Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-29 / 30. szám

6. oldal. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 30. sz. 1911. Julius 29 MAGYARORSZÁGI HÍREK. € Pusztító jégviharok. Nagyszalontáról Írják, hogy ott a napokban a város hatá­rában, különösen a Harkány és Testha­lom dűlőben ritka nagyságú jég esett és a gabona és krumplivetésekben jelenté­keny károkat okozott. A jégeső a határ többi részeit nem sújtotta olyan érzéke­nyen. A pesti kódis. Mihalik Béla, a kassaiak derék rendőrkapitánya, a napokban a fő­városban tartózkodott és a Stefánia-ut sarkán megpillantott egy kéregetőt, aki­re ráismert, mint volt kasai koldusra. — Nini, öreg, — szólította meg — ugy-e maga az, aki Kassán a dóm előtt szokott állani? — Igenis kapitány ur, én vagyok! De megsegitett az Isten, most már pesti kó­dis vagyok! — felelte az öreg nagy büsz­kén. Egy falu tüzkatasztrófája. Sátoralja­újhelyről jelentik: Laborcfő községben gyermekek játszás közben felgyújtották az egyik házat. Az erős szél következté­ben a tűz gyorsan elharapózott, úgy hogy rövid idő alatt az egész falu lángban ál­lott. 74 ház és igen nagy mennyiségű ta­karmány égett el. A falu lakossága a kö­zeli Bodrogközön aratásnál volt elfoglal­va, úgy hogy a tüzet nem is lehetett ol­tani. A kár körülbelül negyedmillió ko­rona, ami nem térül meg, mert csak egy­két ház volt biztositva. Amerikai párbaj. Dunaföldvárról Írják: A Dunaföldvár mellett levő Bölcske köz­ségben mellbe lőtte magát egy ismeretlen ember. A golyó a tüdőbe hatolt és élet- veszélyesen megsebesítette. Kihallgatá-. sakor kijelentette, hogy Simonyi István budapesti orvosnövendék. A súlyosan megsebesült orvosnövendéket a kórházba szállitoták s ott dr. Szakács Iván községi orvos nyomban megoperálta s eltávolí­totta a revolvergolyót. Simonyit meg­kérdezték, hogy miért követte el az ön- gyilkosságot, de nem adott egyenes vá­laszt. Feleletéből arra lehet következtet­ni, hogy amerikai párbaj áldozata. A rendőrség ebben az irányban megindítot­ta a nyomozást. Simonyi István édes­atyja, Simonyi Lajos, művezető a tech­nológiai ipariskolában. Az öngyilkos édesatyja csak most gyógyult fel halálos betegségéből s orvosi rendeletre a Tátrá­ban tartózkodik. A szülők még mit sem tudnak fiuk öngyilkosságáról. Holttá nyilvánítás. Keczer András fő­hadnagy, egy eperjesi földbirtokos fia, a ki 1877-ben a döblingi elmegyógyintézet­be került, egy sétája alkalmával megszö­kött a kíséretére rendelt őr mellől. Mint­hogy azóta már harmincnégy év telt el anélkül, hogy bármi hir érkezett volna felőle, azt hiszik, hogy annak idején a hul­lámokban lelte halálát. Hozzátartozói most holttányilvánitását kérték. A diák-pincérek. Egyik füredi vendég­lőben tudvalevőleg vagy hat diák-pincér is felszolgál. Onnan kapjuk az alábbi párbeszédeket, a melyek mint érdekes epizód-jelenetek beigazolják, hogy a diák frakkban és szalvétával az oldalán is — diák marad. Egy fehér nadrágos és mellényes urat a pincér (nem diák) végigönt valami jó­féle, ragadós generálszafttal. Persze, a vendég dühösködik éh odaszólitja az egyik jogász-pincért. — Nézze, mit csinált velem az a pin­cér! Látja?! Bepörölöm kártérítésért a vendéglőst! —Csak tessék, — feleli nyugodtan a jogász-pincér — sőt ha