Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-03 / 22. szám

8. oldal. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 21 sz. 1911. május 27. Arany ige: ’’Mert az ember azt nézi, ami szeme előtt vagyon, de az Isten azt nézi, ami szívben vagyon“. Juda országában élt Ezékiás Ákhász királyi palotájában, akinak ő gyermeke volt. Nyomorúság napjai jöttek Juda orszá­gára, mert a nép elvesztette az erkölcsi érzéket, az Istenben vetett bizodalmát és bálványimádóvá lett. Az egy igaz Isten házára nem gondolt senki... ott állott el­hagyatva üresen. A király és a népnek a le ^nagyobb része Isten helyett a bálványok előtt borultak le. Ezékiás, Ákház király fia látta mind' ezeket és bizonyára jó nevelő édesanyja lehetett, aki a birodalomban uralkodó go­noszság mellett felmutatta s figyelmes gyermeknek a mennyei édesatyát is. Ezé­kiás mint jó gyermek figyelt az édesanyja tanításaira és bizonyára ezek nagy hatással voltak az ö felnőtt korára is. Egy napon aztán felhangzott a népek ezreinek öröm- rivalgása... "Éljen a mi királyunk Ezé­kiás“. Igen, Ezékiás lett Juda királyává. Apja Ákház egyike volt a legrosszabb királyoknak, mig fia egyike a legjobbnak. Trónra lépésekor az ifjú király bizo­nyára igy gondolkozott: “Na, most elér­kezett az idő arra, hogy a népet a bálvány imádástól az egy Istenhez térítsem’’. Fel- keseste a régi elhagyott, porral borított templomot, kinyitotta az ajtókat, hogy Isten napjának ragyogó sugára oda beha­tolhasson. A templomot belül gyönyörűen kit sztittatta és aztán meghívta a népet az igaz Isten imádására. Leveleket bocsátott széjjel az ország­ban, mondván: “Izráel népe térj vissza az Istenhez’’. A meghívókat sokan elolvas­ták. Némelyek jót nevettek felette... de mások komoly meggyőződéssel eleget tet­tek a meghívásnak és vonultak százával és szászával a jeruzsálemi templomba. Gyönyörűség volt látni, amidőn apák, anyák és gyermekek ajakán újra felhang­zott az ének, amely a jóságos atyát dicsőí­tette és magasztalta. Mint a pacsirta ének­lései úgy hatott fel a magasba az az igaz imádkozás, amely a gyülekezet ajakáról elrebbent. ÖRÖMHÍR. Ezékiás hát jót cselekedett az Urnák, aki vele is veit és megsegítette őt minden munkájában. Felszabadította a népet az Assyr uralomból, amidőn egy angyal se­gítségével 185.000 ember felett győzedel­meskedett. Ezékiás 29 évig uralkodott áldásosán népe javára. Gyermekeknek. Ez volt a gyönyörű ünnep, a miről szent könyvünk ezen a helyen megemlé­kezik. Két teljes hétig tartott a nagy ün­nep, amit Ezékiás király rendezett népe javára. Mindenki bünbánatot érezett és ennek jelentésére a legszebb bárányokat helyez­ték az Ur oltárára. Még is, lehetett e ez annyira megengesztelö, mint Isten egyet­len fiának, az Udvezitü Jézusnak a vére. Tanulság. Ebből a történetből nagyon sok tanulságot vonhatunk le. Először is azt, hogy sok rossz útra tévedt szülőnek II. Krónika könyve 303-ik rész, 13—27. vannak jó és Istenfélő gyermekei. Ákház király fényes trónon ült,bíborban,de lelke sötét és gonosz volt, mig a fia Ezékiás Istenfélő kegyes ember volt, aki a népét i^ csak boldogítani tudta. A második tanul­ság pedig az, hogy Isten az ö benne félőt meg is segiti. Lám Juda országa a romlás és a bukás szélén állott és a midőn Ezékiás az erkölcsöket megszelídítette, a népet az Isten félelméhez vezette, egyúttal az or­szágot is előre vitte és felvirágoztatta. A Jeruzsálembe zarándoklók csapatai. Ezékiás király tanácsot tart a gyülekezettel.

Next

/
Thumbnails
Contents