Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-21 / 3. szám
3. sz. 1911. Január 21. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 5. oldal. 'vissza. A lerongyolódott, kiéhezett és elgyötört magyar kétség beesésében is tehetetlen volt a durva fegyvere* túlerő ellenében A rabszolga állapot elviselhetetlen volt. Igenis honlapok múlva sikerült őket konzulátusi beavatkozással kiszabaditani, de ad dig már anyagilag, testüleg és lelkileg tönkrementek. Az elmondott eset csak egy a sok szeszélyesen változó a- mlerikai rabszolga sors közül. ;Ezek ellenében csak az segitetne, ha lenne a magyarok részére megbízható, s mindig nyugodtan igénybe vehető munkaközvetítő intézet, de ilyet nem lehet az önérdek vezetőittől vár ni, hanem erre igazán csak a Magyar egyesületek volnának hivatva, hogy ezek saját kebelükben az egyes honfitársak érdekében azok kiozsoralásától és megcsalásától mentesen huma- nitárus alapon szerveznék és kezelnék a munkaközvetítést. AZ ERETNEKKÉ NYILVÁNÍTOTT MIKSA SZÁSZ HERCEG ÉS A RÓMAI PÁPA.-----:0:-----A pápa eretneknek nyilvánította Miksa szász herceget „Goq, dolatok iaz egyházi újításokról” cimü cikke miatt. E cikkről és a hercegnek a Vatikánnal való konfliktusáról ezt jelentik Rómából a „Deutsche Tageszeitung” nak: A „Róma és Kelet“’ cimü folyóiratnak azt a számát, amelyben Miksa hercegnek cik ke: >,Gondolatok az egyházi ujitásokról” megjelent, kivonták a forgalomból és terjesztését kiközösítés terhe mellett megtib t ották. A folyóirat szerkesztősége a herceget, aki évek óta fog lalkozik orientálista tanulmányokkal és a freuburgi egyetem men teológiai tanszéket foglal el, megkérte, hogy a folyóirat számára cikkeket Írjon. A herceg inkriminált cikkében bizonyítékok felsorolása nélkül azt állította, hogy a firenzei zsinaton, amelyet különösen a két egyház egyesítése végett hívtak össze, több egyházatya hamis okmányt értékesített céljaira. 'Dogmatikai tekintetben, úgymond, elég arra utalni, hogy a két egyház hittvaliásában nagyon eltérő hitelvek vannak; ilyen például a pápa csalhatatliansága. Szűz Máriának szeplőtelen fo gantatása és a tisztitó tűz. Erről a cikkről jelentést tettek a legfelső egyházi hatóságnak és ez a hatóság utasította Belleg- rinit, hogy már ismertetett közleményét az >,Osservatore Roma no“-ban nyilvánosságra hozza. A legfelső egyházi hatóság elvárja, hogy Miksa herceg állításait nyilvánosain vissza fogja voni. Különben nem tatrhatná meg a freiburgi egyetemen tanári állását. Ez ügyre vonatkozóan érdekes adatokat közöl a „Tögliche Rundschau” is. Rómából kapott tudósitása a következő : A bevceg cikke élesen bírálja a római rendszert. A her cég azzal vádolja a pápát és az egyházat, hogy erőszakos volt és uralkodó vágyának mindent alárendelt. A pápák az egyesülés alatt mmdig csak a teljes leigázást, nem pedig az egyen-, joguságot értették. A lerceg emlékeztet arra, hogy az első évszázadban az egyház nem volt monárkia és csak ál izidori isme retes hamisítás után lett abszolut-monarkia. Ilyen rendszert nem lehet a keletiekre fölerőszakolni. A pápának az önmeg- tagadásbam elül kell járnia és meg kell engednie, hogy a keletiek az első idők püspökeinek fölfogást vallják. A pápáknak le kell mondaniok iaz önkényről és a pénzsóvárgásról, le