Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-04 / 44. szám

I

Xllévfolja-n Megjelenik minden szombaton. Published Weekly on Saturday. 44; sz.

NEW YORK, N. Y„ 1911 NOVEMBER 4.

Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879.

Felelős szerkesztő: HARSANYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész.

KÖLCSÖNÖS KÖTELESSÉGEK.

tasággal lehet kivívni.

Amikor igy beszélünk, nem az önérzet tultengése szól belölünk, de egyszerűen említést teszünk arról a bizonyítványról, a melyet a mi közönségünk állított ki felölünk. Tizenkét esztendei életet csak arra érdemes lapnak ad az ezerfejü Caesar: a közönség- Jól végzett munka után a szerénytelenség vádja nélkül lebet ezt megállapítanunk. Azt cselekedtük, ami a kötelességünk volt: doldoztunk, megint dolgoztunk és ismét dolgoztunk az amerikai magyar reformá- '• tusságért- Azt cselekedtük a betű segítségével, amit más utón, ugyancsak a legteljesebb elismerés kiér- demlésével az „Amerikai Magyar Református Egyesület” végzett. De, amint programmszerü és eredendő kötelességünk volt az egyesületet munkásságának méltatását a nagy nyilvánosság elé vinni és ezáltal a leghatékonyabb eszközzel hozzájárulni az egyesület föntartá- sának médiaihoz: azonképp kötelesség velünk szemben a mi föntartásunkhoz való hozzájárulás- Ugyan ki gondoskodjék igy egy lamerikai magyar református lapról, ha nem egy amerikai magyar református egyesület? Az egyesület nem élhet elméletekből, de az uiság sem: Az egyesületnek az nj-. ság által való erkölcsi segítség'

Lapunk-legutóbb való számában ugyanezen a helyen arról volt szó, hogy iaz “Amerikai Magyar Református Egyesület” és az “Amerikai Magyar Reformátusok” lapja közt természetes kapocsnak kell lennie céljaiknak közössége révén. Más-más irányú ugyan az ut, amelyen a két református intézmény — az amerikai magyar reformátusok érdekében munkálva — halad, de munkásságuk oka és célja ugyanaz. Természetes kötelessége tehát mindakettőnek egymás kölcsönös támogatása, mert ennek a kölcsönös megértésnek és támogatásnak az amerikai magyar reformátusság látia hasznát- Es ez a legfontosabb.

így beszéltünk, és örömmel szól most ezeken a hasábokon annak a megállapítása, hogy az “Amerikai Magyar Református Egyesület” ta^n a mi szavaink hatása alatt, talán azoktól függetlenül a maga megértő elhatározása szerint: megtette a lépést mifelénk. Megtette peöig akkép — amiről semmi okunk sincs" bia'Ugatni, hogy közleményt ezentúl a lapunkban is nvil- vá^osságra hozza. Ne válogassuk a szókat, ne iriuk körül a fogamakat, ahnem beszéliünk magvarán és monoink ki egvszeriien, hogv hir- dMőm lett az “.Amerikai Magyar Reformátusok Larm”-nak az egyesület, a mely ezáltal nemcsak

elemi köteleséget teljesített, de a saját jól felfogott érdekében cselekedett. Megokoljuk a kötelességről, és megokoljuk a jogos érdekről fölállított tételünket.

Az “Amerikai Magyar Reformátusok Lapjá”-nak a programmja abban az egy mondatban foglalható össze, hogy minden sora az amerikai magyar reformátusok ügyeinek szolgálatában íródik. Bizonyos, hogy enek az újságnak már csak a cinre miatt is csupán ez a Programm adhatja meg létjogosultságát, és az a tizenkét esztendő, amióta ennek a vállalt programnak a teljesítése folyik, megvédi mindenki és minden ellenkező állítás előtt a lapot, és tanúságát adja annak, hogy becsületesen téliesített munka szolgálta a célt. Nincs reklám, amely bizonyítani tudná egy sajtó-organum életrevalóságát, egyetlen biróia van csupán az újságnak a saiát lelkiismeretén kívül, és ez a közönség. Ha ia közönség tartja, áll a lap, ha a közönség elejti, vége a lapnak. Kegyelemből, részvétből, elnézésből hetekig, leg- föllehb hónapokig élheti vergődő életét egy uiság: amelyik lap azonban tizenkét esztendei küzdelmet tudott megélni, mint az „Amerikai Magvar Reformátusok Lapja”, az belékerült a közönség gráciáiéba. Ezt pedig csak tisztességgel és tisz-