Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-30 / 13. szám
6 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 13. sz. 1912 március 30. = VEGYES HÍREK. ™ Egyesztendős 'álom. Múlt év márciusában elfogató parancsot adtak ki Péter- várott gyilkosságiban való részegség miatt egy Moiszenko nevű ember ellen. iMoiszenkó az elfogató végzésből megértette, hogy a szeretője adta a rendőrség kezére és a bizonyos fölakasztástól való rettegés azután annyira fölizgatta, hogy meredten hanyadt esett és mozdulatlanul fekve maradt. Minden kísérlet hiábavaló volt, hogy eszméletre térítsék és Moiszen kó letargikus álomban maradt, a nélkül, hogy közben táplálkozott volna, március 21-től április 14-ig. Ekkor a börtönből a rabkórházba vitték s mesterségesen kezd ték táplálni. Csak az utóbbi időben következett be az állapotában annyi változás, hogy időről-időre megrágja az ételt és néha szájához emeli a kanalat. így letargikus álomban fekszik a gyilkos már majdnem egy eszdeje. Sajátságos az állapotában, -hogy mindent hall és mindent megérez, a mi körülötte történik. Az ápoló fölhívására, hogy egyék, mindig reagál és képes a maga erejéből egyik oldaláról a másikra fordulni. A kórház főorvosa megállapította, hogy az élő tetem lélekzetvétele nem érzékelhető és hogy a testsúlya,nem normális; a hőmér- sék állandóan 37 fok Celzius alatt van. Az érverés kezdetben igen lassú volt, most azonban meglehetősen gyorsul, a miből az orvos gyógyulásra következ- tett. * Temetés részletekben. Sok mindenféle különös dolog megtörtént már a világon, de hogy valakit részletekben temessenek el olyanformán, hogy miközben ő még Itt él a világon, másik része pedig már pihenjen a családi sírboltban, arra még item igen volt példa. Mint minden különös eset, természetesen ez is itt Ameriká ban történt és pedig San Franciscóban. Egy ottani vagyonos polgár, Nicholson William, mint azt az angol lapok Írták, a minap megjelent a polgármesteri hivatalban s a legnagyobb komolysággal egy temetési engedelem kiállítását kérte. — Ki számára? — kérdezte a tisztviselő. — A magam részére. — Ne csináljon rossz tréfát. — Dehogy csinálok. Úgy akartam mondani, hogy önmagámnak csak egy része számára. Én ugyanis levágattam a féllábamat és most annak rendje és módja szerint el akarom temettetni. A hivatalnokot nagyon meglepte ez a fölvilágositás, de azért nyomban előterjesztette a fölöttes hatóságnak. A dolgot ott sem tudták elintézni, azért megidézték, Nicholsont. A kérdezőködésre aztán igy válaszolt: — Nem lenne semmi értelme sem, ha megakadályoznának abban, hogy immáron holt lábamat a családi sírboltba eltemessem. Ez a láb egyszerűen egy darab belőlem, a mely már előre pihenni tért szeretteim körébe. Miért kell addig várni, a míg egy embernek az agy veleje is meghal? És tulajdonképen mi jogon kényszerítenek engem arra, hogy a lábam egy távoli idegen földben legyen eltemetve, a mikor drága pénzt fizetek egy sírboltért? Higyjék meg az urak, sok kellemetlenségét okoznak nekem azzal, ha majd egy egy szép napon egészben elhivatom s a lábamat akkor majd valahol a nagy ismeretlenségben kell keresgélnem. Ez az argumentáció meggyőzte a hivatalt s megkapta a rendes temetési enge- delmet. Erre aztán csináltatott egy rendes koporsót, belehelyezte levágott lábát, aztán barátaitól kisérve kiszállíttatta a temetőbe. Ott a sírnál búcsúbeszédet mondott s megköszönte a lábának ed dig teljesített szolgálatait. A temetés után vidám halotti tor is volt. Nicholson most mülábon jár. * Edison és a repülőgépek. C. H. Grage, egy fiatal amerikai föltaláló, a ki ujrendszerű, kormányozható léghajó megépítésén fáradozik, a minap fölkereste west- orragei gyárában Edisont, hog.y meghallgassa véleményét találmányáról. — Nem hiszek a kormányozható léghajókban, — mondta Edison — a mint, őszintén megvallom, nem bizom a repülő gépekben sem. A Wrighték gépe óta a repülőgép-gyártás terén igen kicsiny előrehaladást lehet tapasztalni. A gépek nem biztosak és ennélfogva gyakorlati célokra nem használhatók. A -kérdéssel különben nem sokat foglalkoztam, csupán olvastam egyet-mást, de igazán nem értem, — miért van az, — hogy nem alkalmaznak a repülőgépekre gázzal töltött szárnyat, a mi ha mást nem, biztosíthatná az egyensulyt| A mai gépekkel nem igen lehet sokra menni. A hajókat vagy vasutakat sohasem fogják helyet* tesiteni. Én azért sem érdeklődöm irán* tűk, mert üzleti ember vagyok s szeretem tudni, hogy ezt vagy azt a találmányt megvásárolnák-e s ha igen: a vásár kifizetné-e magát. Nehezen dolgozom s igy csak természetes, hogy gyakorlati gondolkozásu ember vagyok, a ki mindig azon töri a fejét, hogy találmányaiból mentül több hasznot tudjon szerezni. A legértékesebb eszmék különben a legegyszerűbbek s mégis ezeket a legnehezebb kitalálni. Sokszor megesik, hogy hetekig, hónapokig, sőt évekig dolgozunk valami probléma megoldásán s végül kiderül, hogy a megoldás olyan egyszerű, a milyenre még csak gondolni sem mert az ember. C. H. Grage elmondta Edisonnak, hogy az ő kormányozható léghajójának ballonjában a gáztömeg nem függ a különböző légköri viszonyoktól. A léghajó a kormányos akarata szerint emelkednék föl vagy alá, föltétlenül biztos lenne s hetekig a legtökéletesebb egyensúlyban bir maradni a levegőben. — Mit szándékozik tenni vele? — kérdezte Edison. — Keresztül akarok szállni az Atlanti óceánon ötven utassal s a hajtóerő nem fog többe kerülni százötven dollárnál, —- felelte Grage. — Ez elég olcsó, — mosolygott Edison — de én nem hiszem, hogy kereskedelmi téren érjenek valamit a kormányozható léghajók. A levegőnél nehezebb gépekről szólva, Edison megjegyezte, hogy valamikor kísérletezett egy kisebb helikopterrel s ennek jövőjében jobban bízott, mint az aeroplánban... * Hány egyetem van a világon. Egy slatisztikus összeállította az egyetemek statisztikáját, mely szerint nem kevesebb, mint kétszázbusz egyetem osztogatja a doktorkalapot a föld kerekén, az egyetemi hallgatók száma pedig meghaladja a félmilliót. A tudomány egyetemeken kivül van hetvenkét műszaki főiskola hetvenháromezer hallgatóval, hatvannégy kereskedelmi és mezőgazdasági főiskola huszonnégyezer hallgatóval és harminc állatorvosi főiskola hatezer hallgatóval. A legnépesebb a párisi egye tem, melynek 17.500 hallgatója van. Második a berlini 14.000, harmadik a kairói 10.500, negyedik a moszkvai 9500, ötödik a pétervári 9000, htodik a bécsi 8900, hetedik a münkheni 8100, nyolcadik a budapesti 8000 és kilencedik a new yorki 6500 bejegyzett hallgatóval.
