Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-26 / 34. szám

34 sz. 1911 augusztus 26. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 7 KÜLFÖLDI HÍREK. m 0 S) ***+*4*******+********** <•♦♦♦♦♦■»■ *********** ♦WHWWWWWWWWWWWWWWWWWWt A legelőkelőbb angol nő. Nyolcvan éves korában meghalt az özvegy devons- hirei hercegné. A Viktoria királynő kor­szakának egy darabja, száll vele sírba. A britt főnemességnek ő volt legelőke­lőbb hölgytagja, akinek alakját rajongás és irigység övezte, aki vezetett, pedig né­met származású nő volt. Hannoverben született 1832-ben mint gróf Alten Vik­tor titkos tanácsosnak a leánya. Olyan időben növekedett fel, amikor Hannover és Angolország között dinasztikus ala­pon szoros volt a kapcsolat. Alten Lujza grófnő — négy szép testvére között a legszebbik — fényes házasságot kötött Az 1852-ik évben feleségül ment az ak­kori Mandeville Visconthoz, aki három esztendővel utóbb atyja halála folytán a hetedik manchesteri herceg lett. A man­chesteri hercegné fejedelmi házat vitt az ura londoni palotájában és vidéki kasté­lyaiban. Nagyszerű ünnepségeket rende­zett, amelyek feledhetetlenek voltak a résztvevők előtt és amelyeket az utókor számára megörökítettek Írásban és kép­ben. Szalonja a legelegánsabb volt a Tthemsevárosban. Vonzó megjelenése ön- tuaatos büszke méltósággal párosult, a melylyel hamarosan kivívta az első he­lyet az angol főúri társaságban. Férje, a kit több gyermekkel ajándékozott meg,— köztük van a hamiltoni és a derbyi her­cegné — 1890-ben meghalt és az özvegy hercegasszony két év múlva uj házasság­ra lépett a nyolcadik devonshirei herceg­gel. A hercegné 1908-ban másodszor is özvegységre jutott. Mint matróna is meg­őrizte vezető szerepét a társasági életben Halála úgy következett be, hogy a lover- senytéri páholyban napszurás érte, amely néhány óra múlva megölte. A sors egy­mástól messze elvetette a négy szépséges Alten-növért. Egyikük, mint egy nagy rangú orosz diplomatának, gróf Bludoff- nak, a felesége halt meg. A másik kettő még él. Az idősebbik özvegye Albedyll tábornoknak, aki főnöke volt I. Vilmos császár katonai kabinetjének, a fiatalab­bik háromszor ment férjhez és jelenleg felesége egy olasz nemesnek a régi Co- lonna-házból. — A perzsa helyzet. Mohamed Ali ex- sah állítólag három jól felfegyverzett hadosztálylyal nyomul Teherán ellen, miután a Kermadsaban levő állami lő­szerkészleteket és az ottani tekintélyes ágyupárkot kardcsapás nélkül elfoglalta. Az ex-sah, akit a lakosság mindenütt lelkesen fogad, előreláthatólag 5—10 nap alatt Teherán előtt fog állani- Péter- várott nem hiszik, hogy a kormány csa­patai ellentállást fognak kifejteni- A haderő, melylyel az ex-sah rendelkezik, a teheráni helyőrségnél jóval nagyobb. A jelenlegi kormány tagjairól azt hiszik, hogy meg fognak szökni vagy pedig részben a követségeken fognak menedé­ket keresni, hogy a kivégzést elkerüljék. — A felkiáltójel hiánya. Egy gyógy­szerészsegéd 2 gramm “cali natr. tarta- ricum”-ot szolgált ki. A beteg a boncoló­jegyzőkönyv tanúsága szerint ettől a gyógyszertől meghalt. A kir. törvény­szék fölmentette a gyógyszerészsegédet, a kir. tábla azonban a vádlottat bűnös­nek mondotta ki gondatlanságból oko­zott emberölés vétségében s egy hónapi fogházra és 100 korona pénzbüntetésre ítélte- Az Ítélet ellen semmiségi panaszt adtak be azon az alapon, hogy vádlott cselekménye s a beteg elhalálozása kö­zött nincsen okozati összefüggés, minél­fogva a vádlott cselekménye legfölebb kihágásának lett volna minősíthető. A Kúria a semmiségi panaszt 207I1911. sz. határozatával elutasította, mert a gon­datlanság nagy fokával szemben, ami ab­ban nyilvánult meg, hogy a vádlott a fel­kiáltójel hiányát sem vette figyelembe, az enyhítő körülmények nem oly számo­sak és nyomatékosak, hogy a Btkv- 92. szakasza alkalmazó volna. — Hajsza egy elrabolt német mérnök után. Valóságos Rinaldó-történet, telve legkalandosabb rabló romantikával, az ami török-görög határon végbe megy, hogy nyomára jussanak Richternek, a görög rablók fogságába esett német mérnöknek. A német kormány ugyanis rendkivül energikus lépéseket tett a por­tánál, aminak aztán meglett az eredmé­nye, hogy hatszáz török katona rendes hadi készültségben vonul keresztül had­vezér vezetése alatt a határmenti vidéke­ken, ahol rabló várkastélyokat, rablók által lakott községeket kell kapitulációra szoritaniok, hogy tovább haladhassanak a német mérnök nyomában, akit elrablói mind messzebbre hurcolnak, a megkö- zelithetetlen Tirnabos vidékére, ember­lakatlan sziklahegységek közé. A német kormány nem tűz tréfát és a török kabinet is komolyan vette a szigo­rú hangú fenyegetést és soha nem ta­lpasztalt ambicióval végzik ezen, a rab­lóktól megszállva tartott vidékeken a söprögetést. A német világlapok sem maradtak azonban tétlen és a kutató ex­pedícióval együtt mennek előre a kikül­dött laptudósitóik is, akik pontosan refe­rálnak a török csapatok munkájáról és a kutatás eredményéről­Sajnos, idáig nem járt teljes sikerrel a fáradozás. Amikor néhány nap előtt a raj vonal­ban golyószórókkal ellátott török csapa­tok keresztül hatoltak az Olympus vidé­kén, meg kellett győződniük arról, hogy Richter már nincs török területen, ha­nem áthurcolták Görögországba. A ku­tatást Hamid bej és Servet bej török ge­nerálisok intézik. Igen lelkiismeretesen vizsgálták meg azt a vidéket, amelyen csaptaikkal keresztül hatoltak és egész pontosan sikerült nekik megállapitanok azt az útirányt, amelyen a rablók áldoza­tukkal keresztül szöktek a határon. A la­kosságot a rablók annyira terrorizálták, hogy csak a legnagyobb fenyegetésre hajlandók a török katonaságnak útbaiga­zítással szolgálni. Caricaniban a községi tanító házában voltak egy ideig meg­szállva a rablók és áldozatuk, de a tanító, akinek negyven márka a havi fizetése, még óriási összegekért sem volt hajlandó semmit sem elárulni a rablókra vonatko­zólag. — Anglia ,s Németország. Az oxfordi egyetem nyári kurzusának megnyitása alkalmából, amelyen Németország állá­sát a világban és a történelemben tár­gyalják, Haldane hadügyminiszter ün­nepi beszédet mondott Nagybritannia és Németország címen. Haldane azt mondta, hogy nagyon sajnálatos volna, ha a két nép békésegyüttmüködését a ci­vilizációért megzavarnák vagy fölösle­ges gyanakodóssal fenyegetnék. Mennyi­vel jobb volna a világ békéje szempont­jából, ha úgy, mint az angolok, franciák, oroszok és amerikaiak, egymásról csak legjobat tztelezik föl, Németország és Anglia között ugyanez az irányzat kez­dődnék el- Kevés kívánatosabb dolog van annál, hogy Anglia és Németország egymást megértsék.

Next

/
Thumbnails
Contents