Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-07 / 40. szám
4 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja. 40. sz. 1911 október 7. VOL. XII. OKT. 7, 1911. No. 40. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Ref. Church in the U. S. magyar egyház- megyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: a 14-ik utcai magyar ref. egyház, New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósitás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 326 E. 79th St., New York. Telephone 7135 Lenox. Előfizetési árak: Amerikába egész évre................................... $2.00 Magyarországba egész évre.. $3.00 (15 kor.) HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication office: 244 East 14th Street, New York. N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $1; Foreign countries: One year $3; Half year $1.50. A BŰN ÉS AZ ÁRTATLANSÁG. A rossz tettnek a következményét nem mindig az érzi, a ki azt cselekszi. 'Gyakran megtörténik, hogy teljesen ártatlanok szenvednek a tett elkövetése után, mig a .bűnösök látszólag megszabadulnak. Sőt sokszor úgy tünnik fel, mintha a bűnös ez életben teljesen megszabadult volna bűneinek büntetésétől, mig mellette az ártatlanok szenvednek, a kik talán résztsem vettek a bűnös cselekedetben. így volt csak a közelmúltban is, a mikor egy bebörtönzött magyar honfitársunkról hosszú évek után tudhatták meg, hogy ártatlanul szenved a börtönben. Hányszor és hányszor történik meg a társadalmi életünkben ferde ítélkezés. Mindezek a tények határozottan szükségessé teszik előttünk a jövő életet, a hol a jók jutalmat, a gonoszok büntetést kapnak. Dávid zsoltárirót valósággal elcsüggesztette az a gondolat, hogy a gonosz nagyon sokszor jómódban él, dacára gonoszságának, mig az ártatlan és jó embernek igen sokszor keserves küzdelmei és nagy gondjai vannak. A múltkoriban egy szomorú történet j mondatott el egy ember, a kit nemrégen bocsátottak ki az állami börtönből, hol I teljes húsz esztendőt töltött és életfogytiglan el volt Ítélve gyilkosságért. Hiába 1 állította annak idején ártatlanságát — elítélték. Időközben egy ember halálos, ágyán beismerte bűnösségét ebben a gyilkosságban, olyan adatokat hozott elő, a melyek kétségtelen bizonyítékát adták annak, hogy csakugyan ő volt a bűnös. A másik teljes 20 esztendeig szenvedett ártatlanul. Igaz, hogy aztán megbocsátottak neki, de hát már későn. Mert ugyan ki adhatná vissza az ártatlanul szenvedőnek a 20 évet, mit abör- tönben töltött? Ki tudná kárpótolni itt a veszteséget? Micsoda kárpótlást adhat , maga az állam is, ott, a hol egy emberi élet terveinek a pusztulásáról, összes reményeinek a megsemisüléséről van szó? És ez igen sokszor ismétlődik az életben. Nem mindig ugyan ilyen komoly és nagy dolgokban, hanem sokszor kicsinynek látszó, de még sem jelentéktelen eseményekben. A bűnös cselekedete után igen gyakran szenved az ártatlan. Igen jó példa erre a sok egyéb bűnök mellett: az iszákosság. Vájjon ki szenved itt a legtöbbet. A családanya és az ártatlan gyermekek. Az az ember a ki az ivásnak adja magát, nem képes megszerezni családja számára a szükséges élelmet. Nem gondolkodik, mert nincsen is érzéke hozzá, azokról, kik hozzá a legközelebb állanak. Valóban sokszor borzalmas egy olyan családi élet megtekintése, hol a családfő az ivásnak engedte át magát. Az ilyen ember beszámíthatatlan állapotában képes még arra is, hogy másoknak életét elvegye. Némelyek azt mondják, hogy az ilyen ember senkinek sem ellensége, csak önmagának. Pedig dehogy nem. Ellensége azon ártatlanoknak, a kik körülötte és mellette vannak. Az emberek ezrei foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy ártatlanokból áldozatokat csináljanak, hogy másokat meg károsítsanak. A tolvaj s a nem becsületes emberek s mindazok, a kik másokat kihasználni akarnak olyan törvényeket alkotnak, a melyek nem egyeznek az Isteni s társadalmi törvényekkel. Ezek, bár néha megszabadulnak a földi büntetéstől, végül előbb — vagy utóbb elveszik azt a büntetést, a melyet Isten szab a bűnös emberre tettei után a mely elkerül h eteti en. iCoatesvilleben a törvényszék visszatért a megégetett négernek az ügyéhez, és igazságot fog szolgáltatni. Eddig 12 embert helyeztek vád alá és úgy látszik,, a tömeg vezetői megkapják megérdemelt büntetésüket. Az esküdtszék meg rója az egész rendőrséget. Coatesville lakosai közül azokat, kiknek tudomásuk van a lynchelésről, kárhoztatják nagyban, a mennyiben magaviseletük miatt nem tudhatják meg, kik vettek részt leginkább a nép izgatásában. Coatesville városa nagyon neheztel egyes helyiujSágokra, mert részben ezek felelősek azért,, hogy a főbünöst nem lehetett előkeriteni. Coatesville városa most mindent megtesz arra nézve, hogy bebizonyítsa, miszerint megérdemeli helyét a köztársaság Pennsylvánia államában és felkutatja s kegyetlenül megbünteti azokat az embereket, a kik Okozói voltak ennek a lynchelésnek. ■-----o-----VERTEILEN HÁBORÚ AZ OLASZOK ÉS TÖRÖKÖK KÖZÖTT. A napilapok telve vannak az olasz-török háborúval. Pedig ha csakugyan szó lehet a háborúról, úgy ez egyike lesz azoknak a háborúknak, a melyek nem csupán rövid ideig tartanak, hanem egyúttal vértelenül folynak le. Eddig ugyanis nagyon jelentéktelen volt a küzdelem és nem lehetetlen, hogy külső beavatkozás folytán a háború megszűnik, mielőtt az csakugyan kitörne. Annyi bizonyos, hogy Tripoliszt nem bombázták és talán nem is fogják, ha csak a törökök erőszakosan vissza nem tartják az olaszokat attól, hogy ugyan olyan állást foglaljanak el Tripolisziban, mint Nagybrittania Egyiptomban. 'Békés kiegyezésről természetesen akkor lesz szó, ha majd az olaszok Tripo- liszban állásukat elfoglalják. Ha ez megtörtént, akkor mindenesetre megkezdődnek a békés kiegyezések és pedig valószínűleg nem eredménytelenül, ha a porta bizonyos pénzbeli kárpótlás mellett megengedi, hogy az olaszok Tripolisz- ban ugyanolyan állást foglaljanak el, mint Nagybrittania Egyiptomban. Hatalmak közbelépése. Ch/assio, október 5. A mint hivatalos körökből jelentik az olaszok és törökök közötti háborúiba közbe lépnek az európai nagyhatalmak is. Az olaszoknak tudomásukra adták a nagyhatalmak, hogy a mennyiben háború lenne, semlegesen fognak viselkedni.