úgy tetszik, én majd beadom ellene a kersetet! A medikus-pincér egy beteges kinézé­sű, öreg urat szolgál ki. — Kérek egy turós-ésuszát! — szól az öreg ur. — Túrós csuszát? — feleli elszörnyed- ve a medikus. — Hisz ön gyomorbajos­nak látszik, az ön gyomrának valóságos méreg a túrós csusza! Különben mu­tassa a nyelvét! Egy kis vézna, pápaszemes, olyan iga­zi koplaló-diák kinézésű filozopter, ujdon sült diák-pincér hajlong egy elegáns ur előtt. — Mondja csak barátom ! —- szólal meg az ur. — Ajánlhatja ön a zanzibári fá­cánt? — Hogyne, kérem! — feleli a filozop­ter, megigazítva a pápaszemét. — Na­gyon szép állat, gyönyörű tolla is van és magasan repül. Ezt a természetrajzból tu dom. De nagyon jó falat lehet és úri étel is lehet, mert én még a színét sem láttam ! A kecskeméti földrengés. A nagy Al­föld városaiban hatalmas földrengés za­varta meg az embereknek a nyugalmát. Sok helyen a házak összeomlottak és igy sokan hajléktalanul maradtak. A föld­rengést az Alföld csaknem minden váro­sában megérezték, de a legerősebb volt az kétségtelenül az Alföldnek egyik szé­pen fejlődő, virágzó városában, Kecske­méten. Egyébb iránt Kecskemétről a kö­vetkező hivatalos értesítések érkeztek be: Hatalmas földrengés rémitette meg a város lakosságát. Éjjeli két óra tiz perc­kor villámlásszerü fény csapott végig a városon, amelyet erős moraj követett, majd egymást követő erős lökések éb­resztették föl a nyugodtan alvó várost. Öt-hat percig rengett a város körül a föld. Óriási porfelhő száguldott végig a burkolatlan utcákon, falak repedeztek meg, házak dőltek össze dübörgő moraj­jal, s a csöndes város utcáit egyszerre megrémült emberek tömege lepte meg. Egyetlen ember nem maradt hajlékában, mindenki a szabadba menekült, mert nem érezte magát biztonságban. Az öszeomló falak több embert megse­besítettek, de szerencsére haláleset nem történt. Hogy nagyobb katasztrófa nem volt, főképp annak tudható be, hogy a földrengés éjjel lepte meg a várost, ami­kor az utcák néptelenek voltak. A városban egyetlen ház sem maradt sértetlen. Legnagyobb a pusztulás a vá­rosházán, amelyben egyetlen szoba sem maradt épen. A másfélmillió koronába került gyönyörű épület kéménye a tető­zetre szakadt, amely áttörte a közgyűlési terem menyezetét. A pompás termet, a folyosókat kőtörmelék borítja, a jobb ol­dalt diszitő homlokzat összeomlott, Szé­kely Bertalan gyönyörű freskói a pusztu­lás áldozatai lettek, a városi muzeum drá­ga műkincsei romokban hevernek. A Lechner-épitette pompás palotát katona­ság és rendőrség őrzi, mert minden pilla­natban várni lehet egy-egy fal leomlását. Több fal már le is omlott. A városháza úgy meg van rongálódva, hogy veszedel­mes benne a járás, a lépcsők elváltak egy­mástól s több fal ledőléssel fenyeget. A katasztrófa okozta kár nagyságát nem lehet megállapítani, annyi azonban bizonyos, hogy a kár több millió koroná­ra rúg. ANKER PAIN EXPEEEER. Oly gyógyszer, mely évtizedeken keresztül az összes müveit nemzetek által használva van, feltétlenül kell, hogy jó gyártmány le­gyen. A világ minden részében mint a leg­jobb szert dicsérik az “Anker Pain Expellert” reuma, csuz és idegbántalmak ellen. üve- [ génként 25 és 50 centért kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents