Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-26 / 34. szám
34 sz. 1911 augusztus 26. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 3 AMERIKAI HÍREK. — Vérebek által megtalált gyermek. Northport, Long Islandon Webber Frigyes és neje kis leánykájokkal Fort So- longa Beachre mentek a múlt nap üdülni. Estefelé Webberék sétára indultak a tengerparton, a kis lányt pedig magára hagyták játszani a homokban. Vissza- tértüfckor csodálkozva látták, hogy a gyermek sehol sincsen. A közelben lakó emberek segítségével a gyermek megkeresésére indultak, de minden fáradozásuk sikertelennek bizonyult. így másnap hajnalban a rendőrségre mentek és kérték, hogy vérebek által segítsék gyermekűiket megkeresni. A rendőrség készséggel tett eleget a kérésnek. Négy órai kutatás után a kutyák 5 mértföldnyi távolságban meg is találták a kis szökevényt, aludva a füvön egy patak mellett. ^ gyedül a bibliai leckekép az, amelylyel megörven deztetheti gyermekeit.— ^ 52 vasárnapra a bibliai képek ára a postai költséggel együtt csupán 20 cent. —írjon szerkesztőségünkhöz, 244 E.i4th Street, New York, N. Y. — Pénz nélkül Európában. Ma már alig van amerikai felnőtt iskolai diák, aki ne szeretne átrándulni Európába. így aztán junius hó végén, a mikor bezárulnak kapui a hatalmas amerikai kollégiumok- és egyetemeknek, a diákok, ki pénzel, ki pénz nélkül útra kél és sergestül lepik meg Európa nevezetesebb városait. A pénznélküliek hajón dolgozva köny- nyen átjutnak, de az amerikai viszonyoktól teljesen elütő Európában bizony nehezen boldogulnak. így aztán sok kellemetlenségeknek Vannak kitéve s ha a pénzes diákok kölcsönével nem térhetnének vissza, ki tudja mi minden nem történne velők. Erről £ helyzetről Bagnal és Small nevű diákok számoltak be az amerikai lapoknak, akik fejenként 6 cent vagyonnal érkeztek Parisba. — A szülők utáni bánatában meghalt gyermek. Kourhi János és neje, Matte- wan, New York államban, kocsijukkal egy meredek hegyen ereszkedtek alá, midőn egy nagy autó hátulról szekerükbe ütközött- Kourhi asszony az összeütközés folytán a szekérről lebukott és ikönnyübb sérüléseket szenvedett, mig férje teljesen sértetlenül menekült meg- A megsérült asszonyt az automobilosok a Highland kórházba szállították. Midőn anyja balesetét megtudta a 8 éves Adél, elkezdett sírni és azt mondta: „akkor édes anyám meg lett ölve” és mielőtt még valaki megvigasztalhatta volna, hogy anyja nemsokára fel fog épülni, a gyermek mély álomba merült és egy pár óra múlva meghalt. — Vasárnap nem lehet bikaviadal. Helena, Arkansasban a helenai lelkész- egyesület testületileg jelent meg a West Endi Parkban, hogy megakadályozza a jól reklamirozott bikaviadalt. A lelkészek kijelentették, hogy ők csak a törvény betartását akarják ezzel elérni és hangsúlyozták, hogy a törvénynek érvényt szereznek, még karhatalommal is, ha a szükség úgy kívánja. A lelkészek bátor fellépésére a bikaviadal abba maradt s a jegyek ára visszafizettetett. Bizony a szent vasárnapokon elég sok törvénytelenség és visszaélés történik, a mi remélhetőleg a törvény hatalmával lassacskán mind megakadályozható lesz, ami nagyon is kívánatos, mert a vasárnap nem arra való, hogy a keservesen megkeresett munkadij elpazarlására alkalmat adjon, hanem hogy az embert a boldogulás útjára vezesse és az örökéletre elkészítse. Felkérjük