Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-18 / 46. szám
46. sz. 1911 november 18. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja bér hó 17-én este volt az angol ref. templomban. A Clarion, Pa. angol reí. egyházmegyében alakították ujjonan az Eleonora, Pa. ev. reí Magyar Egyházat, a melynek feiítartásávaí és a telkészi teendők végzésével a rossiteri ev. ref. lelkész van megbízva. A Clarion Egyházmegye hozzájárul a pai fizetések segélyezéséhez $200- ral évenként. Jelenleg az eleonorai egyházban, a rend még nincs helyreállítva, mivel a 3-i.k egyház újjászervezéséhez az idő rövidsége miatt még nem jutott a jelenlegi lelkész. Rossiter, Pa. környéke magyar refor- mátusságának száma meghaladja az 500-at. / A COURTLANDI, PA. EGYHÁZ. 1910 október havában a norfalfci egyházmegye közgyűlésén tárgyalás alá vették Dr. Freeman és társainak kérelmét, a mely szerint Courtlandon magyar ref. lelkészi állás szerveztessék a vini és ■courtlandi magyarság érdekében. Beható tárgyalás után, az elnök a richmondi egyházmegyével tárgyalt, a mely szerint a richmondi egyházmegye is járulna hozzá a kérdezett állás javadalmazásához. Hozzájárult. így a közgyűlés kimondotta hogy a magyar ügyet felkarolja, a lelkészi állással járó fizetést a költségvetésbe (felveszi, azt időről-időre biztosítja. Az elnök azonnal intézkedett, hogy Trentonból Csutoros Benjámint, a kit jó munkájáról már ismert, meghívja. A meghívást a meghívott elfogadta s állását nov. 5—én elfoglalta és “Five Water Virginia” magyar missziónak elnevezett telepén működését megkezdette. A kis város, mely a megye székhelye, elemi és felső iskolával rendelkezne, a hol a megtelepült magyar farmer gyereke ingyen oktatást nyer. Vasárnap és szombaton a lelkész tanít magyar nyelven. Courtlaudnak van betegségi tő egyesülete, gazdasági köre állattenyésztési szövetkezete és terményértékesitő irodája. Lelkész: Csutoros Benjámin, gondnok Taissy György. Az egyháznak 57 családja van 211 lélekkel. A MORTON ÉS VIDÉKI VA. EGYHÁZ. A nortoni ,Va. ref. egyházat a Home .Misszió Herald 1910-ben állította fel. Első lelkésze meghívás utján Ujlaky János lett, ki a presbyter! misszió alatt előbb Alpihán, iN. J. azután Braddockon működve mindenütt maradandó emléket hagyott maga után az egyház építése által. 'Nortonban, Va. 1910 május első napján foglalta el hivatalát, serényen munkálkodva az Ur szőlőjében. Egy rövid év alatt a magyaroknak templomot szerzett, Osakán fel is szentelte. Most a tomsereeki templom építésén fáradozik Rákosy Gerzson, Gergely János gondnok közreműködésével s velük együtt 1910 december 26-tól nagyon előre vitte a kisded egyházat. Nortonban parochiára gyűjtenek a buzgó magyarok közt. Az egyházi betegsegélyző egyesület most van alakulóban, a ^ef. Egyesület Nortoni osztálya 1910 dec.. 28-án alakult meg 24 taggal. A vasárnapi iskolát a lelkész vezeti Tomscreeken. Bodnár (Sándor és neje Zsoller Julianna Osakon és Rodán, Va. pedig Rákosy Gerson és neje, Farkas Ödönné, Gergely János és neje, Kiss Jánosné, Barta Andrásné, Kardos Istvánná, Kovács Istvánné és több buzgó nő ezüstözött tányért és kehelyt ajándékozott a tomsereeki egyháznak. Az egyház tagok száma meghaladja a 120-at ma is, de ez a munkaviszonyok szerint változó. (Folyt, köv.) gyedül a bibliai leckekóp az, amelylyel megörven deztetheti gyermekeit.— 52 vasárnapra a bibliai kepék ára a postai költséggel együtt csupán 20 cent. —Írjon szerkesztőségünkhöz, 244 E.i4th Si.eet, New York, N. Y. —• 'Miért? —(Miért? Azt... azt én nem mondhatom meg. Kérdezze meg kend magától. Hiába tagadnám, Bakóné asszonyomnak még a köny is kicsordult a szeméből, mikor ezt a hirt meghallotta. Mihály is nagyon elszomorodott. De azért több szó nem esett köztük róla Tudták, hogy' a mit Mári egyszer megmondott, az úgy van. Mihály most nem adta magát oly nagyon a busulásnak, mint mikor Lula ikikosarazta. Kezdett szemlélődni a faluban, hogy ki volna olyan hozzávaló tisztes hajadon. Mert már itt az idő a házasságra. Bakóné asszonyom is sietette a dolgot. Nagy' szüksége lett volna már menyemasszony segítségére. Ajánlott is ő tizet is; de Mihálynak egy sem tetszett. Egyikhez sem húzta a szive. Álmatlan éjszakákon úgy el-elgondolkozott az elmúlt időkön. Mikor még ő, Macit úgy szerette. Oh, bár soha el ne hagyta volna! Szerette volna azt a néhány évet életéből kitörülni. De nem lehetett. S tulajdonképen hát szerette-e ö Lulát? Jaj, ne:m szerelem volt az, hanem vad indulat. És kivetette-e szivéből Márit? Most úgy érezte, hogy nem az a régi, édes szerelem még mindig ott élt szivében. Most erősebben, mint régen. És érezte, hogy szerelme minden nap erősödik. Utóbb anyja is észrevette, hogy Mihály szivén rágódik valami. Nem is hozakodott neki többet elő a házasság dolgával, mert attól csak még kedvetlenebbé lett mindig. Egyszer aztán magától szólalt meg Mihály: — Édes anyám, én nem lennék senkivel sem boldog, csak Bándi Márival. —1 Azzal ám, fiam, de ha nem megy hozzád. — Én nem bánom még egyszer megkérem. El is ment. Félve kopogtatott be. —i Máci lelkem én megpróbáltam magamat, érzem, hogy csak téged szeretlek most is, mint régen. Ne vess meg elmúlt bűnömért Légy feleségem. Egyszer már voltam itt, de akkor jobban, édes anyám volt a kérő, s te ezt észrevetted, tudom. De most én vagyok a kérő. Szivem kér. Légy a felesegem. —* (Ha édes apám nem bánja... — Gyere, kérdezzük meg! Persze hogy nem bánta. Az, igaz hogy baj volt, hogy Bándi uramnak a vejére, Bakóéknak meg a menyükre lett volna szükségük, s ezen sokszor volt is szóvátás a nászok közt, mindenük magának reklamálván a fiatalokat; de hát ez nem nagy baj. Jobb ez igy, mint mikor egymást kergetik ki a házból a fiatalok, meg az öregek. Pedig manapság olyan a divat. A tiszteletes ur néha évődik Mihálylyal. 1 — No, káplár Bakó, hát tudod-e még a hatvágást? — Bár soha se tudtam volna! Szól Mihály szomorúan. Azaz hogy... a nélkül a Máci talán soha sem lett volna a feleségem. Hej, jó az Isten, mert a rosszból is jót hoz elő! Vége.
