Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-04 / 44. szám
Amerikai Magyar Reformátusok Lapja. ' '"'••A N** , anyagi segítést hoz: a korrektség kívánja tehát ennek a viszonzását. Ám: a kötelességen, a korrektségen kívül ott van a természetes és józan érdek, amely az egyesületet a lap egyik támaszává kell hogy tegye. Az „Amerikai Magyar Reformátusok Lapjá”-nak a kiadásai és állásfoglalásai természetesen ugyanannak a közönségnek a szeme elé kerülnek, mint amely az egyesületet teszi, magától értetődik ekképp, hogy az egyesület ennek a közönségnek a rokonérzésére van szorulva, és magától értetődik, hogy ezt a közönséget az „Amerikai Magyar Reformátusok Lapia” utián nverheti mes: a maga számára. Arról van tehát irt szó. how kéz kezet mos a legtisztességesebb értelem szerint. Az értelem tisztességéi a cél tisztessége, az amerikai református magvarság ügyeinek az elősegítése adja me<r. El akartuk mindezt mondani, mert a nvilt beszéd vezet a kölcsönös megértéshez. Ha nedia az egve- siüet és lap megérti egvmást, az amerikai maa-var ref^rmátussáera háramlik belőle ió. "És mindenekéi őt t ez a legfontosabb. A REFORMÁTUSOK LAPTA az egyetlen újság Amerikában, amely tisztán vallásos irányzatú és felöleli az ősz. szes református egyházak munkáját. PONTIUS PILÁTUS. (Bibliai tanulmány.) (Folytatás.) Ez azonban már több volt, mint a mennyit a samariabeliek eltűrhettek. Panaszra mentek a syriai proconsulhoz, Vitelliushoz (kinek fia később császár lett) s ez vizsgálatot indított, melynek folyamaán kiderült Pilatus oknélküli kegyetlensége és zsarolása. Vitellius rögT tön fölfüggesztvén Pilátust hivataltól, Rómába rendelte, hogy ott tisztázza magát, helyébe pedig Marcellust nevezte ki helytartónak. Ugyanakkor azt a Kajap- hást is elmozditá a főpapságból, ki Jézussal szemben oly igaztalanul viselkedett, a főpapi öltönyöket és jelvényeket pedig elküldte az általa kinevezett uj főpapnak. Jonathan ben Anannak s ezzel megszűnt a Gratus által kezdett és Pilátus által folytatott zsarolás a főpapi Öltönyökkel. Pilátusnak nem sike'ült tisztáznia magát. Pőrének vége az lett, hogy örök száműzetésbe küldetett Viennebe, némely legenda szerint Svájcba. Száműzetése helyén nemsokára öngyilkosságot követvén el, úgy veszett el, mint Judás, Jézus árulója. Hogy a Rhóne melletti Vienneben végezte volna be életét, e mellett az szól, hogy e városban egy 52 1 ib magas, négyszögü alapú gúlát J4. sz. 1911 november 4.---------------------------F- ^ •f ' <*• ’ (melyről :hem tudom megállapítani hogy ott van-e még most is) Pontius Pilatus sirjnak hívtak. Viszont a svájci száműzetés versioját az támogatja, hogy Luzern mellett a Pilátus hegyet emlékezetet meghaladó idő óta úgy hivják s az alatta elterülő luzerni tóba ölte volna magát a gyászos emlékű, de halhatatlan nevű római helytartó, az Üdvözítő igaztalan bi ája, ki legjobb meggyőződése ellenére ontván vérét egy ártatlannak, az egész emberiség örök átkát viseli foltul sötét emlékezetén. Szorosan véve ennyi, amit Pilátusról a történelmi kritika szemeivel megállapíthatunk. Azonban az első keresztyéns'ég legendáriuma és az akkor s a középkorban divatozott hamisitások sok mindenfélét fűznek még Pilátus nevéhez, mik közül némely dologról megemlékezem. Első ezek közül az a legenda, hogy