Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-16 / 11. szám
6 ii. sz. 1912 március 16. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja ™ VEGYES HÍREK. « Fejedelmek vasúti kalauza. A minap egy könyv jelent meg Párisban, a mely nagy érdeklődést feltett, mert egy nyugalomba vonult vasúti hivatalnok uralkodókról mond el benne érdekes intim apróságokat. Hogy miképpen tudhat mindenről, annak érdekes a magyarázata. Paoli vajmi kevés szolgálatot teljesített a vasúton, de ő volt az a tisztviselő, a ki az utolsó évtizedekben az összes Franciaországba érkező fejedelmi személyiségeket a határon fogadta és gondoskodott róla, hogy a legnagyobb rendben eljuthassanak Párába s onnan ismiét a határra. Útközben csaknem valamennyi európai és tengertuli államfővel érintkezett, így megtudjuk a memoárokból, hogy a spanyol király első franciaországi látogatása alkalmával a legfrisebb francia utcai nóták után érdeklődött. A mikor aztán a meglepett hivatalnok letagadta, hogy tudná őket, akkor az ifjú király pompásan elfütyült neki néhányat. A leg több gondot okozta neki, valamint a többi vasúti tisztviselőnek is az orosz cár utazása. Még most a memoár sorai közül is íkiérziik az az aggodalom, a mi Miklós cár utazásai alkalmával megszállta. Mert a cárt megelőzte és kisérte is egy sereg orosz titkosrendőr. Hogy Edvárd angol király milyen jól ismerte a franciá kát, azt onnan lehet tudni, hogy abban az időben, a mikor Clemenceau miniszterelnök rettenetes forradalmakat jósolt, csakhogy ismét hő,s és társadalommegmentő gyanánt szerepelhessen, az egész (kavarodás teljesen hatástalan maradt Edvárd királyra, ő épen május elsején akart Párába érkezni- A francia kormány, utalva a készülő revolucióra, kérte, hogy halassza el legalább két nappal utazását. Az angol király azonban mosolyogva jegyezte meg, hogy ilyesmit vele nem lehet elhitetni, ő nagyon jól ismeri a párisi népet és éppen azért mégis azon a veszedelmes május elsején érkezett Párába és megnézte a zavargást. Elmondja még Paoli, hogy a Párisban inkognito időző uralkodók valósággal irtóznak attól, hogy valamelyik másik éppen ott lévő uralkodóval találkozzanak. így például Lipót királylyal és Edvárd király- lyal, a kik gyakran voltak egyszerre Párisban, megesett, hogy este egy és ugyan abban a színházban voltak, s mindenképpen azon voltak, hogy valahogy meg ne lássák egymást. Edvárd király abba hagyta a Cannes-ben való üdülést is, mert ott sok fejedelmi személyiség időzött. * Különös részvénytársaság. Egy fiatal ausztráliai leánynak csodaszép csengésű, erős és terjedelmes szopránhangja volt, úgy hogy példátlan sikerre tarthatott számot. A dicsőséges pályafutásról azonban le kellett mondania, mert annyira szegény volt, hogy nem iskoláztathatta hangját. Egy ötletes kereskedő egy napon a barátjával a leány lakása előtt sétált el, éppen akikor, mikor a leány énekbe fogott. — Valóságos aranybánya van a torkában, mondotta a kereskedő. — Igazad van, olyan aranybánya, melyet ki kell aknázni — folytatta barátja. — Mit szólnál hozzá, ha részvénytársasági alapon kiképeztetnők a leányt? — Huszonötezer frank elég is lenne hozzá. Párisba küldjük a leányt, a hol iskoláztatjuk s ha visszatér, ostromolni fogják szerződési ajánlatokkal, a mi a részvényeseknek hatalmas osztalékokat jelent. így is tettek. Ezer darab huszonöt frankos részvényt bocsátottak ki, a me- lyaket valósággal szétkapkodtak A fiatal leány gyönyörű eredménynyel fejezte be Párisban tanulmányait; az ausztráliai színházak versenyeztek érte. A részvények ára hamarosan emelkedett és ma a huszonöt frankos részvényt 87.45 frankkal jegyzik a melbo'urnei tőzsdén. Az énekesnő hasztalanul akarta az előlegezett huszonötezer frankot kamatostul, nyereségestől visszafizetni, a részvényesek semmi áron nem akarnak különös részvényüktől megválni. Az énekesnő keresetének tiz százalékát köteles régi szerződése értelmében a részvénytársaságnak átadni, a mi most, hogy százezreket keres évente, igen nagy kiadást jelent neki. * Kutyatemető Kopenhágában. A dán fővárosban mintegy tiz esztendő óta rendes, szabályozott és szépen befásitott temető szolgál arra a célra, hogy a hűséges kutyáknak nyugvóhelyéül szolgáljon. A temető tfönállása óta 1200 kutya találta örök pihenőjét és igy az egyes sirok fölött a hátrahagyottak által elhelyezett kövek és táblák bőséges változatosságot mutatnak. Az egyik fölirás következőképp hangzik: —- Itt nyugszik feledhetetlen kedves Bubijuk, élt 15 évet. A másik impozáns márványoszlopon, a mely friss rózsával van állandóan teleszórva, igy szól a fölirás: — Felejthetetlen hűséges Cézárunknak ! A szomszéd sírkő érzelmesebb húrokat penget, a mikor ezt mondja: — Köszönjük tizennyolc évi ragaszkodásodat. , iNem érdektelenek a következő sorok sem: — Itt nyugszik Petersen egyetlen hűséges barátja: gazdája betegsége miatt halálra emésztette magát. Gyönyörű fehérmárvány obeliszk őrzi egy másik kutyus porhüvelyét, rajta e sokat mondó szavak:: — Köszönjük derék pajtás és becsületes barát! A gyászoló fiuk. A sajátságos temető gondozott utjain nem ritkán lehet látni a sirok látogatóit, a kik elbántok kedveltjük sírját látogatják meg és koszorút vagy virágcsokrot helyeznek el a jobblétre szenderült állatok sírjára* A hajó elsülyedésének megakadályozása. A North Carolina hadihajón érdekes kísérleteket tettek: Arról volt szó, hogy kipróbáljanak egy oly egyszerű és gyakorlatias módszert, a mely alkalmatos arra, hogy a meglékelt vagy megsérült hajó sülyedését megakadályozza. Az eljárás tulajdoniképpen abban áll, hogy a hajóba nyomult víztömeget légnyomásu berendezéssel kiszorítsák a hajótestből, a mi aztán alkalmat nyújt arra, hogy a léket, illetve sérülést a hajó részén kijavítsák. Withérsproon mérnök az amerikai hadi tengerészet minisztériumának ajánlotta föl a kísérletezést, a mely aztán erre a célra a North Carolina hadihajót jelölte ki. A kisérletet úgy ejtették meg, hogy a hajónak víztől mentes részeibe nagyobb tömegű vizet bocsátottak be, a melyet azutá nkeskeny nyíláson át a helyiségbe sajtolt 12 font nyomású sűrített levegővel visszaszorítottak a tengerbe, a mi tiz perc alatt kifogástalanul sikerre vezetett. Ugyanakkor, a mikor a 12 fontos nyomást alkalmazták a víztömegre, az oldalsó falakra és helyiségekre ellenkező irányból ugyancsak légnyomást irányítottak, nehogy a víztömeggel telt helyiségbe szorított légnyomás a falakat kinyomja.