Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-17 / 24. szám
6. oldal. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 24. sz. 1911. Junius 17. MAGYARORSZÁGI HÍREK. € Vallás elleni izgatás. Zomborból jelentik : A zombori Voltaire-egyesüeltben néhány héttel ezelőtt Fáber Oszkár nagy közönség előtt előadást tartott, amelynek aZ lett a következménye, hogy egyesek feljelentették öt vallás elleni izgatás miatt. A zombori járásbiróság tárgyalta ezt a pert s a tárgyaláson Fáber védője dr. Pataj Sándor hivatkozott arra, hogy az előadás folyamán az egész hallgatóság zajosan helyeselt, nyilvánvaló tehát, hogy közbotrányról szó sem lehetett. A bíróság ezt az érvelést nem fogadta el és Fá- bert ioo korona pénzbüntetésre Ítélte val- lásellcni izgatás vétségéért. Az Ítéletben az ügyész megnyugodott. A maszlagos nadragulya, mint gyógyszer. Tiszaföldvárról jelentik: A napokban egy javasasszony járta be a környékbeli pusztákat és az ott talált betegeknek gyors orvosi segítséget Ígért. A puszta- jókuti uradalomban Medvegy János és Hanó Pál hallgattak az asszonyra, aki spirituszba föloldott maszlagos-nadragulyát adott nekik, azzal az utasítással, hogy a folyadékkal, melynek mérges voltát elhallgatta, a fájós testrészeiket dörzsöljék be. A két ember, hogy a gyógyszer gyorsabban és biztosabban hasson, megitták a folyadékot, mire csakhamar őrjöngeni kezdtek, majd egymásra rohantak és tépték, harapták egymást. A környezetük előbb ittasnak gondolta a két embert, csak később mikor állapotuk már válságosra fordult, szállitották őket megkötözve Tiszaföldvárra. A két ember állapota életveszélyes. A javasasszony ellen a vizsgálatot megindították. Kiásott görög kolostor. A debreceni nagy templom mellett, a csatorna építésnél több száz év előtti temetőre bukkantak. Az ásatásoknál tömérdek embercsont került fölszinre, továbbá régi templomfalak maradványai is felszínre jutottak. Megállapították, hogy a tizennegyedik- században a felásott helyen görög kolostor állott. Uj udvari tanácsos. A király Kollái Lajos budapesti gyakorló ügyvédnek, mint a Budapesti Tornaegyesület elnökének, az egyesület és a testnevelés ügyének fejlesztése terén kifejtett tevékenysége elismeréseid, a magyar királyi udvari tanácsosi cimet díjmentesen adományozta. Csodarabbi Felsővisón. Felsővisóról jelentik: A napokban ideérkezett a galíciai Wizsnicből egy úgynevezett csodarabbi. Érkezésének hírére pár nap alatt néhány ezer zsidó gyűlt össze, hogy áldást és ügyes-bajos dolgaiban tanácsot kérjen tőle. Miután Felsővisón és környékén most vörhenyjárvány szedi áldozatait, a lakosság a hatósághoz fordult, hogy akadályozza meg ezt a zarándoklást mert különben a járványt szét fogják hurcolni. A rabbi öt napi itt tartózkodás után elutazott. A vörhenyjárvány következtébe az iskolákat is becsukták. A dijbirkózó halála. Szentesről írják, hogy az ott működő cirkuszban, a dijbir- kózások közben végzetes balest történi. Van-Fau-Zsin, chinai óriás, akit a szinla- pon “sárga veszedelemének hirdettek, birkózás közben olyan erővel vágta földhöz Trippold Izidort, Ausztria champion- ját, hogy ez eszméletlenül terült el a porondon. Kórházba szállították,, ahol rövid időre rá meghalt. Belső elvérzés következtében halt meg. Zemplén vármegye Kossuth-szobra. Zemplén vármegye országos ünnepély keretében leplezte le