Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-12 / 32. szám

4. oldal Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 32. sz. 1911. Augusztus 12 VOL. XII. AUGUST 12th, 1911. No. 32 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyház megyéjének hivatalos lapja. FELELŐS SZERKESZTŐ: a mint a zsoltáriró mondja: beülnek a csufolódóknak a székébe. Igaz ugyan, hogy az ilyenek csakhamar megszégye­nülnek, ha valami keserű csapás meg­tanítja őket a Mindenható Isten léte­iére. HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész FŐMUNKATÁRS: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: a 14-ik utcai magyar református egyház, New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, előfizetés, felszólalás és hirdetés e cimre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI 244 East 14th Street, New York, N. Y. Lakás: 326 E. 79th St. New York. Irodai Telephone 640 Stuyvesant. Lakás „ 7135 Lenox. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Amerikában egész évre *2 00 Magyarországba $3, (15 kor.) HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL Publish«d every Saturday by the Board of Publication of the Pres­byterian Church, U. S. A, and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication office: 244 East 14th Street, New York, N. Y. Pedig ennek a .könyvnek nem csu­pán az asztalán ikelil lenni minden jó magyar családnak, hanem abból napon­ta lelki eledelt kell venni. Mert az olyan családoknál, ahol a bibliát nem tisztelik és nem helyezik az azt megil­lető helyére, hiányzik az igazság és becsületesség érzése, valamint a tisz­taság, jóság és mások iránti tisztelet is. Milyen más annak a ^családnak a képe, ahol a bibliát tisztelik. Mindenki­nek arcáról öröm és boldogság sugár­zik le és ha fájdalom csapás éri a csa­ládiét, megtudnak nyugodni a jó Isten­nek az akaratán, tudván hogy Isten Jóra fordít mindeneket és letörli még a magára hagyott Léleknek, még az ár­vának is néma könnyeit. Subscription rates: One year $2; Half year: $1, Foreign countries: One year $3, Half year $1.50. A BIBLIA TANITASA. A biblia tanítása rendkívüli nagy je­lentőséggel van, vagy lehet nép életünk fejlesztésére. Nagyon szükséges 'külö­nösen a mostani anyagias világban, hogy már a gyermekek a biblia mellett nőjenek t fel 'és megtanulják ismerni azokat a:nagy vallási igazságokat, er­kölcsi elveket, amelyek sehol máshol nem találhatók meg csupán szent köny­vünkben. E mellett irodalmi szépsége is van a bibliának, egyes könyveinek, amely­ek nem kevésbbé vonják magukra az érdeklődőknek figyelmét. Srk nagy költő és mély gondolkozásu bölcsész merített már gondolatokat a bibliából és feltárta mások előtt is annak szép­ségeit. Igazán sajnálatos dolognak tekint­hetjük, hogy sok magyar család itt az idegenben nem olvassa ugv, olyan áhi- tatos lélekkel szentkönyvüket mint azt kellene. Sí kan vannak még olyanok is, akik minden értelem s beható tanulnia nyozás nélkül kikapnak egy-egy részt szentkönyvünkből és igyekeznek azt nevetségessé tenni mások előtt, szóval A bibliának a szentkönyvünknek ér­téke kitűnik onnan is, hogy a közeli és és a messze távoli vidékeken is egyet­len könyvet sem lehet oly nagy men­nyiségben eladni mint a bibliát. Sok száz millió példányban és számtalan nyelveken jelenik ma már meg ez a könyv, terjesztvén mindenütt az igazi világosságot. Met a bibliának a vilá­gossága nem az a csalóka fény, amelyet felmutatnak itt ott a földi emberek, hanem az az igazi fény, amely ha szi­vünkhöz jut nem csupán világítani, de melegíteni is képes. Érdemes hát azt idvasni és elmélkedni felette- Sőt ér­demes napról napra rendszeresen ol­vasni és eszményképet választani, ön­magunk és gyermekeink részére és vé­gül Istennek kegyelméért és vezetésé­ért imádkozni. Soha semmivel nem ér­hetünk el olyan nagy hatást, mintha szent könyvünknek igazi értékét fel­mutatjuk. Ezt a célt szolgálja a vasár­napi iskola is, ahol a gyermekek hét­ről hétre a lelki pásztor vezetése alatt. rendszeresen tanulják megismerni és szeretni a bibliát. Mint a földműves szeretettel buzgalommal veti el a magot a földbe úgy ültetjük mi is be az ártat­lan gyermekek szivébe és értelmi vilá­gába a jó Istennek beszédét. Vannak történeteik, a melyet a gyermekek iga­zán lelkesedéssel hallgatnak és szeret­nek. Milyen szép és nemes dolog volna, ha maguk a szülőik is kezűikbe vennék a munkát, gyermekeik vallásios neve­lésiét. Bizonyára akkor nem hallhat­nánk vagy olvasnánk olyan rettenetes híreket, hogy a fiú az apa, az apa a fiú ellen támadott. Mert a biblia olvasása összeköti nem csupán a rokonlelkeket, de még a társadalomnak legkülönbö­zőbb tagjait is a szeretetnek, legerő­sebb kötelékével. HOGYAN LETT EGY KERESZTE- LETLEN FIÚBÓL KÉSŐBB* PROTESTÁNS LELKÉSZ. Egyik protestáns lelkész sok keresz­tekül en gyermeket talált munkájának mezején és hiozzá látott,hogy a szülőket felvilágosítsa, milyen nagy jelentőség­gel bir a gyermekéletére nézve, ha a szülő nem hanyagolja el annak meg- ikeresztelését. Azután el kezdte taníta­ni a gyermekeket. Egyszer aztán az történt, hogy a lel­kész az egyik családnál, akik később igen megszerették, egy négy esztendős fiúcskát látott ikereszteletLenül. A kis pogány amerikai csakhamar megszeret te szintén a barátságos lelkészt és öröm mel egyezett bele, hogy a rá következő vasárnap őt a lelkész megkeresztelje. Eljött az idő- A nap aranyos sugarai­val ragyogott a falusi templomra, a- mely ez alkalomra telve volt hívőkkel és hitetlenekkel. A lelkész megragadta az alkalmat gyönyörű beszédet mondott az elve­szett bárányról. Siskán akik gúnyolód-, ni jöttek csaknem készen voltak az imádkozásra. A prédikáció után jött a keresztelési szertartás. A lelkész kére síre, hogy mi legyen a gyermek neve, szülök megadták a feleletet : Tamás. A gyermek bátorsága e közben láthatóan fogyott, de a lelkész úgy tett mintha ezzel nem igen sokat törődne. Azután felemelte a ketresztelési. edényt mond­ván:“ Tamás keresztellek én tégedet az Atyának. — “ e közben a kis fiú fel­emelte kövér kezeit és megakarta aka­dályozni, hogy a lelkész tbvább folytas- a keresztelést. A kis fiú attól a naptól fogva min- - dég gondolkozott azon, hogy miért kés Tesztelték meg és önmaga reá jött a vallásosság jól eső érzésére és szüleit is megtanította imádkozni. Később na­gyon sajnálta, hogy megzavarta a lel­kész munkáját és hozzáfogott komo­lyan a biblia tanulmányozásnak és az egykor kereszteletlen pogány ameri­kaiból egyik nagynevű protestáns lel- ' Ikész lett.

Next

/
Thumbnails
Contents