felesége, Procula, kinek nevét nem a Szent- irás tartota fönn, mert hiszen egyedül Máté evangélista emlékszik meg róla, hogy közben akart járni Jézusért, elkísérte volna őt a galliai száműzetésbe s miután ő maga elvben keresztyénné lett, ha nem is tartozott az első gyülekezethez, végül megtérítette volna férjét is, ki e szer'nt végül mégis Jézus hivévé lett s a határtalan bűnnek, hogy a Messiást megölte igy jutott tudatára és e fölötti kétségbeesése kergette őt az öngyilkosságba. Talán fölösleges is mondanom, hogy ez nem más, mint valamely kegyes egy—________________j!_-_____ _____ 3 T A R C A. A hatvágás. A jelen igy gyorsan telik. A jövőre gondolni édes. Mihály Itt marad a városban valami urnák. Példának okáért házmester lesz, vagy még az sem lehetetlen, hogy hivatalszolga, a kiszolgált altiszteket keresik az ilyen hivatalokra, mint torzsát. Aztán elveszi Lulát, a ki ezek szerint tésasszony lesz. Vagy úgy vasárnap délutánonként iakár nagysága is. Csupa boldogság lesz az életük. Csak egy hiányzott Lulának jelen és jövő boldogságából: az, hogy a szenteskedő Bándi Mári nem látja, hogy hogyan feszit 6 a sétatéren káplár ur Bakóval. Nem tudom mit adott yolna érte, ha egyszer, csak egyetlen egyszer végig sétálhatott volna káplárjával Bándi Mári előtt, ha már nem is a sétatéren, de legalább az ő falujok öreg utcáján. A Bándiék ablaka előtt. Hadd emésztené azt az alattomos lányt az irigység. Hadd látná, hogy már vége minden reményének, mert Mihály szive már egészen Luláé. Még, az igazat megvallva, azt is -szerette volna látni nagyon, hogy az öreg Bakóné hogy Csóválná a fejét, csapná össze kezeit fia virtuskodásainak dáttára. Sok, sok tervet is főzött már ki erre nézve, de egyiket ^em lehetett kívánni, mert Mihályra olyan nagy szükség volt a regementnél, hogy soha még csak 48 órára sem ereszthették haza. így van az ha valami! Az ilyen már nem lehet a maga ura. Hanem kapitány ur Krupeczki végre megkönyörült káplár ur Bakón, pünkösdre adott neki 48 órai szabadságot. Ezzel Bodor Lula boldogsága elé te lemagasabb fokát. Ilyen boldog piros pünkösdje még nem volt. Azonnal kijelentette asszonyának, -hogy pünkösdre haza akar menni. Azt talán mondanom sem kell, hogy asszonya ekkor már nem Braunné volt, mert Lula azóta már valami tizedik helyen szolgált. Mostani asszonya kemény, katonás menyecske volt. Röviden kiadta a parancsot, hogy pünkösdkor a cselédnek itthon a helye, mert olyankor az urak akarnak mulatni. Mikor Lula mégis erősködött,'az asszony rövidesen kiadta neki az utat. Lula ezt sem bánta Annál többet mulathat igy. Mikor piros pünkösd reggelén Bágyonban templomba harangoztak, a többi hívek seregében káplár ur Bakó is indult a templomba, és pedig, a mi Bágyonban épen nem szokás, Bodor Lulával karonfogva. Az utjok ugyan épen nem a ra vitt, de azért ott sétáltak el a Bándiék ablaka előtt. Mári épen akkor jött ki a kisajtón, indult a templomba. Mindenütt előtte mentek, de úgy kifeszitették ám mellöket, hogy majd eltörtek. Persze, hogy a templomban sem a prédikációra figyeltek, hanem magokat illetgették, mutogatták. No, de úgy is vették hasznát. Nem akarom a szót szaporítani, hát csak annyit mondok, hogy estére kelvén, már az egész falu tudta, hogy ma káplár ur Bakó a Dolfi korcsmájában megmutatja a parasztságnak,
