Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-17 / 24. szám
XII. Évfolyam. * Megjelenik minden szombaton. « Published Weekly on Saturday. 24. sz. NEW YORK, N. Y. 1911 JUNIUS 17. Entered as second-class mater Oct. 28,191(1 at the Post Office at New York, N.Y. under the act of March 3, 1879 Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki református lelkész. A SZÓSZÉK EREJE A MODERN TÁRSADALMI ÉLETBEN. A szószék isteni intézmény, amelynek rendkívüli nagy jelentősége van minden kor táisadalmi életére. Az egyedüli hely, ahol az erkölcsnemesitö magasztos tanokat egy lelkipásztor a népnek i hirdetheti. Mily sokan igyekeztek lekicsinylőm a szószéket, mondván, hogy az onnan hallott bibliai gondolatok, jól lehet, Isten szavait tartalmazzák azok, nem a mai reális korba valók. így voltak egykor a görögök is, akik előrehaladottságuk és műveltségűk mellett bolondságnak tartották a Krisztus vallását. De műveltségük csakhamar alá- hanyatlott és csak sötét árnyékot hagyott maga után, mert a nép elvesztette a legerősebb talajt: a vallást, az erkölcsöt. Jézus Krisztus ezzel szemben azt mondta: “Menjetek el és tanítsatok meg minden népeket”... Igen, a szószék ereje a mai modern társadalmi életben épen úgy mint abban á régebbi korban, a tanításban rejlik. A papnak, a lelki tanítónak a legelső és legmagasztosabb hivatása, amit a szószéken teljesíthet: a tanítás. Az Udvezitő ezt a tanítói tisztet töltötte be a legragyogóbban. Ö volt a népnek legelső tanítója és csak ezáltal lett a népnek a legfőbb papja is. A filozófusoknak évszázadokon keresztül az volt a törekvésük, hogy az ideális életet realizálják, azaz megvalósítsák e földi életben, ahol az embert minden érdek az anyagiakhoz köti. Mert a materiális földi érdekek nem elégíthetik ki a törekvő embernek a lelki világát. Mindenki haladni óhajt a tökéletesedés és egyúttal a boldogság felé. De mint a vándort a cél felé való törekvéseiben és haladásában jobbról-balról csábítják a hűvös árnyak... épen úgy van az ember is az élet ktizdterén, hogy az anyagiak sokszor, nagyon sokszor csábítják és lekötik a földiekhez. Semmi sem nehezebb azután, mint egy ilyen anyagi érdekekhez kötött ember lelkiismeretét felébreszteni. Sehol és semmi sem képes ezt jobban megtenni, mint a szószéken a lelki- pásztor, aki a világ kritikájától elzárva nyíltan és őszintén feltárhatja a társadalmi élet sebeit és szivének nemességével a szeretet hatalma áital uj életre tudja kelteni az alvó vagy a lágy-meleg lelkeket. Van-e, kinálkozott-e fenségesebb alkalom a magyar lelki- pásztorokra nézve, mint amilyen nekünk adatott ez idegen földön, amidőn Istennek országát terjeszteni igyekezünk azáltal, hogy a népet tanítjuk és oktatjuk? Hiszen a csalódásoknak és a keserűségeknek egész láncolata tanítja meg az embertarra, hogy minden törekvésünk és munkálkodásunk csak akkor ér valamit, ha rajta van az Istennek áldása. Hányszor halljuk, hogy egyik vagy másik testvértársunk menynyire előrehaladt a vagyon gyűjtésében, milyen jól megy a dolga, most már nem kell neki törődni sem templommal, sem más nemes intézményekkel, hiszen van elég
