Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-30 / 52. szám

4 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 52. sz. 1911 december 30. VOL. XII. DEC. 30, 1911. No. 52. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Ref. Church in the U. S. magyar egyház­megyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: a 14-ik utcai magyar ref. egyház, New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 326 E. 79th St., New York. Telephone 7135 Lenox. Előfizetési árak: \merikába egész évre............................... $2.00 Magyarországba egész évre.. $3.00 (15 kor.) HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication office: 244 East 14th Street, New York. N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $1; Foreign countries: One year $3; Half year $1.50. A MULT ÉS JÖVŐ. Az esztendőnek a végére jutottunk. Ilyenkor mindenkit különös érzés fog ei, ha a múltra gondol vagy a jövő felé te­kint. Azt szokták mondani, hogy a fia­talok előre tekintenek, az öregek pedig a múlton merengenek. Úgy van. De mind­két korban a megszokott dolgoknak nagy hatalma van az emberiség felett s még a f’at'alok is csak ritkán törnek maguk előtt uj utat, hanem inkább a megszokott régi utón haladnak. Különösen az egyházi életünk terüle­tén találkozunk eme szomorú igazsággal. A vallás lényegén nem változtat az, ha a megváltozott körülmények mellett a kül­ső formákat megváltoztatjuk. A változ­tatásokat úgyis előbb vagy utóbb meg kell tennünk, ha a korral haladni aka­runk, nem csupán azért, mert szükségünk van az uj formákra, hanem mert a régiek elavultak. Az atheneiek nagyszerű mun­kát végeztek az ókorban, de ha valaki az atheneiek leszármazottjait a régi mód szerint akarná ma nevelni és tanítani, bi­zony az csak veszedelem volna a modern atheneiekre. így vagyunk a vallással is. Sokat, na­gyon sokat kell változtanunk akkor, ha a mai kor gyermekével meg akarjuk ismer­ni és szerettetni hitünk igazságait. Min­denek előtt Istennek igéjét, a bibliát kell kezébe adnunk. De vájjon képes-e a magyar gyermek megérteni a mi magyar bibliánkat, a mikor annak nyelvezete oly régi, hogy még a felnőtteknek is gondot ad az, hogy: egyes kifejezéseket megért­senek. Más nemzetek, németek, angolok, amerikaiak lefordittatják a szent könyvet évről-évre s mi még mindig a Károk Gáspár bibliáját használjuk, jóllehet bi­zony, a mi zengzetes magyar nyelvünk nagyon sokat változott és fejlődött azon időtől kezdve, a mikor Kár.oli az ő külön­ben érdemes bibliaforditását kiadatta. Vagy tekintsünk az énekes könyvünk­re. Évszázados fordításokat használunk, a régi mód szerint énekelünk, holott a kö­rülményeik megváltoztak s az éneklésünk­nél is gyorsabb ütemeket, újabb énekeket kellene használnunk. Mindezek kicsi­nyes dolgoknak látszanak, de mégis nagy következményekkel birnak. Arról nem is igen merek szólani, hogy az úri szent vacsora jegyeinek felvételé­nél használatban lévő kehely a mai kor­ban mennyire veszedelmes. A fertőző betegségeket, különösen a nagy város­ban egymás után adjuk átal — csak azért mert a régi formákon a megváltozott kö­rülmények mellett sem akarunk változ­tatni. A müveit népeknél, a hol a formá­kat nem tévesztik össze a lényeggel, a kehelyt helyettesitő kis poharak vannak használatban. De hát a mi népünk még nagyon a szokások hatalma alatt van s különösen az egyházi életben, a vallásban nem szereti a változtatást. Pedig a ré­gieket csak