Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-10 / 23. szám
I XII. Évfolyam. * Megjelenik minden szombaton. « Published Weekly on Saturday. * 23. sz. AZ EGYHÁZAK EGYSÉGE. Egyházi és társadalmi életünk haladását és fejlődését semmi sem akadályozhatja meg jobban, mint az, ha széjjelhuzunk s nem vagyunk képesek a különféle gondolkozásunkat valamely nemes cél megvalósítása érdekében csoportosítani. Távol áll tőlem ez alkalommal az, hogy kritikát gyakoroljak amerikai magyar társadalmi munkálkodásunk felett. Ezúttal csak az egyházi téren maradok. A pün- köst ünnepi gondolatok töltenek el még mindig és azon gondolkozom, miként lehetne legalább egyházi téren megvalósítani azt, a minek érdekében Mesterünk, Üdvözítőnk annyit fáradott, hogy egyek és atyafiak legyünk ő benne. Bármilyen fennhatóság alá tartozunk, bármilyen egyházat nevezzünk magunkénak, az egyházaknak eme nemes célt sohasem szabad szem elől téveszteni, pedig ha széjjeltekintünk egyházi életünkön, mit találunk? Egyik oldalon ott van a csatlakozott, másik oldalon a nemcsatlakozott református egyház, emitt állanaka görög katholikusok, amott a római katholikusok, aztán ki tudná előszámlálni a különféle egyházakat. Ez még ugyan nem volna nagy baj, ha eltérő utakon igyekeznénk, a körülményeinkhez és az emberi felfogásokhoz alkalmazva törekednénk megvalósítani Istennek országát. De a baj s a szomorú igazság, mit nem hallgathatunk el, az, hogy bizony az egyházak igen sokszor nincsenek szeretetben egy mással s kisebb-nagyobb mértékben hadat izén az egyik a másiknak, mintha nem is fűzne bennünket össze a testvéri, felebaráti szeretet és mintha nem is egy Atyának volnánk a munkás gyermekei a földi élet küzdelmében. Pedig a keresztyénséget minden magasztos eszméivel az az isteni erő teremtette meg, a mely a szeretetben egyesítette a legkülönfélébb gondolkozásuakat. Péter apostol lánglelkü szózatára százan és százan fogadták be szivükbe és lelkűkbe a keresztyén- ség magasztos tanait. Itt tehát megteremtetett az egység egyetlen szónok beszéde után a legkülönfélébb nyelvű és gondolkozásu népek között. Ki kételkedhetne a felett, hogy a mai modern korban is meg lehet teremteni az egységet, a békessé- ges munkálkodást és az atyafiui szeretetet. És erre különösen nekünk amerikai magyaroknak van a legnagyobb szükségünk. A vallások bármely denominaciójához tartozunk, legyünk protestánsok vagy más vallásuak, csak legyünk igazi keresztyének a szónak legnemesebb értelmében. Hiszen a legbensöbb dolgokban úgy is egyek vagyunk mi keresztyének. Istenbe és a Jézusba vetett hit a vallásunk alapja. Lelki világunk lehet bármilyen különböző, de munkálkodásunk közös célja, hogy kiirtsuk a bűnt, a gonoszságot, amely nem csupán az egyházi, hanem a társadalmi és állami életet is megmételyezi. De nemNEW YORK, N. Y. 1911 JUNIUS 10. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N.Y. under the act of March 3, 1879 Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki református lelkész.
