Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-16 / 11. szám

6 ii. sz. 1912 március 16. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja ™ VEGYES HÍREK. « Fejedelmek vasúti kalauza. A minap egy könyv jelent meg Párisban, a mely nagy érdeklődést feltett, mert egy nyu­galomba vonult vasúti hivatalnok ural­kodókról mond el benne érdekes intim ap­róságokat. Hogy miképpen tudhat min­denről, annak érdekes a magyarázata. Paoli vajmi kevés szolgálatot teljesített a vasúton, de ő volt az a tisztviselő, a ki az utolsó évtizedekben az összes Fran­ciaországba érkező fejedelmi személyisé­geket a határon fogadta és gondoskodott róla, hogy a legnagyobb rendben eljut­hassanak Párába s onnan ismiét a ha­tárra. Útközben csaknem valamennyi euró­pai és tengertuli államfővel érintkezett, így megtudjuk a memoárokból, hogy a spanyol király első franciaországi láto­gatása alkalmával a legfrisebb francia utcai nóták után érdeklődött. A mikor aztán a meglepett hivatalnok letagadta, hogy tudná őket, akkor az ifjú király pompásan elfütyült neki néhányat. A leg több gondot okozta neki, valamint a töb­bi vasúti tisztviselőnek is az orosz cár utazása. Még most a memoár sorai kö­zül is íkiérziik az az aggodalom, a mi Mik­lós cár utazásai alkalmával megszállta. Mert a cárt megelőzte és kisérte is egy sereg orosz titkosrendőr. Hogy Edvárd angol király milyen jól ismerte a franciá kát, azt onnan lehet tudni, hogy abban az időben, a mikor Clemenceau minisz­terelnök rettenetes forradalmakat jósolt, csakhogy ismét hő,s és társadalommeg­mentő gyanánt szerepelhessen, az egész (kavarodás teljesen hatástalan maradt Edvárd királyra, ő épen május elsején akart Párába érkezni- A francia kor­mány, utalva a készülő revolucióra, kér­te, hogy halassza el legalább két nappal utazását. Az angol király azonban moso­lyogva jegyezte meg, hogy ilyesmit vele nem lehet elhitetni, ő nagyon jól ismeri a párisi népet és éppen azért mégis azon a veszedelmes május elsején érkezett Pá­rába és megnézte a zavargást. Elmond­ja még Paoli, hogy a Párisban inkognito időző uralkodók valósággal irtóznak at­tól, hogy valamelyik másik éppen ott lévő uralkodóval találkozzanak. így pél­dául Lipót királylyal és Edvárd király- lyal, a kik gyakran voltak egyszerre Pá­risban, megesett, hogy este egy és ugyan abban a színházban voltak, s mindenkép­pen azon voltak, hogy valahogy meg ne lássák egymást. Edvárd király abba hagyta a Cannes-ben való üdülést is, mert ott sok fejedelmi személyiség idő­zött. * Különös részvénytársaság. Egy fiatal ausztráliai leánynak csodaszép csengésű, erős és terjedelmes szopránhangja volt, úgy hogy példátlan sikerre tarthatott számot. A dicsőséges pályafutásról azon­ban le kellett mondania, mert annyira szegény volt, hogy nem iskoláztathatta hangját. Egy ötletes kereskedő egy na­pon a barátjával a leány lakása előtt sé­tált el, éppen akikor, mikor a leány ének­be fogott. — Valóságos aranybánya van a tor­kában, mondotta a kereskedő. — Igazad van, olyan aranybánya, me­lyet ki kell aknázni — folytatta barátja. — Mit szólnál hozzá, ha részvénytár­sasági alapon kiképeztetnők a leányt? — Huszonötezer frank elég is lenne hozzá. Párisba küldjük a leányt, a hol is­koláztatjuk s ha visszatér, ostromolni