Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-21 / 3. szám

4. oldal.

Amerikai Magyar Reformátusok Lapja”

3. sz. 1911. Január 21.

Vol. XII. January 2lst, 1911. No. 3

f =■■■■■ ■-----"----- - ~"-= :---==3=rn--^=^

Amerikai Magyar Reformátusok Lapja

FELELŐS SZERKESZTŐ:

Harsányi László new yorki ref. lelkész. FŐMUNKATARS Kovács Endre dayioni ref. lelkész.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: a 14-ik utczai magyar református egyház New York N. Y.

Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósitás előfizetés, felszólalás és hirdetés e czimre küldendő:

Rév. LADISLAUS HARSÁNYI

244 Ea 14th Street, New York, N. Y.

1 elephone 730 Orchard

Előfizetési árak: Amerikában egész évre ................. $2.00

Magyarországba “ “ ...... $3. (15 Kor.)

A Ref. Church in the U. S. magyar egyház megyéjének

hivatalos lapja.

HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL

Published every Saturday by the Board of Publication

of the Presbyterian Church, U. S. A. ai d of the S.S, Board of the Reformed Church in the U. S.

EDITOR;

Rev. Ladislaus Harsány!

Publication office: 244 East 14th Street, New York, N. Y.

Subscription rates: One year $2; Half year: $1, Foreign countries; One year $3, Half year $1.50,

• y —«===■- ■ -j)

TÁRSADALMI FELADATOK.

Ezen címfelirat alatt lapunk múlt 'évi folyamának néhány év végi számában megjelent közleményünkben azt fejtegettük, hogy az amerikai magyarságnak mily feladatokat kell, egész erejével törekednie, hogy megvalósítson, ha itt Amerikában boldogulni, önmagának és családjának biztos megélhetést szerezni gazdasági, társadalmi és politikai téren egyaránt előhaladni és egész fajuk számára is általános elismertetést kivívni ki'Van.

Az 1910 évi 44-ik számban azt mutattuk ki, hogy az amerikai magyarság dicséretes alkotásai a számos 'és különféle magyar egyesületek csak úgy működhetnek céltudatos biztossággal, s csak úgy ehetnek tel kívánatos sikert, ha az összes magyar egyleteinket tömöritjük, egységes vezető szellem alá sorakoztatjuk, egységes tagozattá forrasztjuk.

Az 1210 évi 46-ik számban a „Magyar Házak* * építésé nek szükséges voltát példákkal illusztráltuk.

Az 1910 évi 47-ik és 49ák számban pedig arról történt rész letesebb eszmecsere, hogy itt élő honfitársaink szellemi színvonalának emelése és művelődésének előmozdítása mily eszközökkel és mily hatással történhetik. A magyar iskolák felállítása, a társas érintkezés gyakorlása, felolvasások tartása, hírlapok

és könyvek olvasása, magyar könyvtárak létesítése egymásután képezték a megbeszélés tárgyát.

ügy de az egyesületek alapítása és a szellemi színvonal emelése még magukban véve céltévesztett küzdelmek volnának ha az amerikai magyarság nem juthat keresethez, nem képes magát és családját fentartani és anyagi függetlenségét biztosítani.

Ép azért az előbbiekről nem kevésbbé fontos, sőt irányitó társadalmi feladatot képez az, hogy az amerikai magyarság anyagi jóllétet érjen el, gzdasági és ipari szóval kereseti téren szabadon mozoghasson és vagyonilag saját lábán tudjon megállni.

Megkell vallanunk hogy ennek a tárgynak boncolgatása, az alapokok és kiviteli eszközök fejtegetése igen kényes dolog, mert hiszen a gyakorlati életben egyik embernek kárából a má sik a kevésbé szentimentális ember saját javára hasznot húz, egyiknek megsemmisülése, ia másik emelkedésének alapja. Nem lehet tudni hogy az igazság kimondásával hánynak és kiknek az érzékenysége fog érintetni, de az már halálbiztos, hogy a sértett önzés, a feljajduló önérdek gyűlölete ia kérdés fejtege- töjének fejére fog szállani. De a jóságos Isten tudja azt, hogy ha csak a szívtelen emberek a rideg önzés rabszolgáinak kegye után kellene irányulni, s ha inhumanus embertársaink gyűlölete mindenkor elegendő ok volna a mélységes hallgatásra, ak kor a cikkírónak nem volna létjogosultsága, akkor a szabad sajtó nem volna érdemes még nevére sem.

A személyeskedés, az egyesek önérdekü magáin ügyeinek szőnyegre porára ki van zárva gondolat körünkből és lapunk egész keretiéből annak, összes béltartalmából. Mi itt nem személyekről, hanem tárgyról elmélkedünk, nem az egyesek, ha4 nem a nagy közönség javát tekintjük. Utunkban senki sem tartoztathat fel.

1. Az Amerikában élő honfitársaink munkakereseti boldogulását és anyagi jóllétét megalapító eszközök közé tartoznak amunkaközvetitő intézetek. (Intelligence offices).

'Nem csak az Amerika földjére újonnan érkező magyarok, de a már itt levő honfitársak is, ha bármi okból a munkából kilépnek vagy kimaradnak, egyenesen iarra vannak utalva, ogy elmenjenek a legközelebbi Employment Officeba, vagy munkaközvetítőhöz, hogy őket más munkaadóhoz elhelyezzék. Lehetnek ezek muszka, pólyák, svéd. ájris, talián, slovák vagy más nemzetiségűek, de abban mindannyian egyetértenek, hogy csupán azt nézik, hogy minél gyorsabban és mentői több munkáskezet vagy emberanyagot elközvetitsenek, s az azért járó közvetítési dijjakat zsebre vágják. Kecsegtető munkabéreket és kedvező feltételeket helyeznek kilátásba, sőt még írásbeli szerződést is adnak kezeikbe, s azután a legközelebbi vonattal elindítják őket Florida vagy Georgia valamely zugába vagy poerolyás kietlen vidékére. E sorok írójának volt alkalma szá mos oly panaszlevelet oolvasni, melyet ia távoli délre vagy (nyugatra száműzött magyarok kétségbe esésűkben Írtak, s könyörögve kérték, hogy vigasztalan s őket tönkre silányitó helyzetükből bármi módon és utón mentsék ki. Az oly gyilkos éghajlathoz nem szokott magyarokat vagy lakatlan és járatlan őserdőkbe favágásra, vagy a tengerből osztriga kagylók kiszedésére kéinyszeritették, zúgolódásaikat korbács ütésekkel hallgattatták el, rozzant vasúti kocsikba hálatták, hol szúnyogok moszkitók bögölyek s milliárdnyi, más bogarak kínzó mertifi- kálásainak engedték át szabad prédául, a megszökés ellenében fegyveres 'emberekkel őriztették, s minden munkabérüket, az élvezhetetlen és szokatlan rossz ételek ára fejében tartották