Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-29 / 30. szám
30 sz. 1911. Julius 29. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 7. oldal, KÜLFÖLDI HÍREK. Verekedő tudósok. Botrányos esemény hire érkezik Párisból. Néhány év előtt egy angol tudós egy keletturkesztáni barlangban fontos okmányokra akadt, amelyek érdekes adatokat szolgáltatnak annak a tájéknak a történetéhez. Nemsokára ezután Pelliot tanár vezetésével elindult egy francia expedició Turkesztán- ba, hogy folytassa a kutatásokat, hátha talál újabb iratokra. Az expedició 1908- ban tért vissza és hozott is magával dokumentumokat, amelyek szintén abból a neveztes barlangból valók. Mikor a francia szakértők megvizsgálták az iratokat, kiderült, hogy Pelliot tanár, aki nem ért a chinai nyelvhez, vagy csaló, vagy pe- dig egy csalónak az áldozata. Hosszas és elkeseredett vita támadt az iratok körül és végre most Pelliot a sok támadásért drasztikus módon adta meg a feleletet. Az uj indochinai kormányzónál, Sarraut Albertnél, lakoma volt, amelyre meghívták Pelliotot is. Asztalbontás után Pelliot szótlanul odalépett Varjenel tanárhoz, a neves francia orientalistához és oly erősen b,elecsapott az arcába, hogy a tudós vértől elborítva eszméletlenül ros- kadt le a szőnyegre. Pelliot azonban tovább is dolgozott az öklével és ezt kiáltozta : — így büntetem én meg azt, aki engem meghazudtol! Mondják, hogy Varjenel csalónak nevezte Pelliotot, de mások szerint csak azt hangoztatta több cikkében, hogy Pelliot valami csalónak lett az áldozata. Oroszlánvadászat. Egy kisebb francia vidéki város, Rodez, lakossága néhány nap óta módfelett kellemetlenül érzi magát. Minap reggel egy Henry Rey nevű tizennyolc éves pásztor bejelentette a csendőrségnél, hogy — oroszlánt látott az erdőben. A jelentésen nevettek eleinte s azt hitték, hogy a pásztor vizionált, de mikor az pontosan leírta, milyennek látta az oroszlánt, megmondta, hol és merre találkozott vele, komolyra vették az oroszlán ügyét. A pásztor elmesélte, hogy hajnalban nyugodtan hajtotta maga előtt a teheneit, mikor az erdő sűrűjéből egyszerre vad üvöltés hallatszott ki s megjelent a vadállatok büszke királya. A csorda tehén hanyatt-homlok szaladt széjjel. Maga Rey is alaposan megijedt s tehenet, oroszlánt, erdőt otthagyva — szaladt a csendőrséghez. Rodezben jelenleg egy vándorló állatsereglet van s igy egyáltalán nem látszott lehetetlennek, hogy onnan szabadult ki a bestia megijeszteni az ártatlan és békés teheneket, az állatsereglet tulajdonosa azonban határozottan tagadta, hogy tőle került a rodezi erdőbe az oroszlán. Természetesen gyorsan elterjedt az eset hire s a környék lakosságán erős izgatottság és félelem vett erőt. A csendőrség teljes létszámmal kivonult az erdőbe, hozzája csat lakozott néhány félelmet nem ismerő, rettenthetetlen vadász s a bátor csapat töltött puskával, feltüzött szuronnyal be- haolt az erdő sűrűjébe oroszlánt keresni. Egész napon át keresték a szörnyeteget, de nem találták meg, ha azt meg is állapították, hogy a pásztor igazat mondott, a tehéncsorda egy helyütt szétugrott s minden irányban szaladva, össze-vissza gázolta a cserjét. Oroszlánt azonban nem találtak s a vadászok zsákmány nélkül voltak kénytelenek visszatérni Rodezbe, ahol pedig már szinte készültek az örömünnepélyre, melyen megkoszorúzták volna azt a szerencsés puskást, akinek sikerült elejteni a békés falusi nyugalmat megzavaró bestiát. Portugália forrongása. Portugália Má- nuel király elűzése óta úgyszólván állandóan a zavargások hazája. Most is a mo- narchisták ellenforradalmáról érkeznek be riasztó hirek. Lisszabon a főhelye a zavargásoknak, ahol a republikánusok és a monarchisták küzdenek egymással. A helyzet igen válságos és nem tudni, milyen következményeket fog létrehozni Annyi bizonyos, hogy Mánuel exkirály bizalmi embereivel arra törekszik, hogy a monarchiát újra helyre állítsa. Milyen volt az ősember? Dr. Wilser Lajos, az ismert nevű német antropológus, érdekesn irja le egy most megjelent tudományos folyóiratban, hogy' milyen volt az európai ősember külseje. A tudomány mai állása szerint az európai ősember a legrégibb ismert emberfaj. Középtermetű, erős növésű akik \ olt, rövid nyakkal, nagy, hosszúkás fejjel. Homloka alacsony volt, koponyája lapos boltozati). Arcának az erős szemöldökök, a széles, lapos orr, az előre ugró áll. kidudorodó ajkak vad, csaknem álfati kifejezést kölcsönöztek. A fogazata majdnem olyan volt, mint a mai emberé, má1’ hiányoztak a majmoknál még most is meglevő hatalmas szemfogak. Széles válla, erős, de aránylag rövid karjai voltak, törzse hosszúkás, hasa lelógó, lábai vékonyak, a térdben még nem egészen egyenesedtek ki, a lábfej már egészen emberi, a két lábon járásra alkalmasak, a láb hüvelykujját azonban még külön mozgathatták. A hajzat körülbelül olyan volt, mint a mai emberé, de a kéz, lábfej s mell kivételével valószínűleg egész testén nőtt még dusabb szőr. A mostani nemet megkülönböztető bajusz és szakáll nem lehetett még akkor ismertető jel. Az ősember tehát már közelebb állott az emberhez, mint a majomhoz. A testi fejlettséggel arányos volt a szellemi képesség is. Mindenesetre az ősember magasan fölötte állott már az állatoknak értelem és szellemi képességek dolgában, de azért még nem érte el azt a fokot, amelyen a mostani vadnépek vannak. Beszédről még alig lehetett szó, va- Iószinüleg csak egy pár hangból álló szótagokkal jelezték a legszükségesebb fogalmakat, a mindennapos dolgokat. Az ebből a korból felfedezett leletek tanúsága szerint azonban már tudott az ősember szerszámokat készíteni fából és köböl, azonkívül eltemette már a halottakat, védő barlangokba vonult lakni s tüzet tudott gyújtani, mikor főzni vagy melegedni akart. A tűzkőből kivert szikrával gyújtott magának tüzet s ez volt az első igazán emberi cselekedete, mert hiszen elő tudott idézni s felhasználni egy természeti tüneményt, amelynek azelőtt csak félelmetes hatását ismerte, mikor futnia kellett a kigyulladt erdő lángjai elől.---------o--------■ . ...J GONDOLATOK. Kevés imádságra keveset ad az Isten, sok imádságra sokat. Aki nem fordul alapos orvoshoz, szívesen megy kuruzslókhoz, mert azt reméli, hogy ezek nem érintik a sebes pontot. A kereső hit a nehézségeken át tekint fel Jézusra, a győzelmes hit Jézuson át néz a nehézségekre.