olvasóinkat, hogy ha bármi tekintetben panaszuk volna a lap kézbesítésénél, szíveskedjenek bennünket értesíteni, hogy mi intézkedéseket tehessünk. és vezértársai csudáivá hajoltak meg e női lelki nagysága előtt, sőt családjával, magán vagyonával és vitézeivel együtt szabadon eresztették. A megtört asszonyt, a ki családostól egyszerre bukott a magasból a mélységbe, a lovagias Svendi minden tisztelettel vette körül; Magócsy Gáspárra bízta, a ki aztán elvitte Tornára, feleségének, a Zsófia belső barátnéjának karjaiba. Ott sírta ki bánatát. Vesztesége óriási volt, de tántoríthatatlan hite a sors elöntő hullámai között is fentartotta. A veszedelem nem járt egyedül. Az Ur még nagyobb megpróbáltatásnak tette ki a törékeny testű, de megtörhetetlen lelkű asszonyt. Tornáról Bajomba sietett férjéhez, a viszontlátás tele volt örömmel, de a nagy csapások után fájdalommal is. Bebeket ősi birtokainak elvesztése egészen leverte. Nem tudott sehogyse beletörődni. A kínok ösvénye lelett csak erős hitü feleségének lelke, édes, kis keze tartotta fenn. Zsófia biztatta, vigasztalta elcsüggedt, szerelmes urát. Zsuzsa leányuknak lakodalma is örömet hozott a lesújtott családra. A délceg somlai Báthory István, Erdély egyik leggazdagabb if ja vette nőül a bájos Bébek-leányt. De nemsokára ezután meghalt a család legidősebb leánya, Bebek kedvelt je, Zsófia. Ez volt szivére a halálos csapás. A még élte delén álló daliás férfi, az ország ünnepelt bajnoka néhány hónap alatt tönkre ment s 1567-ben megtért az ő őseihez. A Bebek név, dicsőség, fény, hatalom, mit századok alatt gyűjtöttek, vele együtt sirba szállott. Hiába “minden test olyan, mint a fü és szépsége, mint a mező virága. Megszárad a fü, elhull a virág, ha az Urnák szele fuvall reá.” PATÓCSY ZSÓFIA ÖZVEGYEN. „Szenved-e valaki közületek? Imádkozzék.” — Oh hányszor elolvasta a Méliusz uj-testámentornából ezen igéket a kettős bánatba merült Patócsy Zsóifia! Hányszor könnyített imádsággal az ő keserű lelkének súlyos terhén! Ezentúl egész élete jótékonyságból és imádkozásból állott. Özvegyi gyászruháját soha nem vetette le. Férje halála után szerető, gyöngéd veje, Báthory István Erdélybe, Küküllő várba vitette. Itt töltötte gyászos özvegységét keresztáéni türelemmel, Istenben vetett igaz hittel. Az egész vidék áldva emlegette nevét, vallásosságát és jótékony cselekedeit, a mikről elhiresült. Özvegyi fájdalmát, vérző sebét a vallás vigasztalásával, a szegények és árvák segélyezésével enyhitgette és gyógyitgatta. Mély bánatát igy lassan-lassan felolvasztotta az idő, mely ha elvette tőle a boldogságot, adott helyette legalájbb nyugalmat és szomorú sorsával való kibékülést. Ekkor még egészen ifjú nő volt Patócsy Zsóifia, alig 32 éves gyönyörű szép asszony. Akadtak volna, a kik kezét újra megkérték volna, de ilyenről még csak beszélni sem lehetett többé előtte. Az ő 'feldúlt családi boldogságának romjain újat építeni nem akart. Ettől visszaborzadt szertő lelke. Hős férje emlékét tisztán őrizte meg. Azt a rajongó szeretetet is, rnelylyel életükben férjét s leányát körülvette, most mind megmaradt gyermekeire, szépen felserdült leányaira pazarolta. Azok fel is nőttek testi és lelki ékességgel gazdagon. Örökölték anyjoknak nemességét, magasztos gondolkozásait, erős hitét és a református egyházhoz való törhetetlen ragaszkodásiát. (Folyt, köv.) III