fogják szerződési ajánlatokkal, a mi a részvényeseknek hatalmas osztalékokat jelent. így is tettek. Ezer darab huszonöt frankos részvényt bocsátottak ki, a me- lyaket valósággal szétkapkodtak A fia­tal leány gyönyörű eredménynyel fejezte be Párisban tanulmányait; az ausztráliai színházak versenyeztek érte. A részvé­nyek ára hamarosan emelkedett és ma a huszonöt frankos részvényt 87.45 frank­kal jegyzik a melbo'urnei tőzsdén. Az énekesnő hasztalanul akarta az előlege­zett huszonötezer frankot kamatostul, nyereségestől visszafizetni, a részvénye­sek semmi áron nem akarnak különös részvényüktől megválni. Az énekesnő keresetének tiz százalékát köteles régi szerződése értelmében a részvénytársa­ságnak átadni, a mi most, hogy százezre­ket keres évente, igen nagy kiadást je­lent neki. * Kutyatemető Kopenhágában. A dán fővárosban mintegy tiz esztendő óta ren­des, szabályozott és szépen befásitott te­mető szolgál arra a célra, hogy a hűséges kutyáknak nyugvóhelyéül szolgáljon. A temető tfönállása óta 1200 kutya találta örök pihenőjét és igy az egyes sirok fö­lött a hátrahagyottak által elhelyezett kövek és táblák bőséges változatosságot mutatnak. Az egyik fölirás következő­képp hangzik: —- Itt nyugszik feledhetetlen kedves Bubijuk, élt 15 évet. A másik impozáns márványoszlopon, a mely friss rózsával van állandóan tele­szórva, igy szól a fölirás: — Felejthetetlen hűséges Cézárunk­nak ! A szomszéd sírkő érzelmesebb húro­kat penget, a mikor ezt mondja: — Köszönjük tizennyolc évi ragaszko­dásodat. , iNem érdektelenek a következő sorok sem: — Itt nyugszik Petersen egyetlen hű­séges barátja: gazdája betegsége miatt halálra emésztette magát. Gyönyörű fehérmárvány obeliszk őrzi egy másik kutyus porhüvelyét, rajta e sokat mondó szavak:: — Köszönjük derék pajtás és becsüle­tes barát! A gyászoló fiuk. A sajátságos temető gondozott utjain nem ritkán lehet látni a sirok látogatóit, a kik elbántok kedveltjük sírját látogat­ják meg és koszorút vagy virágcsokrot helyeznek el a jobblétre szenderült álla­tok sírjára­* A hajó elsülyedésének megakadályo­zása. A North Carolina hadihajón érde­kes kísérleteket tettek: Arról volt szó, hogy kipróbáljanak egy oly egyszerű és gyakorlatias módszert, a mely alkalma­tos arra, hogy a meglékelt vagy megsé­rült hajó sülyedését megakadályozza. Az eljárás tulajdoniképpen abban áll, hogy a hajóba nyomult víztömeget légnyomásu berendezéssel kiszorítsák a hajótestből, a mi aztán alkalmat nyújt arra, hogy a léket, illetve sérülést a hajó részén kija­vítsák. Withérsproon mérnök az ameri­kai hadi tengerészet minisztériumának ajánlotta föl a kísérletezést, a mely az­tán erre a célra a North Carolina hadiha­jót jelölte ki. A kisérletet úgy ejtették meg, hogy a hajónak víztől mentes ré­szeibe nagyobb tömegű vizet bocsátot­tak be, a melyet azutá nkeskeny nyíláson át a helyiségbe sajtolt 12 font nyomású sűrített levegővel visszaszorítottak a tengerbe, a mi tiz perc alatt kifogástala­nul sikerre vezetett. Ugyanakkor, a mi­kor a 12 fontos nyomást alkalmazták a víztömegre, az oldalsó falakra és helyi­ségekre ellenkező irányból ugyancsak légnyomást irányítottak, nehogy a víztö­meggel telt helyiségbe szorított légnyo­más a falakat kinyomja.

Next

/
Thumbnails
Contents