újakkal lehet javítani. Most, a mikor egy év lezáródik a sze­münk előtt, ne maradjunk csak a régiek­nél, hanem tekintsünk előre is és úgy dolgozzunk az Isten országának a ter­jesztésével. Ha a régi biblia fordítás nyelvezete ósdi, ha éneklésünk nem felel meg a mai kor követelményeinek, köve­teljük az uj bibliát, az uj énekes könyvet, követeljük az uj életet nem csupán a tár­sadalmi, hanem az egyházi téren is. * A presbyterián lelkészek szövetkezete az elmúlt hetekben ünnqpelte félszázados fennállását, amely alkalommal az 5-ik ave.-n fekvő iSavoy szállodában Rév. Elar- lan G. Mendenhall elnöklete alatt nagy ebédet rendeztek a presbyterián lelké­szeknek. Nem csupán lelkészek jelentek meg ez alkalommal, 'hanem mondhatni, hogy New York városának az előkelősé­ge. Legelőször az egyházmegye elnöke, Alexander György fejezte ki szivbeli üd- I vözletét és kívánt elöhaladást a szövet- I kezeinek. A többi szónoklatok között i különösen említésre méltó volt Jowett Henrik Jánosnak, a hires angolországi papnak a beszéde. Jowett csak nem régen került Amerikába és beszédének elején háláját fejezte ki azon fogadtatásáért, a melyben őt Amerika részesítette. Majd aztán a hires szónok áttért a saját életére és elmondott egy-egy humoros történetet az életéből. Végül a beszédét azzal zárta be, 'hogy azért tud nagy munkát végezni, mert nem csupán a természeti, hanem az isteni dolgokba is betekintést nyerhetett. Ez lelkesíti, bátorítja és buzdítja őt az ő munkájában és kéri a többi lelkészeket is, akik jelen vannak, hogy ne feeljtsék el soha a munkálkodásuk közben az Isten­nek gondviselését. Végül a világszerte ismeretes millio­mos kereskedő Wanamaker János emel­kedett fel szólásra. Wanamaker azt mondotta, hogy a társadalmi életben nem a kereskedő, vagy a business ember fog­lalja el az első helyet, akinek a fényűzé­se és gazdagsága a kereskedelemben el­ért eredménytől függ, hanem a legkitű­nőbb ember az, aki Istent szolgálja, úgy mint Jowett vagy hozzá hasonlóan és elő­re teszi az első dolgokat és mindenekelőtt Istent tartja szem előtt. * A new yorki presbyterián egyház bel- missziói hatósága alatt munkálkodó ola­szoknak boldog karácsonyi ünnepük volt. Néhány héttel ezelőtt szentelték fel a 153-ik utca és Morris Ave. sarkán lévő gyönyörű templomukat, a melyet a pres­byterián egyházak vezetőinek az áldozat- készsége építette fel számukra. Az egy­ház lelkésze Rev. G. J. DÍAnahise, aki az istentiszteleteket olasz nyelven tartja a hallgatók részére. A gyönyörű templom értéke több mint $50.000. A templom fel­szentelésénél részt vettek az angol egy­házak vezetői is. Sok szó esik az amerikai gyermekneve­lésről. Különösen az idegen országokból számlázottak nem helyeslik azt a szabad­ságot, amit az amerikai szülők a gyerme­keiknek megadnak. Sokan panaszkod­nak, hogy az itteni gyermekek nem oly jók. mint az európaiak, ahol a gyermek­nek úgyszólván alig szabad szólani. De ha megtekintjük az eredményt és párhu­zamot vonunk az európaiak és ameri­kaiak között, úgy csakhamar észrevehet­jük, hogy az amerikai bátor, ügyes és életrevaló és minden körülmények között feltalálja magát, míg az európai, ha vál­tozott körülmények közé ikerül, nehezen tud alkalmazkodni az uj szokásokhoz. Ez mind azért van, mert az európai gyerme­keit félénken vannak felnevelve, míg az amerikaiak, már gyermekkorukban is sokkal bátrabbak s ügyesebbek, mint az európaiak.

Next

/
Thumbnails
Contents