Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-09 / 49. szám

Amerikai Magyar Reformátusok Lapja

49. sz. 191* december 9.

AZ AMERIKAI MAGYAR PRESB. REFORMÁTUS EGYHÁZAK TÖRTÉNETE.

A NEW BRUNSWICKI, N. J. EGYHÁZ.

(Folyttá tás.)

Volt téhát templom s megvolt az egyház szilárd alapba vetve. A templomláto- katók száma folyton nőtt s alig két óv elteltével a templom kicsinynek bizonyult. Az 1907 január i-én tartott egyházi közgyűlés intézkedett egy alkalmasabb helyen és megfelelő (nagyságban építendő templomról. Ezzel egy időben az Baston Avenuen levő második angol Presbyterian egyház, híveinek rohamos fogyatkozása miatt gyülekezetét feloszlatta és gyönyörű templomát áruba bocsátotta. A magyar egyház erről tudomást szerezlve, $i5,ooo-t ajánlott az épületért, amit könnyű fizetési feltételek mellett 'az angol egyház el is fogadott. Megindult tehát a gyűjtés és rövid hat hét alatt, az áldozatkész magyarság 2000 dollárt adakozott a templom megvételéhez. A gyülekezet ezt 'az összeget előlegül nyomban lefizette és 1908 április 5-én uj templomát fel is avatta. Később előbbi templomára 5000 dollár kölcsönt vett fel s igy a vétélárt Julius elsején teljesen kifizette.

Az akkor teljes erővel megindult csatlakozási munkával szemben, az egyház fényes tanujelét adta életképességének. Minden aknamunka és ellenségeskedés dacára az egyház nap-nap után erősödött és hatalmasodott. De alig töltött a gyülekezet egy évet nagy lelkesedéssel és áldozatkészséggel ímegtvásárolt templomában, újabb változás történt, mely óriási előnyére vált 'az egyháznak. Ugyanis a Szent Jakabról elnevezett Methodista Bpiscopális egyház hatalmas temploma, leégése folytán eladásra került a templom nélkül maradt gyülekezet ama határozatából, hogy miután az egyház tagjai más városrészben tömörültek, megfelelőbb központban kivárn uj templomot építtetni. Sokáig folytak a tárgyalások és ter- vezgetések, minek végeredménye az lett, hogy a m'agyar reformátusok birtokában levő templomot úgy építészeti, mint fekvésre való tekintetből megvételre a leg- alkaknasaJbbnak találták. Alkuba bocsátkoztak téhát a magyarokkal s cserébe ajánlották leégett templomukat, teljesen ép, hatalmas falaival, 225 láb magas sértetlen tornyával, emeletes iskolájával és a templom mellett lévő 9 szöbás modern berendezésű paróchiát, a magyarok gyönyörű templomáért. A magyar egyház látva az ajánlat óriási előnyeit, belement a cserébe. A cserébe a vagyont érő birtok mellett az angolok még 13,000 dollárt is fizettek. Most már az egyház a leégetten megvett templom újraépítéséhez látott, ami minden költséget egybeszámítva kerek 15,000 dollárt tett ki. Az egyháznak jelenlegi adóssága $12,000.00, ezzel szemben pedig az egyháznak teljes vagyona 75,000 dollárt képvisel. Temploma az Egyesült Államokban levő magyar református templomok között a legszebb és legértékesebb. Úgy a város, mint a magyarság által lakott városrész kellő közepén, a megyei törvényszék tőszomszédságában van. A város felett uralkodó sugártornyában elhelyezett 2500 fontos Kálvin-harang a városban hivatalos tűzjelzőül szolgál. A templom belsejében csinos koronás szószék van és 600 ülő- helylyel biró diófa-padok. A karzatban Carnegie 1250 dolláros segélyével egy 2500 dolláros orgona van elhelyezve, villamos hajtószerkezettel berendezve. Úgy a templomban, mint az iskolatermekben villanyvilágítás és gőzfűtés van. E templom felszentelése 1909 december 19-én ment végbe.

Az egyház New Jersey állam törvényei szerint charterozvz van s hivatalos neve: “A New Brunswick, New Jerseyben levő Magyar Evengéliumi Református Egyház”. Az egyház, egyházi vagyonainak kezelésében teljesen önálló és független, ennélfogva összes vagyona teljesen a magyar gyülekezet tulajdonát képezi. Az egyház lelkipásztora Hámborszky Nánt- dor Pál.

—------o---------A CANADAI PRESB. REF. MAGYAR EGYHÁZAK TÖRTÉNETE.

A magyar reformátusok Canadában az angol presbyterian egyházhoz tartoznak, amely őket eleitől kezdve felkarolta, erkölcsileg támogatta és anyagilag majdnem teljesen és kizárólag föntartottja. Általában téhát elmondhatjuk, hogy magyar református gyülekezetek létrejöve- tele és fenállása Canadában elsősorban a fenti egyház édes anyai gondoskodásának és bánásmódjának, azután a lelki- pásztorok önmegtagadásának s önfeláldozó munkásságának köszönhető.

T A R C A.

A FARMER.

(Folytatás és vége.)

Te, a kora hajnallal kelő, izzadtsággal mosakodó farmernép, ki (folt hátán foltos, kopott ruhát viselsz, mint a feletted zengő, dalát énekeddel vegyitő pacsirta, a farmer madara, mennyivel tisztább, üdébb a te kedélyed, mint azoké, kik nem találkoznak mindennap a természettel, hanem elzártan, mint a rab — unalmasan vergődnek lefüggönyözött ablaku szobáikban, önként megfosztva magukat az Isten áldásától, a napnak 'egészséget és tenyészetet lövelő sugarától és saját hiábavalóságaikkal táplálják és teszik zavarossá becses, de nyavalyás életüket.

A szentirás azt mondja: lélek az, mely megelevenít, a tapasztalat azt tanítja, hogy ép testben lakik ép elme.

Ti, a kik ebben kétkedtek, vagy ahhoz nem értetek, j érték és lássátok.

Amott, a domb déli oldalán, hol a nap sugara szégyenkezve verődik vissza az élénk zajjal nyüzsgő, kor és nemkülönbséggel változatos aratók csoportján, a holtakat is talpra hivó dal hullámzik, mely, az üldözöttet is megállítaná. A természet gyermekeinek kipirult ajkáról száll az ének, hogy annál izesébb legyen a munka. Az az életfrisseség, az az élni vágyás, az a költészet, az a dallam, amely abban az énekben nyilvánul: csakis a boldog farmer életéhez tartozik, azt vonja be a megelégedés és jó reménység aranyszálakból font palástjával.

Óh, ti szeretett honfitársaim, kikkel lelkem, szivem együtt érez: mondjátok meg nekem, ha el tudnátok-e tagadni a kebletekben fel-felsiró vágyat, mely az oly sok véreink életét, egészségét elemésztő gyári és bányamunka mellől oda vonz, hol szent honod akácos utcáju falujában, egyforma földmives véreiddel énekelted a hálaadás pitvarában, a te és övéid fillérein épült Istenházában: “Vígak e föld lakosai, mert megnyíltak ajtajai az Ur bő tárházának, mert a hol hintett marokkal, most kiterjesztett karokkal hordja kévéi sorát, A ki segítségül ihiván az Urat s dolgozni kivánt, nyer tőle ily uzsorát.”

Ha már a testvérietlenség és a sok százados zsarnoki uralom mindenünket megemésztő telhetetlensége elől a sza-