Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-25 / 47. szám
Av .(0\ ( VfyV» *6»V?BA dL Go^ lV Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 47. sz. 1911 november 25. jt '°“í‘ iviAGYARORSZÁGI HÍREK. ö m A muraközi aranymosó-telep. Mura- szerdahely szomszédságában teljes erővel megindult az aranymosás, amelyről már megemlékeztünk, s a mely nemcsak a Muraköz 'fölvirágoztatására alkalmas, ele a magyar bányaipar föllenditésének -is megindítója lesz. Megállapították, íhogv a MUra felső rétegeiben is annyi arany van, a mennyire már egymagában is rentábilis vállalatot lehetne létesíteni. Minthogy azonban a kavicsréteg vastagsága mintegy öt méternyi mély, föltehető, ihogy az alsóbb rétegekben is arany. Az arany mosás telepének kolóniáján ezúttal két gépész, két fűtő, egy kotrómester, 12 munkás 'és még néhány szakember dolgozik. Eddig körülbelül 600 köbméter földet emeltek ki és a megejtett vizsgálat szerint 0.2% aranytartalmat állapítotok meg. * Betörő házaspár. Nagykikindáról Írják, hogy ott a rendőrség letartóztatta (Szántó Imre varrógép-ügynököt, a kire 6 rendbeli betöréses lopás elkövetését bizonyították: rá. (Megindították továbbá az eljárást Szántó felesége ellen is, a ki férfiruhát ölve, nésztvett férjének bűnös cselekedeteiben. A lakásukon tartott házkutatás alkalmával nagymennyiségű arany- és ezüstnemüt, kétezer korona készpénzt és 147 különféle álkulesot találtak, továbbá egy iratot, a melyen azok a házak voltak fölsorolva és emgjegyezve, (a melyekben betörést akartak elkövetni. * A gonosz cseléd. Egy elvetemült cselédleány gonosztettét hiúsította meg a minap a véletlen Budapesten. Oppen- stein Vilmos könyvelőnél volt alkalmazva Schütz Mária cselédleány. A leányt gazdája valami hanyagságáért megszidta, amire a leány boszut forralt s elhatározta, hogy a könyvelő kis leányát megmérgezi. Gonosz tervét a napokban takarta végrehajtani s a kis leány reggeli tejébe marólúgot kevert. A leányka édesanyja azonban gyanúsnak találta a tej -színét és megizlelte. A méreggel kevert tej meglmarta a nyelvét s igy kiderült a cseléd gonosztette. Értesítették nyomban a rendőrséget, a mely Schütz Máriát kihallgatása után letartóztatta. * A kard. A minap éjjel a debreceni Magyar király-kávéházban egy közö>s •gyalogezredbeli főhadnagy karddal tá1 madt a szomszédos asztalnál ülő három polgárra. A főihadnagy csak egy lapos vágást mérhetett az egyikre, mert a polgároknak sikerült őt ezután lefegyverezni. Utólag kiderült, hogy a magyarul nem tudó főihadnagy félreértette az egyik ihentesmester megjegyzését, mire kardot rántott. iA rendőrség (följelentésére a katonai parancsnokság szigorú eljárást indított. * A katonaszabaditó szolgabiró. Mlég négy évvel ezelőtt Nyiry Gyula, a csongrádi járás szolgabirája, abban állapodott meg több jómódú gazdával, hogy sor alá kerülő fiáikat jó pénzért kiszabadítja a katonai szolgálat alól. Ezt, mondotta, annyival is inkább megteheti, hogy ő a sorsibuzó bizottság elnöke s rajta lesz, bogy a legmagasabb számok kerüljenek ki az urnából.. A gazdák közül Kasz- r.iczky István és idősebb Deák Imre ezer-ezer koronát, Forgó Gáspár pedig négyszáz koronát adott át Nyirynek, a kinek azonban minden igyekezete csütörtököt mondott. Valamennyi legényt besorozták három esztendőre. Mivel a csalódott gazdák hasztalanul követelték vissza pénzüket, följelentésükre Csong- rf. dm egye fegyelmi bizottsága megindította az eljárást (Nyiry Gyula ellen. A szolgabirót felfüggesztették s a fegyelmi iratokat további eljárás végett áttették a szegedi törvényszékhez. A bíróság fölmentette a vádlottat a vesztegetés vádja alól. Az ottani tábla azonban ezt az Ítéletet megsemmisítette s Nyiry Gyulát három hónapi fogházra és, hivatalának elvesztésére Ítélte. A Kúria első büntetőtanácsa most a benyújtott semmiségi panaszökat elutasította. * Ezer József, a patkoló-művész. Hires ember Tolnamegyében Ezer József tolnai patköló-kovács, a ki a legvadabb lovat is meg tudja patkolni. Erről a különös képességéről meggyőződtek a budapesti állatorvosi akadémián is, a hol Ezer József uram minden ■ erőszak nélkül, néhány perc alatt oly kezessé tett egy olyan lovat, a melyre addig a legnagyobb erőife- szitéssel sem bírtak patkót verni. Most Bécs'ben a hadügyminisztérium fölhívására szintén bemutatta ebbéli képességét teljes sikerrel. « Diákkisasszony a gazdasági akadémián. Keszthelyről Írják: A gazdasági akadémián a minap egy szombatihelyi urileány is jelentkezett fölvételre. Az igazgatóság ugyan föltételesen elfogadta a beiratkozást, de az iratokat jóváhagyás végett fölküldi a földművelésügyi mitt fezt ériurnlba B'udapestre. * Mária királynő sírja. Mint Nagyváradról jelentik, az ottani várban Végzett ásatás közben a minap szenzációs eredményre jutották: rátaláltak Mária magyar királynő sírjára s valószínűleg a tetemére is. Ismeretes, hogy a várban állott valamikor Szent László 'bazilikája, a melyben Szent Lászlón kívül III. István, II. Endre, IV. László királyok és Beatrix meg Mária királynék temetkeztek. A hetek óta folyó ásatást a biharmegyei régészeti és történelmi 'egyesület megbízásából Gyalofcay Jenő tüzérszázados végezte nagy tudással s az ő érdeme a nevezetes ereklyének fölkutatása. * A hitelezők elől — Amerikába. A budapesti büntetőtörvémyszék vizsgálóbirá- ja elfogató parancsot adott ki Kovács Imre nagykereskedő ellen, a ki körülbelül háromszázezer koronával károsította meg hitelezőit s azután megszökött. Két évvel ezelőtt ment Kovács Szabadkáról Budapestre. Vászon, szőnyeg és háziipari üzletet nyitott a Rombach-,utca 4. számú házában, de azért szabadkai üzletét is föntartotta. Cseh gyárosokkal lépett összeköttetésibe, a kiktől igen sok árut kapott hitelbe. Máj'us óta körülbe- lül kétszázötvenezer korona értékű áru érkezett Budapestre, a honnan az áru egy részét Szabadkára küldte. A Szabadkára küldött árut azután a Délvidéki Banknál ötvenhatezer koronáért elzőlo- gositotta. Szeptember végén Kovács elutazott Budapestről s azt mondotta, hogy Csehországiba megy üzleti ügyben. Azóta nem tért vissza. Hitelezői végre is följelentették, mire a vizsgálóbíró kadta az elfogató parancsot, mert kiderült, hogy Kovács nem is volt Csehországban, ellenben minden jel arra vall, hogy Amerikába hajózott. Az üzletét is leltározták s ekkor kiderült, hogy százezer korona értékű áru hiányzik az üzletből is. Mikor Kovács eltávozott, negyvenhárom- ezer korona lehetett nála.
