Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-29 / 30. szám

30 sz. 1911. Julius 29. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 7. oldal, KÜLFÖLDI HÍREK. Verekedő tudósok. Botrányos esemény hire érkezik Párisból. Néhány év előtt egy angol tudós egy keletturkesztáni bar­langban fontos okmányokra akadt, ame­lyek érdekes adatokat szolgáltatnak an­nak a tájéknak a történetéhez. Nemso­kára ezután Pelliot tanár vezetésével el­indult egy francia expedició Turkesztán- ba, hogy folytassa a kutatásokat, hátha talál újabb iratokra. Az expedició 1908- ban tért vissza és hozott is magával do­kumentumokat, amelyek szintén abból a neveztes barlangból valók. Mikor a fran­cia szakértők megvizsgálták az iratokat, kiderült, hogy Pelliot tanár, aki nem ért a chinai nyelvhez, vagy csaló, vagy pe- dig egy csalónak az áldozata. Hosszas és elkeseredett vita támadt az iratok kö­rül és végre most Pelliot a sok támadás­ért drasztikus módon adta meg a feleletet. Az uj indochinai kormányzónál, Sarraut Albertnél, lakoma volt, amelyre meghív­ták Pelliotot is. Asztalbontás után Pel­liot szótlanul odalépett Varjenel tanár­hoz, a neves francia orientalistához és oly erősen b,elecsapott az arcába, hogy a tu­dós vértől elborítva eszméletlenül ros- kadt le a szőnyegre. Pelliot azonban to­vább is dolgozott az öklével és ezt kiál­tozta : — így büntetem én meg azt, aki engem meghazudtol! Mondják, hogy Varjenel csalónak ne­vezte Pelliotot, de mások szerint csak azt hangoztatta több cikkében, hogy Pelliot valami csalónak lett az áldozata. Oroszlánvadászat. Egy kisebb francia vidéki város, Rodez, lakossága néhány nap óta módfelett kellemetlenül érzi ma­gát. Minap reggel egy Henry Rey nevű tizennyolc éves pásztor bejelentette a csendőrségnél, hogy — oroszlánt látott az erdőben. A jelentésen nevettek elein­te s azt hitték, hogy a pásztor vizionált, de mikor az pontosan leírta, milyennek látta az oroszlánt, megmondta, hol és merre találkozott vele, komolyra vették az oroszlán ügyét. A pásztor elmesélte, hogy hajnalban nyugodtan hajtotta ma­ga előtt a teheneit, mikor az erdő sűrűjé­ből egyszerre vad üvöltés hallatszott ki s megjelent a vadállatok büszke királya. A csorda tehén hanyatt-homlok szaladt széjjel. Maga Rey is alaposan megijedt s tehenet, oroszlánt, erdőt otthagyva — szaladt a csendőrséghez. Rodezben je­lenleg egy vándorló állatsereglet van s igy egyáltalán nem látszott lehetetlen­nek, hogy onnan szabadult ki a bestia megijeszteni az ártatlan és békés tehene­ket, az állatsereglet tulajdonosa azonban határozottan tagadta, hogy tőle került a rodezi erdőbe az oroszlán. Természete­sen gyorsan elterjedt az eset hire s a kör­nyék lakosságán erős izgatottság és féle­lem vett erőt. A csendőrség teljes lét­számmal kivonult az erdőbe, hozzája csat lakozott néhány félelmet nem ismerő, rettenthetetlen vadász s a bátor csapat töltött puskával, feltüzött szuronnyal be- haolt az erdő sűrűjébe oroszlánt keresni. Egész napon át keresték a szörnyeteget, de nem találták meg, ha azt meg is álla­pították, hogy a pásztor igazat mondott, a tehéncsorda egy helyütt szétugrott s minden irányban szaladva, össze-vissza gázolta a cserjét. Oroszlánt azonban nem