vasárnap Sátoraljaújhelyen Kossuth Lajosnak a szobrát, hétfőn pedig Kossuth monoki szülőházának az emléktábláját. A szobrot, amely az ország egyik legnagyobb Kossuth-szobra, I a nyilvános pályázat pályanyertes művészei, Gárdos Aladár szobrászművész és Gondos Imre építőművész alkották és ugyanők készítették az emléktáblát is. A szobrot Sátoraljaújhelyen a templom előtti téren állították fel. Hatalmas márványtalapzaton áll Kossuth Lajos három méter magas bronzba öntött alakja és a talapzat aljában egy Árpád-kori vitéz márványból faragott alakja látható, aki harcra serkenti Magyarország uj fiát. A monoki emléktábla egy két méter hosszú rózsaszínű gránitlap, amelyet Kossuth bronzba öntött dombormivü arcképe ékesít. Az emléktábla felírása a következő: “Ebben a házban született Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én.” Négyezer éves sírok Torontóiban. Azok között a helyek közt, amelyekben a szegedi múzeum kutatta föl az ősember homályba vesző nyomait, pár év óta a toron- tálvármegyei Csóka viszi a vezető szerepet. Szekrényeket töltenek már meg a városi muzeum régészeti osztályában a nagy muzeális bccsü leletek, amelyek a tüzkőhegy nevezetű halomból kerültek elő. Általában az egész vidék klasszikus lelőhelye ama korszak emlékeinek, amely nem ismerte még a fémeket s eszközeit csontból, kőből és cserépből készítette, szóval — mint a régiségbuvárok nevezik — a csiszolt kőkorszak emlékeinek. Kezdete egyúttal az emberi kultúrának is a kezdete. Épp úgy nem határozható meg a vége sem, hiszen a Csendes-Óceán szi- getjein ma is vannak még népek, amelyek kőkorszakot élnek. Annyi azonban bizonyos, hogy Európában évezredek választanak el már bennünket a kőkorszaktól s 4000 évvel ezelőtt a bronz-kultura virágzik. A népvándorlás idején telephely volt a tüzkőhegy s végre a honfoglaló magyarság is tanyázott itt, illetve a vele rokon kun és avar fajok valamelyike. Minden lakó itt hagyta a halottjait. A kőkorszakban zsugorítva, térdben felhúzott lábakkal és az ál alá hajtott karokkal, oldalt fektetve, mintegy alvó helyzetben temették el a halottakat. Eddig öt ilyen zsugorított csontvázat találtak. A legjellegzetesebb a múzeumba kerül. Ennek az ujjam egyes és kettes, nyolcas formájú gyűrűket találtak, melyekhez hasonlót idáig se a magyar, se a külföldi régészeti irodalom nem ismer. Ezek a csontból és szarvas agancsból faragott gyűrűk az ujj-gyü- rük legrégibb ősei. A népvándorlás idejéből való halottak kinyújtott helyzetben feküsznek, az oldalukon vas-késsel, a lábuknál, vagy a fejüknél edénynyel. Ilyen csontváz eddigelé mintegy 30 került elő. A pogány magyarok és a velük rokon fajit népek az előkelő vitézt fegyverbe öltöztetve, a felszerszámozott lovával együtt temették el. Az idén négy olyan sirt találtak, amelyekben csak a ló volt eltemetve, szájában a zablyával s oldalt a tipikus honfoglaláskori kengyelvasakkal. Ezek a sírok eddig ismeretlen faj tájnak voltak és nyilván megáldozott lovakat takarnak. Ötven éves kántori jubileum. Ritka szép ünnepségek közt ülték meg Szentesen Joó Károly református kántor működésének ötvenedik évfordulóját felekezeti kü- lömbség nélkül. Az ünnepélyen részt vett a város szine-java, közte a felekezetek lelkészei. A hivatalos üdvözlések után vacsorára jöttek össze a jubiláns kánt* r tisztviselői köztük a megye előkelőségei.