kell mondaniok arról, hogy a keletiek sok ezer frankot fizettek min den püspöki bulláért és minden diszpenzációért, mert az egyesítő törekvésben most nem látnak egyebet, mint pénzsóvárgást. A mostani egyesült görögök csak szolgaságban tartott latinok. Az sem járja, hogy hit-dolgokban Róma a keletiektől oly dogmák elfogadását követeli, amelyeket a latin egyház egyedül gyártott. Miksa herceg rámutat I. Miklós pápának gőgös és önkényes viselkedésére. III. Ince pápának a görögök irányában tanúsított méltatlan és zsarnoki eljárására, a zsinati határozatok hamisított passzusaira, amelyeket a latinok arra használtak föl, hogy dogmákat gyártsonak. — A herceg cikke, mely nagyon keserű és még soha sem hangoztatott vádakkal illeti a római Kúriát, különösen Keleten óriási föltünést fog kelteni.— Drezdából táviratozzak lapunknak, hogy a szász király csak a lapokból értesült Miksa herceg ügyéről. A herceg eddigelé nem tájékoztatta közelebbről királyi fivérét. A király környezetében a pápai újságnak Miksa herceg ellen való támadását arra vezetik vissza, hogy a szász király annak idején tiltakozott a Borromaeusenciklika ellen. — Rómából táviratozzák nekünk : A pápa megparancsolta Pellegrini apátnak, a „Róma és Kelet” szerkesztőjének, hogy Miksa herceg cikkét semmisítse meg-s fejezze ki nyilvánosan sajnálkozását a cikk megjelenése miatt; a pápa ugyanis a szász királyi udvarra való tekintettel nem akarja megrendszabályozni Miksa herceget. A pápa Rómába citálta a herceget. Itt azt várják, hogy Miksa herceg a megidézésnek eleget tesz és cikkét vissza fogja vonni. írják még Rómából úgy: Miksa herceg ismert cikke dolgában a pápa expuo szavakkal kezdődő latin levelet intézett a kelet apostol delegátusához, melyben emlékeztet a római pápák odairányuló törekvéseire, hogy a chizmatikus egyházakat visz szatéritsék a római egvbáz kebelébe és felsorolja a cikk teológiai és töténelmi tévedéseit. Felszólítja a pápai delegátust, 'akadályozza meg, hogy a ke leti nepek között tevedesek terjedjenek el és kijelenti, hogy az egyházak egyesitése csak úgy lehetséges, ha a római egyház ta nitásai teljes mértékben megmaradnak. Végül tudomására hozza, hogy a cikk jóhiszemű, de meggondolatlan írója tévedéseit maga is belátta, rosszalja és kijelentette, hogy aláveti magát a szentszéknek. SZERKESZTŐI ÜZENET. O. Miklós. Könnyen félre értésre adna alkalmat. Különbéin is a szeretettel nagyobb egyházat lehet megteremteni, mint a gyűlölködéssel. P. Jenő. 'Nem Lincoln, hanem Washington születés napja esik Február 22-re. T. J. A lap átvételével járó nagy és fárasztó munkát már részben elvégeztük, mindazonáltal ha valahol tévedés fordul elő, az nem a mi hibánk s ilyenkor legjobb ha azonnal felkeresik a szerkesztőségünket egy levél vagy lev.-lap utján, hogy az esetleges tévedés rendbe hozassák. L. Mariska. Sokkal okosabban teszi, ha a rokonok közé megy, mert a nagy városban egyedül az angol nyelv tudása nélkül, nehezen keresheti meg a kenyerét, mig a vidéki városban rokonai beajánlhatják valamilyen munkára könnyen. N. I. A City Halinál a kor külömbséget egyáltalában nem tekintik. Elsősbroan kikeli venni a lieenset s csak annak felmutatásával lehet a lelkésznek az esketési szertartást elvégezni •-----:0:------
