Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-25 / 47. szám
4 47- sz. 1911 november 25. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja VOL. XII. NOV. 25, 1911. No. 47. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Ref. Church in the U. S. magyar egyház- megyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki reí. lelkész Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: a 14-ik utcai magyar ref. egyház, New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 326 E. 79th St, New York. Telephone 7135 Lenox. Előfizetési árak: Amerikába egész évre............ ................. $2.00 Magyarországba egész évre.. $3.00 (15 kor.) HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication office: 244 East 14th Street, New York. N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $1; Foreign countries: One year $3; Half year $1.50. EGYHÁZ ÉS SZOCIALIZMUS. A szocializmus tételeiről könyvtárakat- írtak már össze és könyvtárakat fognak összeírni, de mindezek a bibliothékák százezernyi vagy milliónyi kötetjükkel sem lesznek képesek jobban és, érthetőbben kifejezni a szocializmus alapelvét, mint a krisztusi tanítás, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Bgy.ezer- Ikilencszáztizenegy esztendő múlt el Krisztus születése óta, népek értek el a történelmi fejlődés magaslatára, népek zuhantak alá ezekről a magaslatokról, -de a krisztusi elv áll a maga fenségességében" és érintetlenségében és vele szemben á szocializmus minden tétele nem más, mint bő lére eresztett fecsegés. Ezen az állításon lehet fölényesen mosolyogni, lehet berzenkedni, lehet rajta nagyképűen átnézni: az igazsága nem S^ozik meg. De, ha igy van a dolog, van: hiszen akkor ugyanazt a tant református egyház, mint ame- fializmus. Persze, hogy ugyanis ezen múlik .az egész —- a- odiáz -nemcsak hirdeti a Heti is, illetve maga jár yilagosan elemzéföl a tárgyilagosságnak ezen az alapján a kérdést: mi lehet ilyenformán az oka, 'hogy a szocializmus képviselői, helyesebben a szocialisták, ellenségei az egyházaknak, s igy a református egyháznak is? Pályadijakat kellene ennek a kérdésnek a megfejtésére kitűzni, de — nyugodt lélekkel mondhatjuk — csupán az a válasz nyerhetné meg a pályadijat, amelyben volna elég őszinteség annak a megmondására, hogy az oík, amely miatt a szocialisták a református egyház ellenségei, egyszerűen a be nem vallott, de átérzett féltékenység. Szűk egy újságcikk kerete ahhoz, hogy részletes bírálat tárgyává tehesse a szocializmus tételeit, . de az nem lehet egy kis újságcikkben sem vitának a tárgya, hogy a-szocializmus minden gazda-' sági kívánsága a felebaráti szereteten, tehát az emberi méltóság megbecsülésén épül föl. Nem hin.nők, hogy akadna szocialista, aki a szocializmusnak legalább az elemeivel tisztában van, hogy kétség-, bevonná ezt. Az, .aki megbecsüli társában az .emberi méltóságot, ugy-e: nem-, csak az éritkezés módjában és formáiban, hanem embertársa munkájának értékelésében. is érvényesíti, ezt az. elvet, . vagyis — ha ő a; kenyéradó — nem zsarolja ki annak munkaerejét, hanem a munka megfizetésében is megnyilvánitja az emberi méltóság megbecsülését. Mindezt kötetekben is meg lehet írni, de a kötetek esszenciája csak ezt fejezheti ki. Nostsnem az emberi méltóság megbecsülése nyilatkozik-e meg a református vallás minden tételében? Ha pedig; az .nyilatkozik meg, miképp lehet ellenséges indulattal a szocializmus ez iránt az egyház iránt? És nem jogos-e az állítás, h°gy ennek az elenségeskedés- nek az a be nem vallott féltékenység az oka, amely érzi, hogy ugyanazt az eszmét, a vallás gyönyörű keretében és a . vallás hó.ditó erejével hirdeti a református egyház. Pedig bizony nem a féltékenység által támasztott ellenséges indulat,, hanem a református egyház tanaival való együtt-:, érzés volna a legerősebb eszköz a szocialisták kezében, ha már azt hiszik, hogy nekik kell híveket szerezni azoknak az eszméknek a számára, amelyek — a református egyház eszméi.---------o——— Egy Magyarországból idejött és két hétig itt tartózkodott “tanulmányutazó” ur azt irta az amerikai magyarság társadalmi életéről, hogy nincs abban egyetlen derült pont sem, hogy az amerikai magyar egyesületek összes működése az ünneplés alkalmakkor való fölvonulásokban merül ki.' Hogy ez a tanulmányutazó ur, miként a többi társa, nem fordult meg az amerikai magyarság közt, hogy sejtelme sincs annak életéről, hogy tehát, amit felőle irt, azt a könyökéből irta: ez nem újság előttünk. Megszoktuk már a rólunk szoló efféle kritikákat. De amikor úgy szól az “ismertetés” az amerikai magyar egyesületekről, hogy azok csak diszfelvonulásokat rendeznek: ez már nem is mulatságos valami, hanem magyarán : ostobaság. Hiszen nem is kell az amerikai magyarság közé .menni, egyszerűen csak 1 kell olvasni az amerikai magyar újságokban az egyesületek betegse- gitéséről, műkedvelői előadásairól és egy tucat egyéb működéséről szóló tudósításokat : és ezek után mégis nyilvánvaló lenne,- hogy az amerikai magyar egyesületek tesznek is “valamit” s komoly hivatást; telj esi t-enek. Persze az ilyen bírálathoz nem lehet rosszhiszeműnek lenni,.. *A bevándorolt népnek sajtója esztendők hosszú sora óta írja, hogy ebiben az országban, amely a szabadság országa, éppen a-szabadság szelleme nem tűrheti, hogy a bevándorlást bárwi módon is, korlátozzák, ellenben Amerikának és bevándorlóknak egyaránt józan érdeke, hogy a bevándorlást helyesen irányítsák. Igenis: jöjjenek a bevándorlóik, mert szüksége van rájuk Amerikának, — de oda menjenek, ahol szükség van rájuk. Évek -hosszú sóra óta ezt az álláspontot -hirdették lapjaikban a bevándoroltak, azok azonban, akik ennek az országnak az ügyeit intézik, tehát a bevándorlási kérdés megoldása fölött is döntenek, egyszerűen ■ nem hallották meg az újságok szavát, amelyet másfél évt-izedje hangoztatnak. Most a szövetségi kormány és az egyes államok kikül-: dötte-i -a bevándorlási kérdés megoldásáról tanácskoztak Washingtonban, D. C., és tudod-e, kedves olvasó, mit határoztak? Azt határozták; amit — a lapok másfél évtizedje hirdetnek, hogy a A vándorlást irányítani kell. Milyenül eg volna oldva a bevándor)-' ha az ország vezetői nem t/ másfél évtizedje csupán •' lenségnek az újságok ságok szava Volt. .. ' Magyarorsz' lentéselk, hog’’ ke, hogy a Arról azo hogy ez/' munkaidő 1