találtak s a vadászok zsákmány nélkül voltak kénytelenek visszatérni Rodezbe, ahol pedig már szinte készültek az öröm­ünnepélyre, melyen megkoszorúzták vol­na azt a szerencsés puskást, akinek sike­rült elejteni a békés falusi nyugalmat megzavaró bestiát. Portugália forrongása. Portugália Má- nuel király elűzése óta úgyszólván állan­dóan a zavargások hazája. Most is a mo- narchisták ellenforradalmáról érkeznek be riasztó hirek. Lisszabon a főhelye a zavargásoknak, ahol a republikánusok és a monarchisták küzdenek egymással. A helyzet igen válságos és nem tudni, mi­lyen következményeket fog létrehozni Annyi bizonyos, hogy Mánuel exkirály bizalmi embereivel arra törekszik, hogy a monarchiát újra helyre állítsa. Milyen volt az ősember? Dr. Wilser Lajos, az ismert nevű német antropoló­gus, érdekesn irja le egy most megjelent tudományos folyóiratban, hogy' milyen volt az európai ősember külseje. A tudomány mai állása szerint az euró­pai ősember a legrégibb ismert emberfaj. Középtermetű, erős növésű akik \ olt, rö­vid nyakkal, nagy, hosszúkás fejjel. Hom­loka alacsony volt, koponyája lapos bol­tozati). Arcának az erős szemöldökök, a széles, lapos orr, az előre ugró áll. kidu­dorodó ajkak vad, csaknem álfati kifeje­zést kölcsönöztek. A fogazata majdnem olyan volt, mint a mai emberé, má1’ hiá­nyoztak a majmoknál még most is meg­levő hatalmas szemfogak. Széles válla, erős, de aránylag rövid karjai voltak, tör­zse hosszúkás, hasa lelógó, lábai véko­nyak, a térdben még nem egészen egye­nesedtek ki, a lábfej már egészen emberi, a két lábon járásra alkalmasak, a láb hü­velykujját azonban még külön mozgat­hatták. A hajzat körülbelül olyan volt, mint a mai emberé, de a kéz, lábfej s mell kivételével valószínűleg egész testén nőtt még dusabb szőr. A mostani nemet meg­különböztető bajusz és szakáll nem lehe­tett még akkor ismertető jel. Az ősem­ber tehát már közelebb állott az ember­hez, mint a majomhoz. A testi fejlettséggel arányos volt a szel­lemi képesség is. Mindenesetre az ősem­ber magasan fölötte állott már az állatok­nak értelem és szellemi képességek dol­gában, de azért még nem érte el azt a fo­kot, amelyen a mostani vadnépek van­nak. Beszédről még alig lehetett szó, va- Iószinüleg csak egy pár hangból álló szó­tagokkal jelezték a legszükségesebb fo­galmakat, a mindennapos dolgokat. Az ebből a korból felfedezett leletek tanúsá­ga szerint azonban már tudott az ősem­ber szerszámokat készíteni fából és kö­böl, azonkívül eltemette már a halottakat, védő barlangokba vonult lakni s tüzet tu­dott gyújtani, mikor főzni vagy meleged­ni akart. A tűzkőből kivert szikrával gyújtott magának tüzet s ez volt az első igazán emberi cselekedete, mert hiszen elő tudott idézni s felhasználni egy ter­mészeti tüneményt, amelynek azelőtt csak félelmetes hatását ismerte, mikor futnia kellett a kigyulladt erdő lángjai elől.---------o--------­■ . ...J GONDOLATOK. Kevés imádságra keveset ad az Isten, sok imádságra sokat. Aki nem fordul alapos orvoshoz, szí­vesen megy kuruzslókhoz, mert azt reméli, hogy ezek nem érintik a sebes pontot. A kereső hit a nehézségeken át tekint fel Jézusra, a győzelmes hit Jézuson át néz a nehézségekre.

Next

/
Thumbnails
Contents