Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-22 / 29. szám
29. sz. 1911. Julius 22 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 7. oldal. KÜLFÖLDI HÍREK A tájfun pusztítása. Tokióból írják, A legutóbbi tájfun pusztításairól a következő részletek váltak ismeretesekké: Az odawarei kikötőben 30 halászhajó siilyedt el 200 halászszal egyetemben, valamint 39 más hajó, köztük 4 nagyobb gőzhajó. Iba- raki tartományban pedig 20 halászbárka 400 emberrel. Hivatalos jelentések szerint a partvidéken 6889 házat pusztított el a vihar amely Tokióban is nagy károkat okozott. Yokohamában a kárt négy millió koronára becsülik . A földi eper. Leconte de Lisle-lel történt meg az az eset, amelyet most Henri de Regnier jegyez fel az Annalas legújabb füzetében. A költő egy bretoni parti kurtakorcsmában üldögélt az egyetlen asztalnál, amely a szobában volt — és reggelizett. Szemközt vele egy jól öltözött és még jobban táplált angol férfi foglalt helyet. Mind a ketten csöndben elfogyasztották reggelijüket és végül a kiszolgáló leány egy nagy tál földi epret rakott az asztalra. Az anglius, set szó, se beszéd, fogja a tálat, az epret kidölti a tányérjába és mohón kezd lakmározni a nagyszerű gyümölcsből. — De uram — szólt rá Leconte de Lisle — jó magam is szeretem az epret! Albion fia felüti egy pillanatra a fejét, csodálkozva méri végig a szomszédját és ezt feleli: — Ön is szereti ? -No, az lehet! De nem úgy mint én... És ezzel zavartalanul ette tovább a pompás friss epret. Nagy parasztlázadás. Lembergből jelentik: A szomszédos falvak népe fellázadt. Strijből katonaság érkezett, amely acsend- őrség segítségével leverte a parasztlázadást. A fölbujtogatott parasztok több községházat fölgyujtottak, hidakat égettek föl, távirópóznákat döntöttek ki és a vasúti síneket is megrongálták. A katonaság és a csendőrök sortüzet adtak a tömegre. Több, mint kétszáz paraszt megsebesült és négy ember meg is halt A helytartóság elnöki irodájában semmit sem tudnak a nagy vérontásról. Annyi igaz, hogy Kaluszból táviratilag katonaságot kértek, mert »választások miatt nagy az izgatottság, de vérontás nem volt. — Egy másik távirat ezt jelenti: Kaluszhan az ukrajnai radikális, órutén és lengyel parasztok közt nagy agitáció van hetek óta a jelöltek érdekében. Lelketlen izgatok járják a falvakat. A kaluszi kerületi főnökség a falvakban olyanveszedelmesnek ítélte a helyzetet, hogy táviratilag katonaság kirendelését kérte. Lembergből jelentik még e részleteket: A kaluszi kerületben állítólag elő fordult véres zavargásokról szóló hírek túlzottak. Csupán Nicgovice községben voltak súrlódások a különböző pártállása parasztok között, egypár ablakot bevettek kerítéseket és kutakat elpusztítottak és a mezei utak egy részét elrongálták. A rendfenntartása végett egy katonai csapatot küldtek Nicgoviceba. Jelenleg a kerület teljesen nyugodt. A königgrätzi csata 45-ik évfordulója. Julius harmadikén volt a königgrätzi csatának negyvenötödik évfordulója. Mostanában volt harmincadik évfordulója a königgrätzi fővezér, Benedek Lajos táborszernagy halálának. Ismeretes, hogy Benedek, ki az olaszországi hadjáratban sokszor kitüntette magát hadvezéri talentumával és személyes vitézségével, a poroszosztrák háború kitörésekor, az 1866 június másodikén Bécsben megtartott haditanácson őszintén megmondotta a császárnak, hogy két háborúra nincs elkészülve az osztrák hadsereg és nem akarta elvállalni az északi hadsereg fővezsrletét. A harctérről is például Julius elsején titkos jegyű táviratban kérte a fővezárség alól való fölmentését, a császár azonban sürgető kérésére ezt a lakonikus táviratot küldte Benedeknek: “(Parancsolom, hogy vezesse hadseregemet. ’ ’ Benedek engedelmeskedett ; a csata elveszett és a fővezér szeptember 5-án Bécsújhelyen hadi törvényszék elé került. Kezeit keresztbe fonva állott ott a vezér s nem adott felvilágosítást a legfőbb katonai bíróság kérdéseire. Végre egy félóra után igy szólt Benedek: — A császár nagyon jól tudja az okot, hogy a legfőbb bírósággal miért nem állok szóba. Katonai balesetem és szerencsétlenségem szomorú záradéka negyven éves vitéz és becsületes katonapályámnak de a császárt és Ausztriát miég ennél is nagyobb szerencsétlenség sújtotta. Albrecht főherceg 1866 november 6-án katonai becsületszavát vette Benedeknek, hogy amit tud, elhallgatja és semmiféle Írást nem hagy hátra a königgrätzi csatára vonatkozólag. S pár nap múlva Grácban megdöbbenve olvassa Benedek a hivatalos Wiener Zeitungban, hogy az 1866. északi hadjárat balszerencséjéért az egész felelőséget reá hárítja a katonai bíróság és Albrecht főherceg. Benedeket felesége és katonai bajtársai erősen unszolták, hogy feleljen Albrecht főhercegnek ő azonban kitért ez elől ezzel a mondással: — Vert hadvezér viselje békén keresztjét! Albrecht főhercegnek visszaküldte a: aranyos kardját, melyet 1848-ban a mor- tarai győzelmes csata után kapott tőle ajándékul s végrendeletében meghagyta, hogy katona ne vegyen részt a temetésen. Kártérítési por Caruso ellen. Milanóban napokban tárgyaltak egy kártérítési port, melyet Zanelli Erzsébet a tenorista ellen házassági ígéret meg neim tartása miatt indított. A nő 250.000 líra kártérítést követel Caruso jelenleg Milanóban van. A néma férj. Igen érdekes válóperről írnak a francia lapok. A férj, aki bankhivatalnok, 1908-ban elhatározta, hogy többet egy szót sem szól feleségéhez. Elhatározását meg is tartotta, nem beszélt az asszonynyal soha, ha pedig valami közlendője volt vele, írásban adta tudtára. Ezek a közlen- dk furcsa világot vetnek a férj nézeteire s érthetővé teszik azt, hogy a feleség szívesen vált elmegnémult urától. A férj ilyeneket irt fel: “A házastársak saját maguk keresik meg a szükséges pénzt. A kiadásoknak csak a felét fizetem, a másik felét fizesse az asszony. Közös kiadások csak azok, amiket én is olyanoknak ismerek ei. Rendszerint nem fogok itthon étkezni. Ha mégis itthoneszem magam hozok ennivalót magamnak.” Ilyen volt az exotikus férj családi törvénykönyve. Ha fenyegetni vagy bünteni akarta az asszonyt, ezt is írásban tette olykor-olykor filozófiai elmélkedések kíséretében, melyekben az asz- szony kötelességeiről értekezett. A házasélet vége ez az utolsó lakonikus üzenet volt: “Adélé elmegyek” A bíróság a megkínzott Adélé javára döntötte el a váló- port. gyedül a bibliai leckekép az, amelylyel megörven deztetheti gyermekeit. — 52 vasárnapra a bibliai képek ára a postai költséggel együtt csupán 20 cent. — írjon szerkesztőségünkhöz, 244 E. 14th Street, New York, N. Y.
