, mint a hogy azt mi is tudjuk. Sok gyári és jól fizetett munkásai van­nak a világ minden részéből. Egyike a leg­nagyobb cégeknek Amerikában, mely arra igyekszik, hogy ezen országot nagygyá és hatalmassá tegye. A gyárukban oly ügye­sen dolgoznak, hogy képesek a legfino­mabb cigarettákat a legolcsóbb árakért eladni. A “CLIX” fajta cigarettát direkt azon célból gyártja, hogy mindenki jutányos áron egy jó fajta cigarettához jusson. — Ezen finom cigaretta nagyon olcsón kap­ható, tudniillik tiz darabot 5 centért. A “CLIX” cigaretta olyan emberek ál­tal van csinálva, kik évek óta csakis do­hánynyal foglalkoznak és ösmerik annak értékét. Mindenki, aki ezen cigarettát szívja, meg fogja szeretni, mert olyan fi­nom dohányból van csinálva, hogy még 10 centért sem lehet jobbat kapni. Vegyen mindenki “CLIX” cigarettát, a legjobb, melyet 5 centért kaphat, szivja azokat s akkor bizonyos lehet róla, hogy mást nem fog szívni, mert azok a legfino­mabb dohányból készültek. ttim***»«*«****««**«*«************1 Dr. Kovács Richard ismert nevű magyar orvos, 236 East 69th Street alá helyezte át orvosi irodáját. — Rende­lő órái ezentúl is reggel 8—9-ia, délben 12—1-ig és este 6—8-ig, vasár- és ünnep­napokon pedig 10—12-ig lesznek megtart­va. Telefon: Plaza 5513.

Next

/
Thumbnails
Contents